Kötet, Fezejet

 1    I,      I|        Stuart János fejedelmi vér volt, és végtére ő is kocsmáros
 2    I,   VIII| minden fűevő állatot, midőn a vér forrni kezd, mindkettő magasan
 3    I,   VIII| csorgott alá fekete szügyén a vér. Nem üldözé a futókat, hanem
 4    I,   VIII|      orrán, száján megeredt a vér, egész teste tajtéktól habzott,
 5    I,      X|    világ amit neki tetszik! A vér nem válhaatik vízzé, egy
 6    I,    XII| cseppekkel kezde szivárogni a vér. Bár nem mutatta, de arca
 7    I,   XIII|     torzítva arca vonásait; a vér fájdalmasan lüktetett füle
 8    I,   XIII|       hanyatt karszékébe.~ ~A vér fagyott meg azok ereiben,
 9    I,   XIII| Kutyfalvi szemeit elfutotta a vér, kezével megtámadója kezét
10   II,    XIV|       unalom, a szenvedély, a vér követelései, néha az elkeseredés,
11   II,     XV|   család büszkesége. Hiába, a vér csak a vérhez szít, ki-ki
12   II,     XV|   zihál, és szemeit elfutja a vér. Társainak dolgot ád őt