Kötet, Fezejet

 1    I,     II|         a pénz is a társaságot szereti.~ ~Ismételjük, miszerint
 2    I,      V|     rútnak születik, s aki nem szereti szülőit, az rútnak nő fel,
 3    I,     VI| Valabregue még a színpadon sem szereti a színlést. Ő egyenesen
 4    I,     IX|      az a tanulság, hogy tehát szereti magát hallatni, és bír művészi
 5    I,   XIII|      azért őt is oly kiválólag szereti Jancsi úr, mint a többi
 6   II,     XV|   rosszak is a gyermekei, csak szereti őket, csak azt hiszi, hogy
 7   II,     XV|      aki magát nevezetességnek szereti tartatni, legyen az nagy
 8   II,     XV| énekesnőnek tart a világ, s ki szereti magát bámultatni; homályos
 9   II,     XX|       azt az esperes úr nagyon szereti. – „Mi az? – kiálta Málnay –
10   II,   XXII|       csak most érzé, mennyire szereti az asszonyt! Tán ha meghal,
11   II,   XXIV|      hallani. Most már nemcsak szereti, hanem imádja!~ ~Íme azonban
12   II,   XXXI|     csókolózni, mert ő azt nem szereti hallgatni; azonfelyül mindenét