Kötet, Fezejet

 1    I,      I|              Száz forintért, nem bánom, megteszem.~ ~– Hadd lássuk.~ ~
 2    I,     II|    kétszeresen kapja vissza. Mit bánom én? Aki utánam jő, tegye
 3    I,   VIII|   nádudvari földesúr.~ ~– Én nem bánom; de nem tudom ám én, hogyan
 4    I,   VIII|       megbiccenté fejét:~ ~– Nem bánom.~ ~Jancsi úr megnézé óráját:~ ~–
 5    I,    XII| Párizsban lakott.~ ~– Azt én nem bánom. Tehát azért jöttem magam,
 6    I,   XIII|        embernek Miska), hogy nem bánom, a határvillongási pert
 7    I,   XIII|       tessék kibékülni vele! Mit bánom én. Ölelgessék egymást!
 8    I,   XIII|     egymásnak móringolnak, * sem bánom én. Engemet nem bántott
 9   II,    XIV|        meg helyetted? Én azt sem bánom, leszek szívesen násznagyod,
10   II,  XXIII|     azokat, és ad feleletet.~ ~– Bánom is én, akármit csinálnak
11   II,  XXIII|       komolyan kikérem magamnak. Bánom én; csinálj amit akarsz.
12   II,   XXIV|          Azután vállat voníta. – Bánom is én. Inkább legyen az