Kötet, Fezejet

 1    I,    VII|      közbeszéd tárgyai.~ ~A lyánka okos, nagy fekete szemeit s tündértiszta
 2    I,     IX|           tetszik, helybenhagyják, okos ember ám ez!~ ~Az ifjabb
 3    I,   XIII|         fog, s ami itt van, az nem okos embernek való.~ ~Egy negyed
 4    I,   XIII|        között van, úgyhogy már egy okos szót sem lehet vele szólni.
 5   II,    XIV|          kerüli, az országgyűlésen okos, értelmes beszédeket tart;
 6   II,     XV| mindenesetre a mienk marad.~ ~„Ah! okos leány! Nem olyan szeles,
 7   II,     XV|        fogja elhozni nekem.~ ~(Ah, okos leány, arany eszű leány!)~ ~–
 8   II,   XVII|           legénye, beszéltem vele, okos fiú az, arra rábízhat mindent.
 9   II,  XVIII|        megkenve, megbodorítva. Két okos szót sem lehet vele beszélni.~ ~
10   II,    XXV|           elfeledni többé.~ ~Flóra okos lelke vett-e észre, sejtett-e
11   II,   XXIX|     karjára emelé. A gyermek nagy, okos szemeivel úgy látszott rá
12   II,   XXXI|           állani, s nem tudtak egy okos szót váltani vele, s most
13   II,   XXXI|      legyen kitéve.~ ~Szentirmayné okos nő volt, s kedélyének leleményességében