bold = Main text
      Kötet, Fezejetgrey = Comment text
 9048   II,    XIV|              kinyújtani, hogy a hatalmat mint jegygyűrűt ujjára vonják.~ ~– Igen.
 9049    I,    VII|                         Csupán csak azt, ki e jegynek tulajdonosa. Igérte-e, hogy
 9050    I,     Sz|                         inventárium – leltár, jegyzék~ ~Italiana in Algeri – Olasz
 9051    I,   XIII|                       imakönyvét, amint azt a jegyzéken kinyitá, elkezdé olvasni: „
 9052   II,    XVI|                      úgyis ki fogja majd adni jegyzeteit.~ ~Kárpáthy János pedig,
 9053   II,   XXXI|                       Az emancipált hölgy azt jegyzi meg erre, hogy ő ki nem
 9054    I,     II|                     után elküldheti ön hozzám jegyzőjét, kész iratokkal, hogy sokat
 9055   II,     Sz|                     juttat~ ~protokolláltat – jegyzőkönyvbe felvétet, jegyzőkönyvileg
 9056    I,     IX|                     van fokozva, s a megelőző jegyzőkönyvek felolvasását oly országos
 9057    I,   VIII|                    volt a karzaton, s éppen a jegyzőkönyvet olvasták fel, a főúr észrevéve,
 9058    I,     VI|                     tükörből váltogatá titkos jeladásait.~ ~Végre dob- és trombita-szakadtából
 9059    I,     II|                    nekem egészen más betegség jeleit fogja elmondani, mint amiben
 9060   II,   XVII|                       egészet.~ ~Végül minden jeleivel szeretetének s férje részérőli
 9061   II,   XXIV|                     ítéletet igazolja.~ ~– De jelenében még több, ami megcáfolja.
 9062    I,     VI|                          s rögtön belekapni a jelenésbe.~ ~E jelenetre kétszer akkora
 9063    I,      X|                    leend. Nem jöttem színházi jelenéseket idézni elő ön házánál; nem
 9064    I,     VI|                  bámulatos lélekjelenlét.~ ~E jelenésre a még elkésett koszorúk
 9065    I,     VI|                    eltávozott művésznőt nyílt jelenetben kihívá.~ ~Már ekkor az ellenfél
 9066   II,   XXXI|                    Mayerné odamenjen érzékeny jeleneteket játszani leánya gyermekével.
 9067   II,  XVIII|                  elébbi szenvedélyes érzelmes jelenetnek, úgy beszélgettek egymással,
 9068    I,     VI|                    belekapni a jelenésbe.~ ~E jelenetre kétszer akkora lett a taps.
 9069   II,   XXII|                     nem akartam egy búcsúzási jelenettel felizgatni; jó lesz, ha
 9070    I,     XI|                  anyja, védnője nélkül bátran jelenhet meg akárhol a hajadon, mert
 9071   II,  XVIII|              ragadománynak hiszi.~ ~Csak hadd jelenjen meg azokban a magas körökben,
 9072   II,  XXIII|              körünkben maradni, s estélyeimet jelenléteddel boldogítod.~ ~– Köszönöm
 9073   II,  XVIII|                      ünnepélyünkön megtisztel jelenlétével.~ ~– Óh, akkorra meg kell
 9074   II,   XVII|             asszonyairól azt mondják, hogy ha jelenlétükben valaki egy lábát a másikra
 9075    I,    VII|                      egy volt benne szomorú a jelenlevőkre nézve, hogy kifecsegni nem
 9076   II,   XVII|                      tekintetben is fontos és jelentékeny tényező az agár, mert nem
 9077   II,    XXV|                    óráig; s azalatt beszéltek jelentéktelen, tréfás, közönyös dolgokat.
 9078   II,   XXII|                        ne jöjj mellém!”~ ~Mit jelentene ez?~ ~„Ha te nem volnál
 9079    I,     IV|                       volt mondva, mintha azt jelentené: „Hogy is lehetne valami
 9080    I,   VIII|                 végett szíveskedjenek magokat jelenteni. Egy hét alatt ötvenkilenc
 9081    I,   XIII|                      opálbányák árendásának a jelentése. A négyezer forint haszonbér
 9082   II,     XV|                       Most belép a vendégeket jelentő komornyik, kit Abellino
 9083    I,     Sz|                      torma~ ~szinekúra – itt: jelentősebb jövedelem nélküli foglalatosság,
 9084   II,  XVIII|                    szavak való, mélyen érzett jelentősége által megerősödve érzé szívét
 9085    I,    VII|                        különben jogában áll a jelenvoltak bármelyikének őt, ahol találja,
 9086   II,     XX|                       tiszteletére, ami annál jelesebben ütött ki, mert azt a társaság
 9087   II,   XVII|                        a nemesség színe-java, jelesei együvé gyűlnek; ott lesznek
 9088   II,  XVIII|                    egész társaságot képes oly jelesül elmulattatni, mintha külön-külön
 9089    I,   XIII|                      hozott magával tisztelet jeléül, s annak belsejébe egy pár
 9090   II,    XXV|               élvezetsóvár nő kegyének valami jelével megajándékozza. Többre azután
 9091    I,    XII|               sorompók fehér kendőkkel voltak jelezve.~ ~A tanúk oldalt vonultak,
 9092    I,     VI|                 hullott elé, két oly nagy név jelkiáltása mellett, mely előtt tisztelettel
 9093   II,    XXX|              szenvedélyek, csak az ős eredeti jelleg látszott meg minden vonásiban.~ ~
 9094    I,     IX|                 szolgabíró. Ez, barátim, nagy jellem, dicső férfi; még magyarul
 9095   II,    XXV|                      pillantást vethetni e nő jellemébe, s tudnia kellett, minő
 9096   II,    Veg|                   átvarázsolni; de unokaöccse jelleméhez nem találtam semmi szépíteni,
 9097    I,      X|                        egyike a legbecsültebb jellemeknek, rendkívül száraz ember,
 9098    I,    XII|                     magas, emberfölötti nemes jelleméről hónapok óta ábrándozik,
 9099    I,    III|                   kifejezés nem látszik magát jellemezni; hideg, szenvedélytelen
 9100   II,    XVI|                    nem biztosítanak.~ ~Ha egy jellemkérdésben gyöngének állítanak valakit.~ ~
 9101   II,  XVIII|        tulajdonosnéjának nem lehet gyűlöletes jellemmel bírni.~ ~– Milyen e nő? –
 9102    I,      I|                 szokásaikkal, modorukkal, még jellemükkel is, ahogy a divat alakult.~ ~
 9103   II,  XVIII|                      Mit tart felőlük, milyen jelleműeknek ismeri őket ön, milyennek
 9104   II,    Veg|                maradhatott volna, ha alakjaim jellemzésére okvetlenül nem szükségeltetnék.~ ~
 9105    I,    III|                     kettő. Az elsőt különösen jellemzik a sűrű, fekete szemöldök
 9106    I,     VI|                   törődik vele, hogy öltözete jellemző legyen, mint inkább, hogy
 9107    I,     VI|           megkaphassanak; a művésznőt Zelmira jelmezében ülteték hintajába, s nagy
 9108    I,    III|            Elfogadandja a polgárisulás minden jelszavait, lépést fog haladni az idővel,
 9109    I,     II|                       legkellemesebben hangzó jelszavaknak. Egy elegáns estély, egy
 9110   II,   XXIV|           egybesereglett nemesség bandériumai jelszavas zászlóikkal, főbíróktól
 9111    I,     VI|                     sifflet! Ez volt a titkos jelszó, mely bonmot * annyit tesz,
 9112   II,  XVIII|             bejelentett vendégét. Mintha csak jelszóra érkezett volna, amidőn éppen
 9113    I,   VIII|                 söppedékben, s mintegy kihívó jelül nagyot pattantott karikás
 9114   II,    Meg|                  lehet a galamb vallási szent jelvény, miért ne lehetne éppen
 9115   II,   XXIX|                      alázattal járult a szent jelvények elé, a többiek némán álltak
 9116    I,    VII|                 palotájára tetetett vendéglői jelvényt, mely csalás által a hirhedett
 9117   II,     Sz|              vigyázzban, éberen~ ~epitheton – jelző~ ~Erisz – a viszály istennője
 9118    I,    VII|                       melankólikus, spleenes, jenki szokásokkal teljes különc.
 9119   II,    Meg|                    nem.~ ~Később aztán a szép Jenny férjhez ment egy földesúrhoz,
 9120    I,      V|                      mindenki, mint most Lind Jennyét – és ennek alig múlt harminc
 9121    I,    VII|              kirándulások, a víg mulatságok a Jersey szigeten még csak most kezdődnek.~ ~–
 9122   II,   XXXI|                     megérzett egész az Île de Jérusalemig. *~ ~A sok összevissza bonyolult
 9123    I,     Sz|                            Île de Jérusalem – Jeruzsálem-sziget; a Szajna egyik szigete
 9124    I,    VII|                      oltárán.~ ~Tehát ápril 1-jétől egész 5-ig divathős volt
 9125   II,    XXV|                       hipokrita nők a moderne jeunesse-t * és a nouvelle Messaline * -
 9126    I,     XI|                         Mikor azután felvitte Jézust az ördög egy nagy magas
 9127   II,    XXI|              észrevette, hogy Fannyt férjének jóakaratú felhívása zavarba kezdi
 9128   II,    XVI|           Felüdültével figyelmeztetést kapott jóakaróitól, hogy míg a dolog híre kissé
 9129    I,   XIII|                      cigányok, s két ősz hajú jobbágy járula eléje, egy nagy kövér
 9130   II,    XIX|                   őket embereknek ismerje el. Jobbágyainak bizonyosan legjobb dolguk
 9131    I,     Sz|                 éjszaka joga; a földesúr joga jobbágynője nászéjszakájára~ ~ ~ ~Kakad –
 9132   II,   XXIX|                     hogy helyet adok nálamnál jobbaknak.~ ~…És most lelkemet Istennek,
 9133   II,    XIX|                     meglát egy férfit, akinek jobbfelől van elválasztva a haja,
 9134   II,   XXIX|                     hogy üljenek le, Rudolfot jobbjára, bal felől Kiss Miskát ülteté,
 9135    I,    III|                    ifjú, barátságosan nyújtva jobbját az ismeretlen elé, s megrázva
 9136    I,      I|                       nem látszik, azonfelyűl jócskán alusznak is; líg-lóg mind
 9137   II,   XXII|                    neveznek, azon ülök én; ne jöjj mellém!”~ ~Mit jelentene
 9138   II,    XIV|                    akkor azt válaszolja, hogy jöjjek érte magam.~ ~Ezzel fölkelt
 9139    I,    III|                       öregebb leszesz. Holnap jöjjetek el velem az ifjú óriások
 9140    I,   XIII|                 ígérve onnan felyül ilyen év? Jön-e csak egy új hold, csak egy
 9141   II,    XXI|                      meg ha önnek volnék, nem jönnék parforce vadászatra * attól
 9142    I,   XIII|                    Jól hallá, az udvaron mint jönnek-mennek az emberek, ki-ki készületeket
 9143    I,   XIII|                 emberek, s aztán, akik utánok jönnének sem lennének jobbak.~ ~Az
 9144   II,  XVIII|                          Óh, akkorra meg kell jönnie. Nekem szavát adta, hogy
 9145   II,    XXX|                   öröm, az a kimagyarázhatlan jóérzés a halál közelléte volt.~ ~
 9146   II,   XXIV|                  nótárius, esküdt és fiskális jött-ment Rudolf nyakára, hogy sohasem
