Kötet, Fezejet

 1    I,    VII|       volt, s messzi tartá azt magától, hogy lássa, helyesen van-e,
 2    I,     IX|       is tekintene – míg végre magától elcsendesedik a zaj.~ ~Beszéde
 3    I,      X|       nem igaz. Megtudhatja ön magától az igazgatótól, ha akarja.~ ~–
 4   II,     XV|    belepillant, elfordítja azt magától, hogy ne lássa magát abban
 5   II,   XVII|        kit soha el nem hagyott magától, hanem vele parádézott,
 6   II,  XVIII|      hogy midőn a névsorozaton magától végigfutott, mikor e névhez
 7   II,  XVIII| kisasszony nem tagadhatott meg magától egy méltóságteljes tekintetet,
 8   II,    XIX|   magát, hogy oly együgyű volt magától ki nem találni, hogy más
 9   II,     XX|    vaskos markával, s eltartja magától messze, sűrű fekete szemöldeit
10   II,   XXII| mellett éjről éjre, megtagadva magától az álmot, meg férje látását,
11   II,    XXV| imakönyv volt. S amint a könyv magától szétnyílt két helyen, két
12   II,   XXIX|       kitárt imakönyv, melynek magától szétnyílt lapjai közt egy