Kötet, Fezejet

 1    I,      I|         minden tekervényeit, hogy késő éjszava is keresztüljönnek
 2    I,     IV|           terítéket adtak neki, s késő estig vigadtak együtt a
 3    I,    VII|        példa által bátorítva; már késő! A szálfa lezuhant! Azon
 4    I,   XIII|        ott maradt a tisztes emlék késő Ulászló idejéig, midőn a
 5    I,   XIII|    rémülten futott szerteszéjjel, késő éjszakán nyargaló kocsik
 6   II,    XIV|    boldogokká terme, gyalázattól, késő nyomortól, tán kárhozattól
 7   II,     XV|           drága ifjúsága, s akkor késő lesz azután sóhajtozni,
 8   II,     XV|           és undorodással. Csak a késő hajnal hozott végre álmot
 9   II,     XX|  választani. Az ebéd vége egész a késő éjszakába nyúlt be, amidőn
10   II,  XXIII| családotokban van, hogy titeket a késő vénségig szeretetre méltóknak
11   II,    XXV|           a vendégek eloszlottak, késő estve, ők ismét kettecskén
12   II,    XXV|           egy pillanatnál, azután késő estig együtt maradt velök.~ ~
13   II,   XXIX|         lesz ezért kora tavasztól késő őszig írisz és amaránt virágokat