 9147    I,   VIII|                        betyár vagy, gézengúz, jöttment sehonnai pimasz vagy, aki
 9148    I,   XIII|                       az egyszeri deputáció; „Jöttünk, mentünk: száz forint; ettünk,
 9149    I,    VII|                        s a költővel vissza is jöve Londonba.~ ~Alig pár hete,
 9150   II,    XIV|               helyettem a munkát, és azután a jövedelemben osztozunk. Látod, ilyen
 9151    I,      X|                    maradniok, mert nem telt a jövedelemből.~ ~Mayer akárhová tekintett,
 9152   II,    XIV|                Fáradság nélkül akarok jutni a jövedelemhez.~ ~– Azt tehetem, mint eddig,
 9153    I,     II|                       majorátus másfél millió jövedelemmel már szinte kezeim között
 9154   II,   XXIX|                  hagyok oly célra, hogy annak jövedelméből szegény, jó erkölcsű leányok
 9155    I,     XI|                      ezek a gavallérok minden jövedelmeikkel koldusoknak fognak mellette
 9156    I,      I|                       a másikig, de biz az én jövedelmemből sem táncosnékat nem kocsikáztatunk,
 9157    I,     II|             majorátust, * mely másfél milliót jövedelmez.~ ~– Tudom – szólt a bankár
 9158   II,     XV|                   folyosón. Fanny éppen akkor jövén a kertből, előre leoldá
 9159    I,     IV|                   forma ez a „velem együtt”), jövendőbeli örökségét pedig eddigelé
 9160    I,    VII|                       vár. A varázspalack jót jövendöl, és annak teljesülnie kell.~ ~
 9161   II,     Sz|                        mert a delphoi jós azt jövendölte, hogy ha Danaénak fia születik,
 9162    I,     XI|                  mentve, visszaadva boldogabb jövendőjének!…~ ~Nem olyan nagy csapás
 9163   II,     XX|                     örömet szerezzen, megírja jövetele napját. Nem jön ólálkodva,
 9164   II,     XV|                      Terézt és Fannyt Mayerné jöveteléről s megkérni őket szépen,
 9165    I,      I|                 hangjai vezetőül szolgáltak a jövevénynek a rejtélyes nagy úr szobájáig,
 9166    I,      I|                    térdére téve, úgy bámult a jövevényre, míg a bohóc eb módjára
 9167   II,     XV|                      Ilyenkor lát az álmodó a jövőbe. Ezért mondják, hogy az
 9168   II,    XIV|                    utána vész is, ha vagyona, jövője semmivé lesz miatta, bírnia
 9169    I,    III|                   elhinni, hogy a háta mögött jövők tudjanak oly erősen sietni,
 9170    I,   VIII|                     öllel a hozzájok közelebb jövőket, s szorosan egymás mellé
 9171    I,     II|                      miket aztán a visszafelé jövőnek úgy kellett ismét jó borravalóért
 9172   II,   XVII|                  üdvös szándékot tehát eltéve jövőre, mint már említők, szeretett
 9173   II,    XXX|                       tűz előtt, s múltról és jövőről gondolkozott. Elmondani
 9174    I,      I|                  töltögetni a bohóc torkába a jóféle egrit és ménesit, ki nagy
 9175    I,    VII|                eredményét elfogadni, különben jogában áll a jelenvoltak bármelyikének
 9176   II,    XVI|                       ön meg van fosztva azon jogától, hogy ellenfelével tovább
 9177    I,   VIII|                   útján, tehát a legbiztosabb jogcímen.~ ~Jancsi úr csodájában
 9178    I,     Sz|                 egyáltalán nem~ ~patvarista – joggyakornok~ ~patzenhäusli (platzen…) –
 9179   II,     Sz|                       fia~ ~jurium director – jogi tanácsadó~ ~jux – csíny,
 9180   II,   XXIX|               rendelem, miszerint Pesten lakó jogigazgatómnál minden napra kijárjon számára
 9181    I,     Sz|                  gyakorolhatják az ezzel járó jogokat; sétabot viselés, dohányzás,
 9182   II,     XX|                       megfeledkezék a vendégi jogokrul, hogy ellenfelének nyakán
 9183   II,    XIV|                      hát még ha vele együtt a jogos tisztelet ajánltatott.~ ~
 9184   II,     XV|                társaságokbani megjelenhetésre jogosít, s tisztességes anyák, kik
 9185   II,     XV|                       mely őket a szerencsére jogosítá; ifjú gavallérok, szellem
 9186   II,  XVIII|                        melyre szépsége, szíve jogosítja. Ah, de az egészen más helyzet
 9187   II,    XIV|                    egy vele egyenlő név teszi jogossá és egy kezei közül kiragadott
 9188    I,     Sz|                       ott helyben~ ~injúria – jogtalanság~ ~installationalis – beiktatási~ ~
 9189    I,      X|            főtörvényszéki hivatalnokok, híres jogtudósok voltak, kiknek tanácsadására
 9190    I,     Sz|                        Mississippi-őrjöngés – John Law (1671–1729) hírhedett
 9191   II,     XX|                     megingatja, az mindennemű jóindulata ellen biztosítva van.~ ~
 9192   II,  XVIII|                      megsebesítették.~ ~Flóra jóízűen nevetett e vidám és hízelgő
 9193   II,  XVIII|                    legalább életében soha ily jóízűn nem nevetett.~ ~Ez a Szentirmayné
 9194   II,  XVIII|                      úr is annyira belejött a jókedvbe, hogy le kellett ülnie egy
 9195    I,   XIII|               pocsétájában be nem sározódván, jókedvének kulacsa mindig tele legyen
 9196   II,    XIV|                     golyhó – szólt alig bírva jókedvével a mester. – Vénebb vagyok
 9197   II,   XXIX|                gyermekek szokták tenni, mikor jókedvök van. Ki tudja, miért? Rudolf
 9198    I,     XI|                    délután, mikor az ifjaknak jókedvük volt, énekelni hallotta
 9199   II,     XV|                     legelső „ú”-n.~ ~János úr jókedvűn nevetett e tréfás megjegyzésre.
 9200    I,   XIII|                      Az érdemes úr úgy ellátá jókívánságokkal a Kárpáthy-családot, annak
 9201    I,    VII|             zsarátnakos falra. Ez a nő vagy a jókkal, vagy a rosszakkal van szövetségben!~ ~
 9202    I,    III|                      hanem átellenben van egy jókora domb, melyen valami régi
 9203   II,    Veg|                szándékoztam visszaadni, miket jókori nevelés és korszerű míveltség
 9204   II,   XVII|                  leverten állani a két derék, jólelkű lényt: gyámját és nagynénjét.
 9205    I,     XI|                      Óh, ti ezt nem tudjátok, jólétben úszó emberek, milyen gyönyör,
 9206    I,    III|                  mégis megfoghatatlan, hogy a jólétből elkívánkozik.~ ~– Oktalanság
 9207    I,     XI|                      kettőjük számára nemcsak jólétet, de apró mulatságokat is
 9208   II,   XVII|                     miszerint az agár nemzeti jólétünknek hévmérője, s egyszersmind
 9209    I,     II|                   lúdmáj és nyalánkságok. Egy jóllakás belőle, rá jó veres bor,
 9210    I,     XI|                       okot a gyanúra a titkos jóltevő? Hisz ismeretlen akar maradni,
 9211    I,    XII|                hevével szeret egy ideált, kit jóltevőjével ugyanazon alaknak hitt,
 9212   II,  XXIII|                     Van eszem – monda –, hogy jóltevőmet üldözzem!” – Ma estve találkozhatol
 9213    I,     XI|                     vigye el őt az ismeretlen jóltevőnőhöz, hogy forró köszönetét elmondhassa
 9214    I,   XIII|                           Az úri rendben lévő jómadarak mind kompareáltak. * Kalotai
 9215   II,     Sz|                     elzáratta, mert a delphoi jós azt jövendölte, hogy ha
 9216   II,     XV|                   érne énnekem a világ minden jóságainál az, ha én valaha az én lelkem
 9217   II,  XVIII|                     és a pernek, nem Rudolfné jóságának, ahogy gondolod) – bizony
 9218   II,  XVIII|                       érzékeny szívét hasonló jósággal, hasonló érzékeny szívvel
 9219    I,     Sz|                     bon Dieu – (te) jó isten, jóságos isten~ ~bonhomme – jó (pofa)
 9220   II,   XXII|                      érdemlem én ez örömöt, e jóságot, tetőled?~ ~Az asszony szomorúan
 9221   II,    XIV|                  örökké élni, háladatos lenni jóságukért, éltemet, minden gondolatomat
 9222    I,    III|             Vösmartynak fényes jövendőt merek jóslani.~ ~– Ismeretlen nevek –
 9223    I,   VIII|                 borból előre meg lehet mindig jósolni, milyen kimenetele lesz
 9224    I,     Sz|                   écurie – istálló~ ~Egeria – jóstehetséggel rendelkező forrásnimfa a
 9225    I,   VIII|                   ugyan senki sem tudta, hogy jószágai hol fekszenek, hanem azt
 9226    I,      I|                       szekérről, mindig saját jószágaimon mehet, de pénzt külföldre,
 9227   II,    XIV|                  vállalatok után tudakozódik; jószágaira tanult, becsületes tisztviselőket
 9228   II,   XXXI|               szíveskedett kirándulni kőhalmi jószágára, csak néhány hétre, amíg
 9229   II,   XXIX|                       jó barátom Varga Péter, jószágigazgatóm…~ ~– Óh, uram… – akará hebegni
 9230    I,   XIII|            visszatérett, megtevé őt egyenesen jószágigazgatónak, mely hivatalában mind a
 9231   II,   XXIV|                   megy.~ ~– Átvonulok kőhalmi jószágocskámra, s iparkodom e néhány napot
 9232    I,     II|                    lövetnek főbe. Nehány szép jószágocskát szerzett össze, melyeket
 9233   II,  XVIII|                   mellett (értsd: ez nem a te jószágod, nem férjedé, hanem a Kárpáthy-családé),
 9234   II,    XXI|              menyecske. Az ilyen majorátusi * jószágok birtokosát nagyon erős okai
 9235    I,     II|                      én sietek csak átvenni a jószágokat, amidőn azt találom, hogy
 9236   II,     XX|                      és épületet én bármelyik jószágombul ingyen átengedem (hosszas
 9237    I,   VIII|                     kastélyra szántam, melyet jószágomon fogok építtetni, hol a nyáron
 9238    I,   XIII|                            Íme itt a kakadi * jószágról kelt évi kiadások és bevételek
 9239    I,     XI|                       már annyiszor csalódtam jószívűségemben, miszerint alig merek előleges
 9240   II,    XIV|                  nevelheté a gyermeket, akkor jótállhatna erényei, szegény sorsával
 9241   II,    XXV|                     azon nő, akinek erényeért jótállottál, akiért képes voltál férjedre
 9242    I,     XI|                      arámat, Darvai Máriát, a jótékonyság küldőjeül. Valóban ő is
 9243    I,     XI|                      mások incselkedéseire, s jótékonysága föltételéül szabja a feddhetlen
 9244    I,      X|                   feladata, mint kedves nénje jótékonyságát meghálálhatni.~ ~– Azt azáltal
 9245   II,  XVIII|        jótéteményeiben részesítnie kell, de e jótét nagyságát csak én tudom,
