Kötet, Fezejet

 1    I,    III|  ővele magával beszélnék. Már korán reggel kijöttem, most visszatérőben
 2    I,    VII|       Magyarhonba?~ ~– Holnap korán reggel.~ ~– Megengedik,
 3    I,   VIII| hajnal. Nagykunmadaras utcáin korán, az első kakasszó után nagy
 4    I,    XII|       A mester nem volt honn. Korán reggel szekérre ült Terézzel
 5    I,    XII|       őt bátorítsák.~ ~Másnap korán reggel egy bérkocsin megjelentek
 6    I,   XIII|  óhajtott mulatságba visznek; korán reggel még virradat előtt
 7   II,     XV|      csakugyan megijedt, mert korán reggeltől kerti munkával
 8   II,     XV|     megtudta, hogy szapulnak, korán reggel kiszökött, és segített
 9   II,     XV|     sötét nedvvel élni, hanem korán reggel ötvenesztendős szokás
10   II,    XXI|      XXI. A vadászat~ ~Másnap korán reggel vadászkürtök ébreszték
11   II,   XXII|     hogy Fannyra ügyeltessen, korán ki ne hagyja menni a hidegre,
12   II, XXVIII|       Nemsokára eljött a tél; korán beálltak a hideg, zúzmarás,
13   II,   XXIX|  végzi szavát, hogy mindennek korán kell meghalni, ami szép