Kötet, Fezejet

 1    I,     IV|                 egy pudlikutya képében.~ ~Általános kacaj.~ ~– Mint mondom,
 2    I,     VI|                  a közönséget, oly óriási általános taps zendült meg, hogy Catalani
 3    I,    VII|                   ki a kitűzött csókot.~ ~Általános kacaj, melyben csak Rudolf
 4    I,    VII|                 csupa illedelemből valami általános tárgyú beszélgetéshez kezdett
 5    I,      X|                közbeszakítá a beszédet az általános siralom ismét.~ ~– Amióta
 6    I,    XII| legkönnyelműbbjeitől származhattak, de az általános hangulat mégis adott aggodalomra
 7   II,    XIV|            egyúttal megtanulhatjátok azon általános előszeretetből, mellyel
 8   II,     XX|        gerjesztett; különösen ezen pontok általános tetszésben részesültek:~ ~„–
 9   II,     XX|            érzékeny eset?”~ ~E felhívásra általános zsibaj támadt a gyülekezetben,
10   II,     XX|               elvállalok ezer részvényt. (Általános éljen!) 3-szor alapíttassanak
11   II,     XX|                   az indítványt. János úr általános felkiáltással megválasztatott
12   II,   XXVI|                ebédelt, hogy fogadtatott? Általános diadallal mindenütt; körútja
13   II,    XXX|                úgy hozta magával, hogy az általános örökös, az egyetlen fiú