 9246   II,   XXIV|                    különös nincsen, s ez nagy jótétemény volt Kárpáthynéra nézve.~ ~
 9247   II,  XVIII|                     egy szegényre talált, kit jótéteményeiben részesítnie kell, de e jótét
 9248    I,    XII|                 hónapok óta ábrándozik, kinek jótéteményeiért egykor szerelme hálaérzetével
 9249    I,     XI|                       arám kívánatának. Kiket jótéteményeimmel halmozék, haladtak bár a
 9250   II,  XVIII|                       ő ugyan titokban tartja jótéteményeit, de a háládatos nyelveket
 9251    I,     Sz|                  tréfás, kedélyes ember~ ~bon jour – jó napot~ ~bonmot – szellemes
 9252    I,   VIII|                  nagyobb 1őn kacagása, s ez a jóurat úgy mulattatá.~ ~Vele jöttek
 9253    I,    XII|                papíron.~ ~A két gentleman bon jourt * kívánt, mint az ifjú hasonlóul
 9254   II,   XXIV|                      engesztelnél.~ ~– Engedd jóvá tennem bűnömet; három óráig
 9255    I,    XII|                iparkodik, hogy elébbi tetteit jóvátegye. És akkor – akkor prédára
 9256    I,      I|                   mely egészen kiforgatta azt joviális vonásaiból.~ ~– Jöjjön közelebb
 9257    I,   XIII|                  illendőnek talál.~ ~– „Isten jóvoltából kívánom én kegyelmednek,
 9258   II,   XXXI|                       másvilágra se menjen át józanon. Végrendeletében meghagyta,
 9259    I,     VI|                      s ez valóban jól történt Jozefine-re nézve, mert ha e percben
 9260    I,      V|                  beszélt Mainvielle-ről, mint Jozefine-ről. A hír, ez a rábeszélő kerítőné,
 9261    I,      V|                   Semiramide oly szerepe volt Jozefinenek, melyben a közönséget elbűvölé,
 9262   II,    Meg|                       akit egész Magyarország Józsa Gyuri név alatt ismert.~ ~
 9263   II, XXVIII|               köpenybe burkolt férfi ül, elöl juhászbundából hajtja egy parasztember
 9264    I,     Sz|                        esztranga – esztrenga, juhfejő rekesz az akolban~ ~établíroz –
 9265    I,   XIII|                 szaporodtak, mely származik a juhok és igásbarmok dögbőreiből,
 9266   II,     XX|              foglalkoznak, és mások, melyek a juhokat vevék pártfogásuk alá, sőt
 9267   II,     XX|                      kisdedekben, tudósokban, juhokban és selyembogarakban bírunk,
 9268   II,     XX|                       sem a tudósoktól, sem a juhoktól, sem a betegektől, sőt még
 9269    I,   XIII|                      ismerék Jancsi urat, már július vége felé vehették észre
 9270    I,     Sz|                        spártai király, ki 480 júliusában Ephialtesz árulásáig hősiesen
 9271    I,     Sz|               szörnyethalt~ ~Medardus napja – június 8.~ ~melaleuca – mirtuszfélékhez
 9272   II,    XIV|                   korhelység gavallér istene, Jupiter mégis meglopta az őrizőket,
 9273    I,     Sz|                     régi rómaiak hite szerint Jupitertől, a főistentől származik
 9274    I,     IX|                      melynek bámulásában a mi jurátusaink kifogyhatatlanok voltak,
 9275    I,     IX|                    ami nyelvére akadt.~ ~A mi jurátusainknak kevés fáradságukba került
 9276    I,     IX|                  éppen boszonkodnak. A fiatal jurátushad már-már türelmetlenül kezd
 9277    I,     IX|                       Nézzétek csak – szólt a jurátusi notabilitás újonctársaihoz –,
 9278    I,     IX|                   most érkezett; ott azokon a jurátusokon túl. Most nem látszik attól
 9279    I,     IX|                       lett prókátor, a corpus jurison túl nem kellett neki semmit
 9280    I,   VIII|            kidüllesztve –, nagy módomban volt jussaimat kitanulni.~ ~– Nono – feddőzék
 9281    I,     II|                     aki nem akarja önnek igaz jussát kiszolgáltatni, s ragaszkodik
 9282    I,     Sz|            Conciergerie – a párizsi Palais de Justice középkori része~ ~convenant –
 9283   II,  XXIII|               csöngetésre bebocsát egy férfit Juszuf, s Kecskerey úr kezdi hallani,
 9284    I,    VII|                      közember, miért nem siet jutalmát elvenni a kormánytól; ha
 9285    I,     IV|                       hang és ragyogó érzelem jutalmául osztogatott taps és koszorú
 9286   II,  XVIII|                 emberhez. Némely embert azzal jutalmaz meg a sors, hogy becsületes
 9287    I,     XI|                        hogy egykor ő gazdagon jutalmazandja meg fáradozásait.~ ~Mennyire
 9288   II,     XV|                      isten éltesse sokáig, és jutalmazza meg minden égi-földi jóval!
 9289   II,   XXXI|                      az ő egészségérc; azután jutalmot tűzött ki azon három szűz
 9290    I,      X|               gyalázat is a földön a tömlöcbe jutásnál. Te értesz engem. Szerezz
 9291   II,     XV|                elmondá leánya előtt a férjhez juthatás nehéz voltát, s a házasélet
 9292    I,     IX|                        S mi úton vélsz célhoz juthatni?~ ~– Azt nem beszélem ki
 9293    I,    VII|                     névjegyeit, kik aznap nem juthattak Chataquélához, mert aznap
 9294    I,      I|                  kérek! – kiálta végre szóhoz juthatva. – Hanem csak éppen előlegezést.~ ~–
 9295   II,   XXIX|                gyámsága legközelebbi rokonára jutna, vagy megvesztegetett bírák
 9296   II,   XVII|                      szeretett hitvese kezébe jutnának. Különösen egy ocsmány paszkvill *
 9297   II,    XIV|                    szelekbe, ossza darabokra, juttassa idegenek, tőzsérek, uzsorások
 9298   II,     Sz|                        szégyenletes állapotba juttat~ ~protokolláltat – jegyzőkönyvbe
 9299   II,   XXIX|                       hogy önkénytelen eszébe juttatá a reánézőnek ama rég elhunyt
 9300   II,     Sz|                   természetben, természetbeli juttatásként~ ~interjekció – indulatszó~ ~
 9301    I,   VIII|                     észt és szívet is, eszébe juttatja az embernek, hogy vannak
 9302    I,      I|                    égnek csatornái, és eszébe juttatják az embernek, hogy mennyivel
 9303    I,   XIII|                          Úgy, jó hogy eszembe juttatod. Hát te mikor adsz számot
 9304    I,   XIII|                   elhízva sokévi piszoktól, a kabát eleje is csillog valamitől,
 9305   II,     Sz|                         testhez simuló, rövid kabátka, zubbony~ ~staffage – környezet,
 9306    I,     Sz|                   függőhíd, melynél drótkötél kábelek tartják a hídszerkezetet;
 9307   II,    XXI|                    kívánja.~ ~Fanny jókedvűen kacag a pünkösdi király beszédein.
 9308    I,    VII|                      jelent ez?~ ~– Hihihi! – kacaga az alispánfi, kinek igen
 9309    I,      I|                   zsinórral, melyre farkasbőr kacagány van vetve a szakadó zápor
 9310    I,     IX|                   sinóros ősmagyar mentékben, kacagányokban; türkizzel kirakott kardok
 9311   II,    XXI|                      udvarlásnak nevezik, nem kacagna. De hiszen mellette lovagló
 9312   II,    XIX|                     kellett ezen a gondolaton kacagniok, hogy ők most teljes elszántsággal
 9313    I,      I|                     cigány, soha többé nem te kacagván,~ ~ ~ ~Más hegedűse valál,
 9314    I,     IV|                     kuplét a közönség tomboló kacajára. Hát nem érdekes tréfa ez?~ ~
 9315    I,   VIII|                       efelett oly fékezhetlen kacajba tört ki, hogy akciót * kapott
 9316    I,      V|               játszani, énekelni, mosolyogni, kacérkodni.~ ~Már több nap óta keringett
 9317   II,     XV|                   ízetlen vonakodás és minden kacérság nélkül, ahogy minden természet
 9318   II,     XV|                 delnők a bejárás előtt, finom kacérsággal engedve láttatni szalagos
 9319   II,    XXV|                   pillantást mind kiszámított kacérságnak vette, s azt hivé, könnyű
 9320    I,    VII|                     sohasem viselte magát oly kacérul a fiatal nőnem, s az ifjú
 9321    I,      I|                búzavetés helyén, gólya szánt, kácsa költ a drága tengeri közt.~ ~–
 9322    I,   VIII|                   hírhedett szónokok mondanak kacskaringós tósztokat, amidőn tűzijátékok
 9323    I,   VIII|                     Jancsi úr lábait egy nagy kád vízben tartva, s egypár
 9324   II,  XXIII|                érkezettel a néger fickó saját kaffer nyelvén, s nagyon örül neki.~ ~–
 9325    I,   XIII|                     másik csomó ottan?~ ~– Ez Kajaput Taddé számadása, a nyilasi *
 9326    I,     Sz|             jobbágynője nászéjszakájára~ ~ ~ ~Kakad – ma Kokad, község Bihar
 9327    I,      I|                     mert a Törikszakad csárda kakasai egyre-másra kezdenek kukoríkolni,
 9328    I,   VIII|          Nagykunmadaras utcáin korán, az első kakasszó után nagy muzsikával vonul
 9329    I,    III|                  völgye, s íme látunk itt egy kákával és vízi tulipánnal benőtt
 9330    I,     II|                     közéjök ültetett agave és kaktusz-szörnyetegekkel; itt egy egyiptomi sírbolt,
 9331   II,    Meg|                       belőle, ha kikel. Talán kakukk? Vagy éppen lidérc (baziliszk * )?
 9332   II,     XX|                     az egész úton elhullatott kalács- és kuglófmorzsák miatt,
 9333   II,   XXIX|                       azokat félszárig veri a kalamárisokba, melyek a kerek asztalon
 9334    I,   XIII|                        soha többé napfényt és kalamárist nem látandók.~ ~Mennyi nemzeti
 9335    I,    VII|                       megszegte életveszélyes kalandba bocsátkozva.~ ~– Ah, bah! –
 9336   II,   XXIV|                  Csendey Rezső és a zseniális kalandhős Kiss Miska…~ ~Fanny egykedvűen
 9337   II,  XVIII|                      hiúsága, tán majd később kalandjai, sőt botrányai szolgáltatni
 9338   II,    Meg|                      hatalmaskodásait, tréfás kalandjait sokan ismerték; egész adomakör
 9339   II,     XV|                     szeressen, mert egy ilyen kalandnak az lehetne a vége, hogy
 9340    I,    VII|                    fantasztikus divatát saját kalandor lelke alkotá, összekötve
 9341   II,   XVII|               illetlen avagy régibb botrányos kalandra emlékeztet, szorgalmatosan
 9342    I,   VIII|                     körül, s nem egy érzékeny kalandróli monda volt már közforgalomban
 9343    I,     Sz|                    taréj alakú virágok neve~ ~kalangya – kévékbe kötött búza, búzakereszt~ ~
 9344   II,    XXI|                       állottak a sorba rakott kalangyák. Itt kezdődött még a vadászat
