Kötet, Fezejet

 1    I,      I|           s hanyatt veté magát a földre, és behunyá szemeit.~ ~Gyárfás
 2    I,      I|       volna, hogy e détestable * földre lépjek.~ ~– No hát akkor
 3    I,     IV|          tucat kínai porcelánt a földre ijedtében. A kis Petit-pas
 4    I,     IV|      esik el, a medve lenyomja a földre, s azzal ráül nagy diadallal,
 5    I,    VII|   szorítják kebleikre, sírnak, s földre borulnak az öröm miatt;
 6    I,    VII|      jött ki a láng.~ ~Lejutva a földre, Chataquéla az ifjú özvegy
 7    I,   VIII|  virágfüzéres korona, s lehull a földre. Az utána rohanók patkói
 8    I,   XIII|        azonban annál fogékonyabb földre találtak Petike lelkében.
 9   II,    XIV|       hiszi a gyermek, hogy az a földre köröskörül lehajlik.~ ~Csak
10   II,     XV|        szépen, s úgy tették le a földre; azt azonban semmiképpen
11   II,     XX| megragadá a bőrt, és leteperné a földre; erre a többi pártfelek
12   II,    XXI|         azt, s alig ért vissza a földre, ismét megkapta hátán a