Kötet, Fezejet

 1    I,     II|             akarjuk. Ön egy elegáns hölgyet megtisztelne kezével; az
 2    I,     II|         hiszen Párizsban találhatni hölgyet, akit az ember képes legyen
 3    I,      V|             híres embert, férfit és hölgyet, kik azt hitették el magukkal,
 4    I,    VII|           nem olyan könnyű az afgán hölgyet meghódítani. Az európai
 5    I,     XI|             találok fiatal, szegény hölgyet, ki e szent dallamokat oly
 6   II,    XIV|          lesz miatta, bírnia kell e hölgyet, s tán boldogítni. Óh nem,
 7   II,   XVII|             szép, fiatal, szemérmes hölgyet.~ ~Ő maga saját személyében
 8   II,    XXI|        szerető nő csókjaitól – azon hölgyet elragadta a paripa!~ ~–
 9   II,    XXV|             vevé észre a visszatérő hölgyet, midőn az lázasan remegve
10   II, XXVIII| megszorította azt.~ ~– Ön szereté e hölgyet. Ön eljött őt megsiratni?~ ~–
11   II,   XXXI|          volt, kérte meg az érdemes hölgyet, hogy hagyja el Pozsonyt
12   II,   XXXI|           volt alkalma a békességes hölgyet bosszanthatni.~ ~Gyakran