 9345    I,   VIII|                    meg, gulyákat kerget szét, kalangyákat * dúl fel, az utazószekereket
 9346    I,      X|                  pimasz kéjencek, utcataposó, kalap-félrevágó, opera-fütyörésző lafancok *
 9347    I,     IV|                       ha vajon csakugyan az ő kalapja-e; s azután felpróbálva fejére,
 9348    I,    XII|                   monda Livius, s azzal vevék kalapjaikat és eltávoztak.~ ~– Ennek
 9349   II,    XXI|                 hölgyek kendőikkel, a férfiak kalapjaikkal integetnek egymásnak a mulatóka
 9350    I,     XI|               úriembert látott maga előtt, ki kalapján gyászt viselt, s ég felé
 9351   II,    XXI|                    fején gömbölyű ezüstfényes kalapka volt, lengő marabutollakkal;
 9352   II,  XVIII|                       el ne szökhessenek.~ ~A kalaplevételkor természetesen szemébe ötlött
 9353    I,   XIII|                     Abellino előtt.~ ~– Hát a kalapod, pimasz? Ki küldi azt a
 9354    I,     II|                     igen célszerű faja volt a kalapoknak, oly széles karimája levén,
 9355    I,     II|               meghűlés, s én tehetek gyászt a kalapomra megboldogult háromszázezer
 9356   II,    XXI|                  hajfürtei, félig eltakarva a kalapra kötött fátyol által.~ ~Mennyi
 9357    I,   VIII|                            Tudja a pap, meg a kalendáriomcsináló; hát mi gondom nekem arra?~ ~–
 9358   II,     Sz|        nőstényoroszlán, világszép nő~ ~lőcsei kalendárium – híres naptár, mely a XVII.
 9359   II,     XV|                       sötétben ennek a lőcsei kalendáriumban * megjelent anekdotának,
 9360    I,     Sz|                       századból származó, kis kaliberű zsebpisztoly~ ~Théâtre de
 9361    I,     Sz|          szövőiparáról híres, indiai Calicot (Kalikut, Kalkutta) városról elnevezett,
 9362   II,    XXV|                       jőni.~ ~Ha véletlenül a kalitjából kiszabadult tigris jelent
 9363    I,      I|                      úrias nyalánkság, melyet kalitkában hizlalnak dióval, mandulával,
 9364    I,      X|                       elégítette ki, mint egy kalitkájából kiszabadult vadállat.~ ~
 9365    I,     Sz|                      indiai Calicot (Kalikut, Kalkutta) városról elnevezett, sűrű
 9366   II,    Meg|                 legjobb barátaimnak, Lisznyai Kálmán odajön hozzám, s beavat
 9367    I,      I|                     hajdúk.~ ~Fejeiken csókos kalpag, fehér lószőr bokrétával,
 9368    I,     IX|                   pompás fogataikon, kócsagos kalpagokkal, prémes, sinóros ősmagyar
 9369   II,   XXIX|                   telt képű férfi, ki a meleg kályhának támaszkodott háttal; a jószágigazgató,
 9370    I,      V|                    bele egy hét, midőn udvari kamarását elküldé atyjához, hogy Jozefine-t
 9371    I,     IX|                       attól a nagy hórihorgas kamasztól, aki előtte áll. Most ismét
 9372   II,     Sz|                   legális interes – törvényes kamat~ ~lion – oroszlán, arszlán,
 9373    I,     II|                    legyen kénytelen aprólékos kamatfélékkel fáradozni.~ ~S nemcsak egyeseket,
 9374    I,   VIII|                   irányunkban, melyek, amióta kamatjaikat nem fizetjük, iszonyú összegre
 9375   II,   XXIX|                     ötvenezer forint, melynek kamatjait nyerje az urodalmi kertész,
 9376    I,    XII|                   négy forint harminc krajcár kamatjáról, mint amely összeget alólírott
 9377   II,   XXIX|                      Ugyancsak tízezer forint kamatját élvezzék a madarasi kastély
 9378    I,      X|                     felszedé rögtön törvényes kamatokon künn levő pénzeit, sok nélkülözésteljes
 9379    I,      I|                   hítta magával a macskákat a kamrába. Csak a mángorló köveit
 9380    I,   XIII|                  amidőn hombárok és szalonnás kamrák kecsegtető közelségben vannak.~ ~
 9381    I,      I|                   fejökre levén húzva azoknak kámzsája, hogy semmi emberi ábrázat
 9382    I,      X|                 Persze! – monda a férj akkora kanál sült lisztet dugva a szájába,
 9383    I,     IV|                   cselekedett, kést adott, ha kanalat kértek, villát dugott a
 9384    I,     IV|                       volna vele alkudni száz kancsukában. Ekkor a herceg kivesz két
 9385   II,    XXX|                  Rudolf maradt fenn sokáig. A kandallóban barátságos tűz robogott;
 9386    I,      X|                     jámbor kisasszony ott ült kandallója mellett; még őnála most
 9387   II,    XIX|                      azt kiterjesztve s onnan kandikálva elő mosolygó arcával, mint
 9388   II,    XIV|                       dühös kezde lenni, mint kánikulában a bivaly. Dúlt, fúlt, szörnyű
 9389    I,    XII|                      tekintély, kinek ítélete kánon volt a jobb társaságok ifjai
 9390    I,     IV|                     leszek”, s odaveti neki a kantárját. A herceg szépen megfogta
 9391    I,   VIII|          füzfavesszővel a lovára, s odaveté a kantárszárat.~ ~Mint a vihar száguldott
 9392    I,   VIII|                 akkorra ez is megfordította a kantárszárát, s a pányvakötelet vállára
 9393    I,     Sz|               kandidált – jelölt, kiszemelt~ ~kantiléna – vallásos tárgyú, középkori
 9394    I,     IX|                   megjövendölé, amit a poéták kantilénái * ki nem vihettek – távollevő
 9395    I,   XIII|                   szakács kijött eléjök fehér kántusában, s elégült orcával tapogatta
 9396    I,   XIII|                   Debreceni diákok tanulták a kántust, * szép megköszöntő éneket
 9397    I,   XIII|                     Berettyó egyik szeszélyes kanyarodása mintegy félszigetbe körít
 9398    I,     II|                   nyíló virágsorokkal, minden kanyarodásnál majd egy jázminlugas, idilli
 9399    I,    VII|                       alakokból, mik talányos káosszá keveredve, egymás hegyén-hátán
 9400    I,     IX|                ellenpártiak. Ahán, bizonyosan kapacitálja őket. Nézd, mint mutatja
 9401    I,      I|                     széket.~ ~A bohóc rúgott, kapálózott, nem használt semmit, ott
 9402    I,   VIII|                     hogy mit beszélnek hozzá, kapált lábaival, s fejét szügyébe
 9403    I,   VIII|                  egyre ágaskodott, s lábaival kapálta a földet.~ ~Amint a harmadik
 9404    I,      I|                     kezeivel gyér ősz hajában kapargálva, a másik pedig az ágy végéhez,
 9405   II,     XX|              ajtajához, melyben feküdtem, ott kapartak, ott sírtak, ott szűköltek,
 9406   II,    XXI|              Mutogatta lord Ychswichset, mint kapaszkodik a nyeregbe, mikor a lova
 9407    I,    VII|                      rá meghagyva nekik, hogy kapaszkodjanak jól a kötélbe, s azzal inte
 9408    I,    III|                    álló –, ha dolgai engedik, kapaszkodjék valamelyikünk karjába, és
 9409   II,     XV|                      míg Palkó egész tempóval kapaszkodott fel a bakra, onnan flegmatice
 9410   II,    XIV|                         nevete Fanny pajkosan kapaszkodva Boltay mester nyakába, s
 9411    I,      I|                       azután nekifanyalodnak, kapával, doronggal kiássák, kiemelik
 9412    I,     IV|                     elkezde kacagni úgy, hogy kapcsai felpattogtak, s székestül
 9413   II,    XIV|                       eme kellemetlen viszony kapcsolatba nem hozza önnek viszonyait
 9414   II,     Sz|                      ad vocem – a szóhoz (ti. kapcsolódva), erről jut eszembe~ ~affreuse
 9415    I,    VII|                       a roppant fecskendő elé kapcsoltatá, melyet már akkor egy csoport
 9416    I,     XI|                    körülményt, mely szorosabb kapcsot képezend történetünk némely
 9417    I,      I|                            No hát ide, Vidra. Kapd be ízibe!~ ~– Én, nagyságos
 9418   II,     XX|                     mesterséges teremtményéig kapható és élvezhető volt minden,
 9419    I,     II|                       bêtise-t * írta: „Itten kaphatók régi pástétomok” – ami a
 9420    I,     IX|                 valamire? Legfelebb aranyeret kaphatott a sok ülés miatt, s hacsak
 9421    I,   XIII|                      küldött levelet ez ideig kaphatta volna, de mintha valami
 9422    I,   XIII|                 esztendőben egyszer színe elé kaphatván Jancsi urat, az isten nevében
 9423   II,     XV|                  Pozsony városa, vegyem elő a kapitálisaimat, fogadjak magamnak külön
 9424   II,    XIV|                     addig uram… addig… meg ne kapjak itt a közelemben egyet azok
 9425    I,      X|                       ellenkezik, fűhöz-fához kapkod, midőn egy tisztességes
 9426   II,   XVII|             ágaskodnak ránk az ebédlőben, ott kapkodnak a legyek után a szalonban,
 9427   II,   XXIV|                    köszönné meg, ha feleletet kapna. Ez azok közé tartozik.
 9428   II,    XXI|                       uszály balfelől smaragd kapoccsal volt felakasztva, láttatni
 9429   II,     XV|             valahonnan, hogy én gazdag férjet kapok, s azért csatlakozik hozzám,
 9430   II,     XV|                     veszedelmes örömöt, azt a kapóra jött alkalom fölötti meglepetést,
 9431    I,   VIII|                       a többi, minden hónapra kapsz tőlem elprédálni való pénzt
 9432    I,   VIII|                       a bátrabb legények lóra kaptak, utánok menendők, hogy meglássák
 9433    I,   XIII|                      Hogyne volna más? De nem káptalan a fejem, hogy valamennyinek
 9434    I,    VII|                    lakat, diplomáciai pecsét, káptalani szentély vagy becsületszó
 9435    I,   VIII|               eltakarva kebleiket néznek ki a kapuajtón, s kívángatnak szerencsés
 9436   II,     XV|                      azzal aztán isten hozzád kapufélfa! Búcsúzzék el, akinek tetszik.~ ~
 9437   II,     XX|                      láthatók a népes kastély kapuin belől; gömbölyű, sárga mázú
 9438   II,    XVI|                véleményük tartósságát a halál kapuja előtt is bevallják; rendesen
 9439    I,    VII|                  elfeketült falakkal, szúette kapukkal; az utcán keresztül a házak
 9440   II,     XV|                   neki a sárnak, jól kitérj a kapunak!”~ ~A két hölgy künn állt
 9441    I,      I|                       a kenyerünk elfogy, hol kapunk másikat pénzért? Én pedig
 9442    I,    XII|                      bement? – kérdé Sándor a kapustól.~ ~– Kárpáthi Kárpáthy Abellino
 9443    I,      X|                  nagyobb kedve lehetett, mert kaputjára új bársonygallért varrtak;
