Kötet, Fezejet

 1    I,      I|        enni, inni, mindig talál nálam amennyit akar, szép leányban
 2    I,     II|       is jobb újság az, hogy ön nálam van.~ ~– Ah, monsieur Griffard,
 3    I,     IX|       hogy egy év múlva a leány nálam fog lakni.~ ~– Csaknem hihetlennek
 4    I,   XIII|       van, enni is kap, ellehet nálam holtig.~ ~– Ez felszólítás
 5    I,   XIII|    elbámuló Bandit.~ ~– Itt van nálam a szomszéd faluban, hozzád
 6    I,   XIII| megbetegedett, s kénytelen volt nálam megállapodni; azonban hozott
 7   II,    XIV|        van kárhoztatva, és soha nálam nélkül egy lépést az utcára
 8   II,    XIV|            Igen. E gyűrűt hagyá nálam az érdemes úr, hogy azon
 9   II,  XVIII|          s egy hétig te leszesz nálam. Látod, milyen előre számító,
10   II,  XXIII|    estve találkozhatol vele itt nálam, sokkal derekabb fiú, mint
11   II,   XXIV|           Netti, ön idebenn fog nálam aludni.~ ~Rudolf csodálkozva
12   II, XXVIII|      kell, mert sok dolog múlik nálam nélkül otthon.~ ~Nem lehetett
13   II,    Meg|        félig a valóság alkotása nálam. Gyermekkoromban a rajztanárom