Kötet, Fezejet

 1    I,      I|         kocsi ernyője alatt egy éltes férfi ül torkig farkasbőr
 2    I,    VII|         Londonban töltött.~ ~Az éltes asszonyság még mindenben
 3    I,     IX| polgárleányt vehettek észre egy éltes, de nagyon cifra asszonyság
 4    I,      X|   azáltal érheted el – szólt az éltes hölgy –, ha családodnak
 5    I,      X|  ijedtében. Teréz volt az…~ ~Az éltes kisasszony, anélkül, hogy
 6    I,      X| mindenha.~ ~Ezzel megfordult az éltes kisasszony, s elhagyá a
 7    I,   XIII|       játszik öregapákat és egy éltes asszonyság, aki a fiatal
 8   II,    XIV|         meg háza előtt, melyből éltes magyar urat segít leszállani
 9   II,    XIV|    vagyok az, nem tagadom.~ ~Az éltes úr mosolygott, karját a
10   II,    XIV|         Legelsőbb is – kezdé az éltes úr furcsa mosolygással tekintve
11   II,     XV|        terjeszték viszonyaikat, éltes dámák, kik szeretnek jókedvű
12   II,     XV|       szabad jókor érkezni. Egy éltes, idegen férfiút hoz karján,
13   II,    XXI| lovaikon, végül a hintókban ülő éltes urak és hölgyek; maga János