 9444    I,   XIII|                   vagy Nagykunmadarason az új kaputokat, ráparancsolván a szabóra,
 9445    I,     II|                   jelenleg hosszú, térdig érő kaputot visel az ifjú dandy, mely
 9446    I,   VIII|                    mindenekelőtt, hogy miféle karakterbeli állat egy kivert bika?~ ~
 9447    I,     IV|                  magára vonni egy-egy művészi karambol vagy egy diadalmas sextet.~ ~
 9448    I,    III|               apródonként kiszorul pusztáira, karámjaiba; lassankint onnan is kikoptatják
 9449   II,    XIX|                botlania! Mennyit okulni saját kárán! Vagy tán szenvedni és mégsem
 9450    I,     II|                      közönségre is. A legjobb karban álló tontinák, * életbiztosító
 9451   II,    XIV|                       bele.~ ~Csak egy könnyű karcolás a szíven, minő a rózsa töviseé,
 9452    I,     IX|                 magyar népről, hogy ez csak a kardforgatáshoz ért, sőt voltak, akik már
 9453   II,    XVI|                  ismét összesúgtak, mielőtt a kardokat átadnák nekik. Elébb magukat
 9454   II,    XVI|                 eleinte hallani sem akartak a kardról, hanem a tanúk (különösen
 9455   II,    XIV|              gyalázattól, késő nyomortól, tán kárhozattól mentene meg: anyja és testvérei.~ ~
 9456    I,      I|                      boldog nyugalommal, mint kárhozik el négy ló szekerestül a
 9457   II,     XV|                      hiszen nincs abban semmi kárhoztatni való, a leány boldogabb,
 9458    I,      X|                  tájékára is menjen ez általa kárhoztatott intézetnek a valót megtudakolandó.~ ~
 9459   II,    XIV|                       miatt zárdai életre van kárhoztatva, és soha nálam nélkül egy
 9460    I,     Sz|                 kollégiumi énekkar vezetője~ ~kariatida – kőből faragott nőalak,
 9461    I,   XIII|            homlokzatán s a víz felőli fronton kariatidákra * emelt aranyrácsozatú erkély,
 9462    I,   VIII|                    fogva a gomblyukba, ujjain karika- és pecsétnyomó gyűrűk úgy
 9463    I,   VIII|                     vállaira ömlő haja göndör karikába szedve, fekete villogó szemei
 9464    I,   VIII|                     lovát, nagyokat kongatnak karikásaikkal, fogadásokat tesznek egymás
 9465    I,   VIII|            lovaslegényt, ki nagyokat kondítva karikásával rohan a pályázók felé, s
 9466    I,   XIII|                  felszakítá a levelet, s zöld karikát hánytak a szemei, ahogy
 9467    I,     Sz|                     Journal des caricatures – Karikatúra-újság~ ~jus primae noctis – az
 9468   II,  XXIII|                       atelier-kben * – haneha karikatúrákhoz. Háttal az ottomán túlsó
 9469    I,     Sz|                    erkélyt tart~ ~karikatúr – karikaturisztikus, torz~ ~kárlátó – a szülők
 9470    I,     II|                      a kalapoknak, oly széles karimája levén, hogy az eső nem érhette
 9471    I,     VI|               Bolivar-kalapot, hogy az széles karimájaival a vállait takarta el.~ ~
 9472    I,      I|                      hogy felyülkerül a kalap karimáján.~ ~Az arc meg van borotválva,
 9473    I,      I|                      casserole, * oly keskeny karimával, hogy az ember kétségbeesik,
 9474   II,     XV|                    régi ismerősét, neje kezét karja alá fűzé.~ ~– Kívánjon ön
 9475    I,   XIII|                      elébb az odasiető hajdúk karjaiba támogat, s azután általuk
 9476   II,    XVI|                   egymás szemébe, kifeszített karjaikban csak a vékony villogó acél
 9477   II,   XXIX|                  mondá e szavakat, kedves nőd karjaira téve fiát: „Légy anyja gyermekemnek!”
 9478    I,     IX|                    farsangolni, tyúkverőre, * kárlátóra; * a tudóst tarták bolondnak,
 9479   II,     Sz|                     csiba (gyermekintő szó)~ ~karmantyú – itt: prémes, gyapottal
 9480    I,   XIII|                      kárpitja bíbor és rózsa, karmazsin és sáfrán színeiben égett,
 9481   II,     Sz|                      óvják a hidegtől; muff~ ~Karmel-hegy – kb. 20 km hosszú mészkőhegy
 9482   II,   XXIV|                 Kecskerey úr volt.~ ~– Mint a Karmel-hegyi * Madonna! – szólt a derék
 9483    I,   XIII|                     Pozsonyban lehetett volna kármentesíteni, s ott van az irtóztató
 9484    I,     VI|                       Monsieur Oignon, a taps karmestere, az első karzaton emelkedék
 9485    I,     XI|                      lehetett az, de a műértő karnagyot meglepé a szép csengésű
 9486    I,    XII|                       felülről bocsásd lefelé karodat, hanem alulról fölfelé emeld,
 9487    I,     XI|                 elkezdett esni az eső, gonosz kárörömmel mentek lefeküdni, fejük
 9488   II,   XVII|                       erősen köti az ebeket a karóhoz, hogy elragadja Magyarország
 9489    I,   XIII|                      pediglen meghal, angyali karokban~ ~ ~ ~ ~Üljön fel az égbe,
 9490    I,   VIII|                      álló székeket kinyújtott karokkal rohant reá, hogy egyszeribe
 9491    I,     Sz|                mennydörgés, „ezer ördög”-féle káromkodás~ ~millionnaire – milliomos~ ~
 9492   II,   XVII|                      volt, a maga falujába.~ ~Káromkodásukról, mosdatlan szájukról ismeretes
 9493    I,      I|                     bedugni a száját, hogy ne káromkodjék annyit.~ ~– A szénát boglyástul
 9494    I,   XIII|                   vakarta, ki ríva fakadt, ki káromkodott. Az ember hevenyében nem
 9495    I,   XIII|                   Este is lett, a hajdúk nagy karos tartókban gyertyákat hoztak
 9496    I,   XIII|               kapitális bohóságok történtek a kárpátfalvai kastélyban, Jancsi úr legkedvencebb
 9497    I,    XII|                  kérdé Sándor a kapustól.~ ~– Kárpáthi Kárpáthy Abellino őnagysága.~ ~–
 9498   II,   XXIV|                       magában szidta az egész Kárpáthy-atyafiságot, amely oka ennek a rossz
 9499   II,  XVIII|                jószágod, nem férjedé, hanem a Kárpáthy-családé), hogy oly bátrak valánk
 9500   II,  XVIII|                    családod kellett még ide a Kárpáthy-családfa dicsőítésére.)~ ~De nem
 9501    I,   XIII|                      ellátá jókívánságokkal a Kárpáthy-családot, annak minden fi- és leányágon
 9502   II,  XVIII|                      is van a nagyon tisztelt Kárpáthy-naptárban.~ ~Fanny maga sem állhatta
 9503    I,   XIII|                    kiadá parancsban, hogy ő a Kárpáthy-uradalmak tiszti személyzete közt
 9504   II,  XXIII|                       többek között mit tudsz Kárpáthyékról?~ ~Kecskerey úr büszkén
 9505   II,   XXIV|                      nem azért mondom, mintha Kárpáthynénak akarnék ártani vele, mert
 9506   II,   XXIV|                       ez nagy jótétemény volt Kárpáthynéra nézve.~ ~Ez a hét nap észrevétlenül,
 9507   II,   XXIV|                 eszmém, te azt fogod köszönni Kárpáthynévali barátságodnak, hogy téged
 9508    I,      I|              nagyságtoknak magamban bemutatni Kárpáti Kárpáthy Abellinót.~ ~S
 9509   II,    XIV|                kellemes kis völgyben fekvék a Kárpátok között, védencét felkeresendő.~ ~
 9510    I,   XIII|                      azért maradt legutoljára Kárpitfalván, hogy megtudja, vajon aláírta-e
 9511    I,   XIII|                   azon éjjel siessen átutazni Kárpitfalvára, lefoglalni, lepecsételni
 9512    I,   XIII|                     hajnalodott, az ég keleti kárpitja bíbor és rózsa, karmazsin
 9513    I,     II|                       emberekért; ki ölné meg kárpitosát, a kocsigyártóját, a lócsiszárját
 9514   II,    XIV|                   érte, a gazdagság nem fogja kárpótolni azt; meg fogja bánni, hogy
 9515    I,     II|                    kifeszítve s jobb karját a karszék támlája mögé vetve –, hogy
 9516   II,    XIV|                     beszédében, s hátraveté a karszékben magát, mintha várná, hogy
 9517    I,   XIII|                       szemekkel esett hanyatt karszékébe.~ ~A vér fagyott meg azok
 9518   II,   XVII|                   mellett, a zongora alatt, a karszékekben, s mentül gazdagabb valaki,
 9519    I,   VIII|                      nincsen, csupán kicsiny, kartalan, gömbölyű székek lábak nélkül,
 9520    I,     Sz|                      táncosnő~ ~pikétasztal – kártyaasztal~ ~Picpus – a párizsi Picpus
 9521   II,     Sz|                     tincs~ ~ ~ ~whist – angol kártyajáték, a bridzs őse~ ~ ~ ~
 9522    I,   VIII|                 unaloműzés végett előveszik a kártyákat. – Csak kicsiben fognak
 9523   II,   XXVI|                      mint ahogy a régi magyar kártyákon festik a makk kettőst. *~ ~
 9524   II,     Sz|                      makk kettős – makk alsó (kártyalap)~ ~Maroccaner-ház – Marokkói
 9525    I,   VIII|               Mindenüve eljársz velem, iszol, kártyázol, garázdálkodol, verekedel,
 9526   II,     XV|                        őt neveti.~ ~Sietett a kártyázószobába.~ ~Amint benyitott az ajtón,
 9527   II,     XV|               társaságában kivonult ezalatt a kártyázóterembe, ez levén legkellemesebb
 9528    I,   VIII|                       akikkel együtt ittál és kártyáztál egész esztendeig, s segíted
 9529    I,   VIII|                   amennyi kell, hogy igyál és kártyázzál velök mint nemes Kiss Mihály
 9530    I,     XI|                  Fanny az országgyűlési terem karzatára, hol Krammné megmutatá neki
 9531    I,     IX|                   táblának van nyílt ülése, a karzatok rendkívül megteltek mindennemű
 9532   II,     XX|                   felnyitva e célra, a hosszú karzatos terem, mely az inszurrekció
 9533   II,     XX|                     annyi esze, hogy inkább a karzatot elfoglaló szép hölgyeket
 9534    I,     VI|                      páholyból, fel a második karzatra, ott sápadtan szembejövő
 9535    I,     II|             ezüstékítényekkel, a kelmék fehér kasmírból, * virágos bordureökkel, *
 9536    I,     Sz|                   indiai országrész nevéből); kasmírkecske gyapjából készült finom
 9537    I,     VI|                       kik örömest változnának kasmírrá, * hogy a szépasszony derekát
 9538    I,     Sz|                    hadak ellen~ ~tibetsál – a kasmírral rokon tibeti kecskék gyapjából
 9539   II,    Meg|                       ő Dalmájával, valahol a Káspi-tó mellett. Ezen a réven mégiscsak
 9540    I,   XIII|                     szomorú példának megesni. Kassay Lőrinc most az egyszer jött
 9541   II,   XXII|                     elkészült Pesten önnek új kastélya?~ ~– Kívánsz ott lakni talán? –
 9542    I,   VIII|                    utoljára Kárpáthy János úr kastélyába kellett mind az esküdtekkel
