Kötet, Fezejet

 1    I,      I|     leányzó, kiknek komoly, sőt mondhatni aggodalmas arcáról azt lehet
 2    I,     II|      arca a nyájasságig kedves, mondhatni első tekintetre megnyerő;
 3    I,      X|   nehány hónapig igen elvonult, mondhatni szomorú életet viseltek.~ ~
 4    I,   XIII|         Jancsi úr; hanem annyit mondhatni, hogy szörnyen a többi közé
 5   II,    XIV|   azután látni őt elhervadni és mondhatni: „Én hervasztottam el!”~ ~
 6   II,    XIV|       mintha odalőtt volna; azt mondhatni neki: „Nyomorult deszkafaragó!
 7   II,    XIV|       második ajánlatra mit fog mondhatni? Lehet-e szerelmes egy hatvankilenc
 8   II,     XV| úgyszólván egymásra árverezték. Mondhatni, hogy azzal alapította meg
 9   II,    XVI|    valami különös testi erővel, mondhatni, igen gyönge testalkata
10   II,  XVIII|   megvallom, némi tartózkodást, mondhatni félelmet érezék magamban
11   II,  XVIII|       még én akkor igen fiatal, mondhatni kicsiny kis gyermek voltam.~ ~
12   II,    XIX|         másokat megnevettessen. Mondhatni, olyan ártatlan, mint egy
13   II,    Meg|       volt a magyar közéletnek, mondhatni egy egész korszaknak a kifejezése,