Kötet, Fezejet

 1    I,      I| nagyot cserdít közé, és még ő haragszik.~ ~Benn a szekérben nagyon
 2    I,     IV|    ismét újrakezdi, és nagyon haragszik, ha a parókájára vonatkoznak;
 3    I,      V|    rágázolni; de Jozefine nem haragszik, a színpadi világ ingerei
 4    I,      X|   családja iránt, kikre azért haragszik, hogy miért járnak cifrán,
 5    I,      X|       nem hiszik, hogy valaki haragszik rájok, hacsak a lábukra
 6    I,      X|  ember azok iránt, akikre meg haragszik, az egész törvényszéket
 7    I,      X|      el akarja adni az úr? És haragszik, ellenkezik, fűhöz-fához
 8   II,    XIV|     Kárpáthy Jánost, most már haragszik érte, ha Jancsi úrnak szólítják.~ ~
 9   II,    XIX|      oknál fogva valamelyikre haragszik, s akkor azt hiszi, hogy
10   II,    XXI|       kezét.~ ~– Ugye, ön nem haragszik ezért rám, én úgy féltem
11   II,   XXII|    Nemsokára fölkelhetek. Nem haragszik ön meg, ha valamit kérek
12   II,   XXIV|    azután jutott eszébe, hogy haragszik.~ ~– Szabad tudnom, hogy