 9543    I,      I|                      mozdul, hanem ott tart a kastélyában teátrumot, melyben saját
 9544    I,     II|           pástétomsütőre; midőn az emigráltak kastélyait megvásárlá, azoknak komornyikjait
 9545    I,   XIII|                     császár idejében jutott a kastélyhoz, addig Bécsben lakott, ennek
 9546    I,   XIII|               nevetgéltek, míg a templomtól a kastélyig hajtattak, ki kocsin, ki
 9547    I,   VIII|                 nyertem, hanem azt egy pompás kastélyra szántam, melyet jószágomon
 9548    I,   VIII|                       magunknak az alkalmat e kastélyról s annak saját vigalmairól
 9549    I,   XIII|                        új, pompás kétemeletes kastélyt építtetett a Berettyópartra
 9550    I,   VIII|                     haza nem megy, aratáshoz, kaszáláshoz ne fogjanak; lábán maradt
 9551   II,   XXVI|           gentlemanekből, olyasmit, amit most kaszálónak nevezünk, s keresztülesve
 9552    I,   VIII|                       választja el a rétet és kaszálót az ingoványtól.~ ~A legelőkön
 9553    I,   XIII|                     vitte, hogy egy irtóztató kaszárnyát kezdett el rakatni azon
 9554    I,   XIII|                  végtére eljön az a kegyetlen kaszás, aki minden embert szénának
 9555   II,   XXXI|                  virágok. Mondják, hogy még a kaszásoknak is meghagyta huszonöt bot
 9556    I,     Sz|                 előkelő urak, a felső tízezer kaszinója~ ~Journal des caricatures –
 9557    I,   XIII|               számadása, a nyilasi * uradalom kasznárjáé.~ ~– Ah, ez érdekes szokott
 9558   II,   XXXI|               végképpen Kőhalmon – vegzálni a kasznárnékat és ispánnékat.~ ~És azután
 9559    I,   XIII|            tisztitársaknak is, az ispánoknak, kasznároknak, birkásoknak és írnokoknak,
 9560    I,     Sz|                  cirógat~ ~casserole – lábas, kaszrol~ ~ce drôle de cigány – furcsa
 9561    I,     IX|                        selyemgallérú frakk és kasztorkalap. Képzelhetitek, hogy nézett
 9562    I,     VI|                  mellényeiket, behorpasztotta kasztorkalapjaikat, legázolta glaszécsizmáikat,
 9563    I,   XIII|                       való könyvet vitt fel a katedrára, úgy belesült mindenbe,
 9564    I,   XIII|                     kollégium lesz huszonnégy katedrával, konviktussal, kilencszáz
 9565    I,     IV|                       kutyával állíttatik egy kategóriába, s hol eddig a helyes deklamáció,
 9566    I,     XI|             feláldozni egy óra örömének, a ti katekizmustokban nincs még ez a tétel: „Asszonyt
 9567    I,   XIII|                      a patikára,~ ~ ~ ~Mint a Katikára.~ ~ ~ ~Ő úri hírének ne
 9568    I,     Sz|                   fegyverzetű, római gyalogos katona, ki a légió csatarendjében
 9569    I,     IV|                       Iván herceg, egy magas, katonás alak, kiben azon északi
 9570    I,     II|                      az elegáns világban csak kaucsuklánc, összetart, ha akarjuk,
 9571    I,     VI|                    nélkül, repülő koszorúk és kavargó versek kezdtek aláözönleni
 9572   II,     XV|                       hadd én csináljam meg a kávédat. Én már tudom, hogyan szereted;
 9573   II,   XVII|                     készült divatkelméiket, a kávéházak kongtak az ürességtől, úgy
 9574    I,    XII|                    Boltay mindenfelé eljárt a kávéházakba, a kereskedők gyülekezeteibe,
 9575    I,     IX|                       a nyilvánosság terén, a kávéházakban falják a hírlapokat, estélyeken,
 9576    I,     IX|                 ismerős; azt is tudja, melyik kávéházba szokott az egyik, melyikbe
 9577    I,      X|                   voltaképpen az úr ezalatt a kávéházban időzött, s újságot olvasott,
 9578    I,      X|                      olvasott, ami legolcsóbb kávéházi fogyasztás, az asszonyság
 9579   II,     XV|                      Fanny figyelve szürcsölé kávéját olykor anyjára tekintve,
 9580   II,     XV|                  ujjacskáival az abroszrul, s kávéskanalával játszott.~ ~– Ugye anyám,
 9581   II,     XV|                      anyja egyedül maradtak a kávézásnál. Boltay nem talált rá okot,
 9582   II,     XV|                történni? Olyan szép csendesen kávéztak együtt, oly bizalmas suttogással
 9583    I,     IX|                      gyanítni engedje, hogy e kavics homokja közt arany terem,
 9584   II,    XIX|                      útjában fekvő tövisekre, kavicsokra, sikányokra, * békákra és
 9585    I,   XIII|                     ne vágják a szép gömbölyű kavicsot, amivel az udvar fel van
 9586    I,   XIII|                       pikkelyes ananász egész kazalokban illatozott rajta, pástétomok
 9587    I,     IX|                  kikelet dalnokai: Berzsenyi, Kazinczy, a két Kisfaludy, Kölcsey,
 9588    I,   VIII|                 tegnapelőtt vettem Almásfalvi Kázmér tömegéből örök áron százhúszezer
 9589   II,     XV|                 tisztelt világcelebritás mint kebelbarátaink egyike, ez órában véletlenül
 9590   II,   XXIV|                       s előbb ajkához, azután kebeléhez vonva azt, kényszeríteni
 9591   II,     XV|                  vállaira s elragadó szépségű kebelére. És ez arc, e halványpiros,
 9592   II,    Meg|                      arcszínnel, gyilkos szép kebellel. A másik francia lionne, *
 9593   II,  XVIII|             találkozik, ahol meleg, résztvevő kebelre vélt találni?~ ~Újra meg
 9594    I,      X|                   megragadá kezét, odaszorítá kebléhez, csókjaival halmozta, s
 9595    I,   VIII|                  leánykák köténnyel eltakarva kebleiket néznek ki a kapuajtón, s
 9596    I,    VII|                     őrjöngést; mint szorítják kebleikre, sírnak, s földre borulnak
 9597   II,     XX|             foglalkozás az agarászatnál, mely kebleinket nemes önbizalommal tölti
 9598   II,    XIV|                     csókolja, hogy emeljem őt keblemre, s engedjem elkárhozni ott!
 9599    I,      V|                szeszélyes sors kinyitá előtte keblét, hogy válogasson annak minden
 9600    I,      I|                 szoptatós őznek a vaja, meg a kecsege porcogójából főzött kocsonya;
 9601   II,  XVIII|                       szemeitől, mintha azzal kecsegtetné magát, hogy hátha az idő
 9602    I,   XIII|                  hombárok és szalonnás kamrák kecsegtető közelségben vannak.~ ~Míg
 9603    I,      X|          szépasszonyok jöttek hozzá ítéletére kecseik által befolyást gyakorlandók,
 9604   II,   XXXI|                       is odavetődött közéjök, kecsesen füstölve a fehér papírszivarral,
 9605    I,   XIII|                       botjával.~ ~– Ki innen, kecske, a bárányok közül! Nem a
 9606    I,     Sz|                     ment lányuknál~ ~kasmír – kecskefajta, melynek gyapjából a finom
 9607    I,     Sz|                      a kasmírral rokon tibeti kecskék gyapjából készült, feketére
 9608    I,     Sz|                     Kecskeméti-udvar – az ún. Kecskeméti-ház udvara, üzletháza; a múlt
 9609    I,     Sz|                       oldalú hintó) helyett~ ~Kecskeméti-udvar – az ún. Kecskeméti-ház
 9610   II,  XXIII|                    Abellino kiszakítva karját Kecskereyéből, s haragosan vágta magát
 9611   II,  XVIII|                     ki a finom világ estélyén Kecskereynél annyi önbizalommal, annyi
 9612   II,     Sz|                     forint~ ~poil de chèvre – kecskeszőr~ ~prostituál – szégyenbe,
 9613   II,     Sz|                     oroszlánfejű, kígyófarkú, kecsketestű, tűzokádó szörnyeteg az
 9614    I,    XII|                      sem! – veté utána könnyű kedéllyel.~ ~Innen gyalog mentek az
 9615    I,      I|                figyelmét, s éppen leereszkedő kedélyben levén, midőn a hosszabbik
 9616   II,   XXIV|                perctől fogva valami szokatlan kedélyborongás látszott meg arcán, s valahányszor
 9617   II,    XIV|                      Boltay mester eddigi víg kedélyéből komoly ünnepélyesre vált.
 9618   II,    XXV|                      oka félni. Makacsabb női kedélyeken is diadalmaskodott ő már,
 9619    I,      X|                      vakmerőség fellázasztá a kedélyeket; nem volt oly gonosz indulatú,
 9620    I,     XI|                    oly összhangzók egy lyánka kedélyével, hogy lehetne azok iránt
 9621    I,      V|                      kellemetlen izenet újabb kedélyizgatottságba hozza.~ ~Az igazgató egész
 9622   II,     XX|                      rendre igazítás ismét jó kedélyre hangolá a társulatot, az
 9623   II,   XVII|                      olvasásától, s a nemzeti kedélyt azon ősi egyszerűségében
 9624    I,      X|                      férfi, sima képű, szelid kedélyű ember, kit éppen a kertjében
 9625    I,   XIII|                    nem doktor ő.~ ~– De rossz kedvedben vagy ma te Palkó; hát az
 9626   II,    XXI|                   bizonyítsa be azt.~ ~– A te kedvedért? Rögtön leszállok a lórul.~ ~
 9627   II,   XXII|                         Boldog vagyok valamit kedvedre tehetni.~ ~– Ne legyen ön
 9628    I,      I|                   darvakat, vagy egy bolondos kedvemben hidat építtetek egyik hegytől
 9629    I,      V|                       benne. E nap óta Párizs kedvencévé lőn. Rögtön mint első énekesnőt
 9630   II,  XVIII|                     méltóztatik éppen egy-egy kedvencnek déli nyugalmát tartani.
 9631    I,     Sz|                     mitológiában; Numa király kedvese és tanácsadója~ ~eh bien –
 9632   II,    XIX|               százszorta szebbnek, jobbnak és kedvesebbnek képzelte őt e delnő nimbuszától
 9633   II,    XXV|                     elhalmozá, amit egy nőtül kedvesen vehetni – egész a hálószoba
 9634    I,   XIII|                      nem várja oly vak hittel kedvesét, mint ő unokaöccsét. Úgy
 9635   II,    XIV|                    előtt, míg őrizetük tárgya kedvesével ott benn mulat, kik árnyék
 9636    I,     VI|                     rendkívüli vásárja volt a kedveskedésnek; e frakkszárnyú pillangók
 9637   II,   XVII|                     szép köpönyegekkel kívánt kedveskedni.~ ~Mindent, ami botrányos,
 9638   II,    XIV|                     és magamhoz tértem, erőt, kedvet kaptam az élethez, bizonyítja,
 9639    I,    VII|                   Ettől fogva Chataquéla nagy kedvezésében részesült Siovának, * az
 9640   II,    XIX|            megváltoztatni. Minden elővélemény kedvezőbb lett azon nő felől, kit
 9641    I,      X|            alkalmazást, Matild azonban sokkal kedvezőbbnek találta a nevelőnéi pálya
