Kötet, Fezejet

 1    I,      I| akármelyik szerecsennel, s két sor fehér fogát a kocsmárosra
 2    I,      I|       Ekkor a poétára került a sor.~ ~– Pardon, grácia, nagyságos
 3    I,      I|        úr. – Hisz ez az utolsó sor lopás Gyöngyösiből, aki
 4    I,     II|     most kerül a szakállamra a sor – dörmögé Abellino arcához
 5    I,   VIII|     percben megindult az egész sor a pályasíkon.~ ~Öt-hat mindjárt
 6    I,   XIII|     helyibe. Építtetett is egy sor hosszú házat a füzek aljába,
 7    I,   XIII|       ideje, hogy rákerüljön a sor.~ ~– De biz azt hiszem,
 8   II,     XV|  Terézét, most Fannyra kerül a sor.~ ~– Szabad-e e szép kezet
 9   II,     XV|        Most Abellinóra kerül a sor, hogy bankot adjon.~ ~Elkezd
10   II,  XVIII|   akkor nemcsak az egész felső sor fogait (raktár: Paris, Rue
11   II,    XIX|        Helikon.~ ~– Most jön a sor az eredeti fiúkra.~ ~– Óh,
12   II,     XX|           Csak ezután került a sor a tárgy meritumára, * az
13   II,   XXIV|     természetesen a nőn volt a sor engedékenynek lenni.~ ~–