Kötet, Fezejet

 1    I,      I|     gyeplűt egy betyárképű vén kocsis kezeli. Alszik a jó fiú,
 2    I,      I|     kitérhessen.~ ~A bakon vén kocsis ül prémes bekecsében, kinek
 3    I,     IV|        az elegáns úr hajtja, a kocsis és a vadász hátul ülnek
 4    I,     IV|       a Kárpáthy! Uraim, ilyen kocsis nincs több Párizsban. Ugy
 5   II,     XV|       felülni, és ne mutassa a kocsis előtt, hogy sír, mely kívánatnak
 6   II,     XV| szokott ülni, mert fél, hogy a kocsis elalszik, a lovak elragadják
 7   II,     XV|       is a gyeplőt és ostort a kocsis kezéből, s úgy elhajtott
 8   II,     XV|  szekérből, amit azonban sem a kocsis, sem Boltay mester egyáltaljában
 9   II,     XV|       várta az ajtóban, mert a kocsis elébb hazaért, s jöttét
10   II,     XV|       e tréfás megjegyzésre. A kocsis pattogva ereszté ki sudarát,
11   II,  XVIII|   hírnevét.~ ~Adieu, adieu. Te kocsis vigyázz, nehogy elgázolj
12   II,    XIX|       megesik rajta, hogy ha a kocsis rosszul hajt, kiveszi kezéből
13   II,     XX|     csak két ülés van, egyik a kocsis, másik az inas ülése; mármost