 9642    I,   VIII|                ajánlólevele mellett mindenütt kedvezően fogadtatott.~ ~A mívelt
 9643    I,   XIII|                     mulatságok számára nagyon kedvezőtlen hely leendett Pozsony. Az
 9644   II,   XXIV|                      is hajlandó vagy a rossz kedvre, az ember nem is tréfálhat
 9645    I,    VII|                megfelelni. A hízelgés, a léha kedvtelések őt nem mulattatják; őelőtte
 9646   II,    XXV|                   szelídség irányában; minden keggyel elhalmozá, amit egy nőtül
 9647   II,  XVIII|                       magamat nagysádtok ezen kegye által, mely egészen felbuzdít.~ ~
 9648   II,    XIX|                  kívánni lehet, s igen könnyű kegyébe jutni. Csókolj neki kezet,
 9649   II,  XVIII|                   adjon a beszélgetésnek.~ ~– Kegyedet mindenütt reméltem feltalálni;
 9650    I,   XIII|                 emberek, magukat Abellino úri kegyeibe felkoldulni. Valójában a
 9651    I,   XIII|                   három napig gyönyörködheték kegyeiben minden lélek, a negyedikben
 9652    I,     IV|                       arra, aki innen elmegy. Kegyelem és irgalom, uraim!~ ~Debry
 9653   II,   XXXI|                jövedelemre, melyet nagybátyja kegyelemdíjul hagyott neki. Ez mindenesetre
 9654   II,    XXV|                    nem, soha!~ ~Ezt a szót, a kegyelemkérés, a meghódolás ezen szavát
 9655   II,  XVIII|                    által elítélt bűnösökért a kegyelemosztó magas helyeken esdekel,
 9656   II,     XV|                   kiket egy vagy más tónadó * kegyelése a finom társaságokbani megjelenhetésre
 9657    I,    VII|                  mondhatott, ő, ki különben a kegyeleteket nem szokta sérteni.~ ~Eszékiné
 9658    I,     XI|                       közül, ha ismernék azon kegyeletet, mellyel a köznép irántuk
 9659   II,  XVIII|                       adott okot e rendkívüli kegyeletre, s egyszersmind sietett
 9660    I,   XIII|                   Isten jóvoltából kívánom én kegyelmednek, a nagyságos úrnak, hogy
 9661    I,      V|                      új szóhoz szoknia, midőn kegyencét mint nőt látta a színpadon.~ ~
 9662    I,     VI|                 eltiltatik; ah, de a közönség kegyencétől ez zsenialitás és bámulatos
 9663    I,      V|                    megérdemelni; akkor a régi kegyencnő, anélkül, hogy vétett volna,
 9664   II,    XXV|                       hogy az élvezetsóvár nő kegyének valami jelével megajándékozza.
 9665    I,    XII|                 azonban ez célszerűnek talált kegyesebb célokra fordítani.”~ ~Ilyen
 9666   II,     XV|                     által. – Mesdames, * önök kegyesek voltak nem feledkezni meg
 9667   II,     XV|                     tetszik.~ ~Így kicsinálva kegyesen jó szándékát, be is érkezék
 9668    I,    XII|                    nagyságos Kárpáthy Béla úr kegyeskedett az átadó fogadott leányának
 9669    I,      V|                     tartóztatnák, az igazgató kegyeskedik elengedni a föllépést, s
 9670    I,   XIII|                   illető pozíciókra nézve, ha kegyeskednék azokat meghallgatni.~ ~Jancsi
 9671    I,   XIII|                    veressel.~ ~– Méltóztatott kegyeskedni a méltóságos úrnak – szólt
 9672    I,    VII|                      szót hallanom. Lássa, én kegyeskedő nem vagyok, de isten nevét
 9673   II,   XXIX|               emberséges Varga Péter, ki azon kegyet kérte ki magának, hogy hadd
 9674    I,      V|                     másik az, hogy a közönség kegyét nemcsak a színpadon, de
 9675   II,     XV|                   beszédem van vele. Jöjjenek kegyetek rögtön. Szerető rokona Fanny.”~ ~
 9676    I,      X|                       egész hétig kiállotta a kegyetlenséget, nem bánta volna ugyan olykor,
 9677   II,     XV|                           Ah, Fennimor, te ma kegyetlenül erős lehetsz a játékban,
 9678    I,   XIII|                      vagyok én méltó ezen úri kegyre, lehetetlenség énnekem annyi
 9679    I,    VII|                      azon városban, melynek ő kegyura, hogy minden fogadóról szedjék
 9680    I,     II|                       nem szabad tengeri útra kehei, nem szabad a balett személyzet
 9681    I,      V|                      ott, hol csak a művészet kéjeit élvezik, s nem követelnek
 9682   II,    XIV|                      futnak, míg a szerencsés kéjelgő furfangos terveinek kettős
 9683    I,     Sz|                   feslett életű, kiélt ember, kéjenc~ ~rouerie – gaztett, gazság~ ~
 9684    I,     Sz|                   főpolgármestere~ ~lorette – kéjnő, könnyűvérű nő~ ~louisdor (
 9685    I,     II|           tagadhatatlanul monsieur * Griffard kéjtanyája.~ ~Egy kisded, emelkedett
 9686   II,     Sz|                banquier – bankár~ ~bas-bleu – kékharisnya, tudálékos nő~ ~battéria –
 9687   II,     XV|                     és művésznők, a napló író kékharisnyák és a versmondó költők, a
 9688    I,    VII|                     valami mély porcelánszerű kékséggel bír, szivárványa igazán
 9689   II,   XVII|                      öt-hatszáz p. forinton * kel, s ha minden magyar földesúr
 9690   II,  XXIII|                      mesterség. Te meglehetős kelepcében vagy most.~ ~– Amilyet csak
 9691    I,    VII|                      hallani a malmok csendes kelepelését a tiszaváradi * jegenyék
 9692    I,     II|                      herceg családi viszonyai Kelet-Indiában éppen úgy ismeretesek, mint
 9693    I,     Sz|               souvenir – emlék~ ~spanyolnád – Kelet-Indiából származó nádpálma, iszlagpálma,
 9694   II,     XX|                     kora. Mindenféle egyletek keletkeznek részint a hazában, részint
 9695   II,  XXIII|                     Új tervek kezdtek agyában keletkezni; vevé kalapját, és azzal
 9696    I,   XIII|                    Itt egy előfizetési ív egy keletkező újságra.~ ~– Újság: hazugság.
 9697   II,    XIV|                   szokatlan fogalom és sejtés keletkeztére.~ ~– Önnek fiatal gyámleánya
 9698    I,     IV|                      publikum is hamar pártra kelhet. Aztán a claqueur chefnek *
 9699   II,    XIX|                       tudni, ki mi által lesz kellemesen meglepve, mi által érezhetné
 9700   II,   XXIV|                      e néhány napot lehetőleg kellemessé tenni reám nézve.~ ~– De
 9701   II,    XXI|                 kapkodva.~ ~János urat nagyon kellemetesen lepte meg, hogy neje agarait
 9702   II,  XVIII|                     de már a nagynénék sokkal kellemetlenebb, sokkal hálátlanabb szerepre
 9703    I,     II|                       megengedem, hogy eléggé kellemetlenek fognak lenni önre nézve,
 9704    I,      X|          foganatosítsam, és ez önre nézve sok kellemetlenségnek lehetne okozója, mert én
 9705    I,      I|                    kezdé türelmét, s az egész kelletlen lecke alatt szüntelen forgatta
 9706    I,     II|                   lócsiszárját azért, hogy ne kelljen fizetni? Sokkal egyenesebb
 9707   II,     XX|                       hozzáértő oktatók által kellőleg neveltessenek; továbbá alapíttassék
 9708   II,   XVII|                      és szívnek tetsző dolog, kelme, pipere, ékszer találtatott
 9709    I,     VI|                       bájait leplezi, frígiai kelméből készült, melynek szövetéből
 9710   II,   XXXI|                   okuk is lehet e sötét színű kelmékhez, s eziránt tudakozódni kezde,
 9711    I,    VII|                 rokolyát, ahogy csak a keleti kelmeszövők mernek bánni a színekkel,
 9712    I,      I|                        Tehát ezt a derék urat kelté fel ilyen szavakkal egy
 9713   II,     XV|                    mellett szüntelen volt egy kéme a cselédségből az eszélyes
 9714   II,  XXIII|                  tartasz te engemet, barátom? Kémed vagyok én neked, ki a családok
 9715   II,  XXIII|                       rávalljanak, rakd körül kémekkel, vigyáztass minden lépésére,
 9716   II,    Meg|                      az életismeret egyiptomi kemencéjébe rakja be az eszmetojását,
 9717   II, XXVIII|                   ablakban ég világ, s csak a kémények kék füstje mutatja, hogy
 9718    I,      X|                     hullani ajtón, ablakon és kéményen.~ ~Mayerné asszonynak hozzá
 9719    I,      I|                       Torda hasadékba szorult kéményseprőrül.~ ~– Pardon grácia – szólt
 9720    I,      X|                   uram feltette magában, hogy keményszívű fog lenni, s nem veszi észre,
 9721   II,    XXV|                  megsúgta a kisujjam, hogy te kémkedni jársz. Nos, mit tanultál?~ ~–
 9722   II,     XV|                      lettek, s egymás titkait kémlelhették volna.~ ~Igen természetes
 9723    I,   XIII|                       a nábob, ami nála még a kendezésnél is alábbvaló megtiszteltetés.~ ~–
 9724    I,   XIII|                       felemelkedett székéről, kendőjével letörlé halavány arcáról
 9725    I,    XII|                    pontokra; a sorompók fehér kendőkkel voltak jelezve.~ ~A tanúk
 9726    I,   VIII|               szorítva lovagját, ki lábával a kengyelbe keveredve, nem bír alóla
 9727   II,    XXI|                      lovát, visszatartóztatva kengyelétől a szolgálatra kész szeladonokat. *~ ~–
 9728   II,    XXI|                    magasabbra kell csatolni a kengyelszíjat.~ ~Egyszerre öten-hatan
 9729   II,    XXI|                       zavarból menté ki, hogy kengyelvasához e fiatalemberek egyikét
 9730    I,     Sz|                       kicsapongó életük miatt kénköves, tüzes eső és földrengés
 9731    I,   VIII|                 végéig, s megerősítve viaszos kenőccsel; nyaka hosszú és előre görbült,
 9732    I,   XIII|                félelem gerjesztőn kétfelé van kenve; arcvonásai oly egyszerűek,
 9733    I,     XI|                       alkalma volt annak apró kényelmeiről gondoskodni oly modorban,
 9734    I,    VII|                       fogalmak szerint nagyon kényelmes dolog, mert egy férjes nővel
 9735    I,    VII|              annyiszor ismételheti, ahányszor kényelmesnek találja. De jaj volna azon
 9736   II,    XIV|                      már, de szerelem helyett kényelmet, magas állást ígér.~ ~–
 9737    I,     II|                  tekervényest, a furcsát és a kényelmetlent.~ ~Nem volt pedig elég,
 9738   II,   XVII|                      hölgyek közelében nagyon kényelmetlenül érzik magukat.~ ~Ah, Kárpáthyné
 9739    I,    III|                       hogy fáradsággal jusson kenyeréhez, csodáit fogja adni mindenoldalú
 9740    I,      X|                          Egyik megkeresheti a kenyerét mint divatárusnő, mert ért
 9741   II,   XXIX|                  körül.~ ~A pap nyújtá a tört kenyérfalatot:~ ~– Az idvezítő Jézus fogadjon
 9742    I,      I|            henyeséggel és hízelgéssel keresik kenyeröket. Elég keserű kenyér.~ ~Ezalatt
 9743    I,     II|                       ismerték már az érdemes kenyérpusztítók, mert a magyar főurak jól
 9744    I,   XIII|            szegényeket meg ne tépjék, s az új kenyérreli áldozat alkalmával a főúr
 9745   II,     XV|                       a kávét, megpirította a kenyérszeletkéket, semmit sem hagyott a cselédnek
 9746   II,   XXIX|                aranytányérkát hosszúra vágott kenyérszelettel helyezett. Az Úr szent vacsorája
 9747    I,    VII|                      tiszteljük ezeket a nagy kenyértermő városokat, de lakni Pesten
 9748    I,      I|                 többit. – Azt sem tudom, ha a kenyerünk elfogy, hol kapunk másikat
 9749   II,    XXI|                   rájok a teremben; senki sem kényeskedett most, hiszen vadászok voltak
 9750    I,    XII|               keresztülvágják magukat hasonló kényességeken.~ ~– Az időről és helyről
 9751    I,   VIII|                  ügyes, viselete népies, de a kényességig tiszta, fehér lobogó ingén
 9752   II,   XXXI|                    Flóra mindegyiket egyiránt kényezteti, s Rudolf mindegyikhez egyiránt
 9753   II,     XV|                      oka, minek neveltem őket kényök szerint; ütni, verni, robotoltatni
 9754   II,     XV|                     melyek Mayernét e futásra kényszeríték, s mindezt oly rövidséggel
 9755    I,      X|                   melyek engemet e föllépésre kényszerítettek. – Ajánlatom nem kíván hosszas
 9756   II,  XVIII|                  arcaikat meglett komolyságra kényszerítsék.~ ~János úr hirtelen észre
 9757   II,     XX|                     befolyása alatt hallgatni kényszerül a durvább szenvedély s az
 9758    I,     XI|                      álmában is vigyáz; hanem kénytelenségből igaznak, becsületesnek kell
 9759   II,    XIX|                       tisztelet mindannyiszor kényteti őt országos renoméjának
 9760    I,   XIII|             célszerűtlen gazdálkodás, hűtlen, kényükre hagyott tisztviselők; nagy
 9761   II,     XV|                  annyira beleszeretett abba a képbe, persze külföldön látta,
 9762   II,     XV|               háromszáz formában lefestette a képedet, el is küldte mindenfelé
 9763   II,    XIV|            szerencsére Teréz kiismerte ravasz képeiket, s odacsukta az ajtóhoz
 9764    I,   XIII|                   különben megrakva nagybecsű képekkel és ellátva titkos ki- és
 9765   II,   XXII|                  félénk, a szemérmetes hevült képekről beszél; ki jegyezné fel
 9766    I,    VII|                       nehány vonást igazíta a képen, és íme az arc most tökéletesen
 9767    I,   XIII|                     lázas veressége elmúlt, s képéről eltűntek a torzító ráncok.~ ~
 9768   II,     XX|                   tovamenni, mintha nem hinné képesnek ellenfelét, hogy még furcsábbat
 9769    I,     XI|                        mely szorosabb kapcsot képezend történetünk némely személyei
 9770    I,     II|                       tengeri világítótornyot képezének, s mindenkinek sajátszerű
 9771   II,  XVIII|                      szép recés hullámzatokat képezett. Erre majd meg fogja tanítani
 9772    I,     IV|                   elegáns ember örökké igényt képezhet arra, hogy fiatalnak tartassék.)~ ~
 9773   II,  XXIII|                      szükségesebb alkatrészét képezi ő annak; amint szavajárása:
 9774   II,   XVII|                       mintha éreznék, hogy ők képezik az állatvilág arisztokráciáját,
 9775    I,     IX|                       leányok oly növeldékben képeztettek, miknek tanrendszerében
 9776   II,    XXI|                  tábor, derekat és szárnyakat képezve, indulnak meg a csalitos
 9777   II,   XVII|                   kiegészítő csoportozatot ne képezzenek. Bárhova lépjünk be, ott
 9778   II,   XXVI|                   hasonlatosság ama históriai képhez.)~ ~Ez Abellino részére
 9779    I,   XIII|                 előadatni görögtűz mellett 12 képletben; az utolsónál aztán, mikor
 9780    I,   XIII|                  változtak Lokodi uram eleven képletei, s egyszerre széttárulván
 9781   II,    XIV|                    mondott. A leány a csábító képnek nem fog ellentállhatni,
 9782    I,      V|                   Kurakin herceggel, ki követ képp volt a hollandi udvarnál,
 9783    I,      V|                fellépni, azt vetve okul, hogy képtelennek érzi magát énekelni, midőn
 9784   II,   XXIV|                     többé nem volt előtte oly képtelenség szívviszonyainak összeegyeztetése,
 9785   II,   XXIV|                     képzelet, a költői logika képtelenségnek címez.~ ~Látni fogjuk azt…~ ~
 9786   II,     XV|                   hogy Kecskerey úrnak valami képtelenül gazdag embernek kell lenni,
 9787   II,     XX|                     érdekeit a közönség előtt képviselje. (Gyér helyeslés. Minek
 9788    I,    VII|                hasonló név akárminek lehetvén képviselője, csak valami eszményi tárgynak
 9789   II,   XVII|                     de agara által okvetlenül képviseltetni fogja magát a versenyen.~ ~
 9790    I,    III|                   Párizs galant hölgyei által képviselve, s Rousseau sírjához két
 9791   II,    XIV|                     nem akarsz terhére lenni; képzeld el, hogy oly állásban mennyi
 9792    I,   VIII|                    tennélek, mint amekkorának képzeled magadat; beültetnélek ide
 9793    I,    III|                      vidék, aminőnek magadban képzeléd – monda Rudolf leheveredve
 9794   II,  XVIII|                       a hallottak szerint egy képzeletalakot iparkodott idomítani… Minő
 9795   II,    XIV|                      gondolataiból, s abban a képzeletben volt, hogy ez az úr most
 9796   II,    Meg|                  belőle. Szabadon alkothattam képzeletből kétszáz év előtti Magyarországot,
 9797   II,   XXII|                   melyről neki is oly ragyogó képzeletei voltak? Lássa mindennap
 9798   II,    Meg|                   adott elém lemásolásra, aki képzeletemben a női szépség legelőkelőbb
 9799   II,    Meg|                    meg éppen minden alkotás a képzeletre volt bízva. Az Erdély aranykora,
 9800   II,     XX|                boldogságot, amit szerető szív képzelhet, és nem fogja azt irigyelni;
 9801   II,     XV|                       óh, Boltay úr, maga sem képzelheti azt, milyen iszonyatos egy
 9802    I,     IX|          selyemgallérú frakk és kasztorkalap. Képzelhetitek, hogy nézett ki. Valahány
 9803   II,   XXII|                       változatot; ha ilyennek képzelhetné Rudolfot, tán akkor várhatna
 9804    I,    VII|                föltéve, hogy megtörténhetnék, képzelhető-e egy épeszű emberről, hogy
 9805    I,      I|                 onklimat, úgy, hogy éppen nem képzelhettem őt egy ily derék noble gentleman
 9806    I,     II|               elhúzható. Így vagyok én tehát. Képzelje, az örökség, a gazdag majorátus
 9807   II,   XXIV|                  mintája lehetett az; minőnek képzeljük azon hadvezető daliákat,
 9808   II,   XXIV|                     Ahhoz mégis nagyon eleven képzelődés kellene, hogy valaki rólad
 9809    I,     XI|                 későbben annál jobban ingerlé képzelődését. Ki lehet azon férfi, aki
 9810    I,    VII|                   Chataquéla arcát, ami élénk képzelőtehetsége és ügyessége mellett máskor
 9811   II,     Sz|                       estély (este) mintájára képzett szó~ ~rekommendál – ajánl~ ~
 9812    I,    VII|                    Kárpáthyhoz.~ ~– Hogyan? – kérdek többen, elcsodálkozva Rudolf
 9813    I,    VII|                     szólni hozzá, csak annyit kérdeni: „Hogy hívják önt, uram?
 9814    I,   XIII|                    már valaki? – ez volt első kérdése a szolgához.~ ~– Annyi,
 9815   II,   XXIV|                  öcsém. Az ember sokszor tesz kérdéseket, amikre nem köszönné meg,
 9816   II,   XVII|              indítványba jött magyar akadémia kérdésével, s csak akkor engedé át
 9817    I,    VII|              sikerülend kört alakítanunk?~ ~E kérdésnél büszkén tekintett unokájára
 9818    I,      I|                     hozzá nem illő készséggel kérdez: „Mit parancsol az úr?”
 9819   II,   XXIV|                      nem megfordítva, hogy én kérdezek tőled valamit, s te felelsz
 9820    I,     IV|                      sem szállva lovamról azt kérdezém tőle: „Hogy adod azt az
 9821    I,     IX|                    bámulnak mindenen, s egyre kérdezgetik amazt: – „Ki az, aki most
 9822    I,      X|             félbeszakasztják a beszédet, s ha kérdezi, miről beszéltek, elébb
 9823   II,    XXI|               barátnéjára tekinte, mintha azt kérdezné tőle, vajon ne maradjon-e
 9824   II,    XIX|                    tudakozódjál, mert akárkit kérdeznél tőle, elájul. Az őrá mind
 9825   II,  XVIII|                          Maradjon kérem, némi kérdeznivalóim lesznek.~ ~Ez parancs volt.
 9826    I,    VII|                szemeit s tündértiszta arcát a kérdezőhöz emelve helyes hangon válaszolt,
 9827    I,      X|                  őszinte modorban válaszolt a kérdezőnek:~ ~– Sohase civódjék ön,
 9828    I,    XII|            csodálkozva és boszonkodva kezde a kérdezőre nézni.~ ~– No, no, ne ijedjen
 9829    I,   VIII|                itt-ott lehetett hallani, mint kérdezős ködnek gondos édes mamák
 9830    I,      X|                      a nyelvén lebegett, hogy kérdezősködjék felőle, de csak visszafojtotta
 9831   II,  XVIII|                      Méltóztassék másoktól is kérdezősködni, ha nem azt fogják-e egy
 9832    I,   VIII|                     vagyok, mi vagyok? Sohase kérdezzék; ha legyőznek, úgyis odább
 9833   II, XXVIII|                    hagyjon itt egyedül, és ne kérdezzen tőlem semmit.~ ~Rudolf bámulva
 9834   II,    XXI|                   János úr mind nem láthatja! Kérdezzetek meg egy szenvedélyes agarászt,
 9835   II, XXVIII|                       ott ugyebár fenyőfák? – kérdi kocsisától.~ ~– Igenis,
 9836   II,     XV|                    mindig? Hát ti már azt sem kérditek, mi illik, mi nem illik?
 9837   II,    XXV|                  volna nagysád velök!~ ~Fanny kérdőleg tekinte rá.~ ~– Igen, ha
 9838    I,     Sz|                        hein – na (indulatszó, kérdőszó, nyomaték)~ ~Hélas – ó,
 9839    I,     II|                    lánchídon * kezdve a fa és kéregből összerakott s téli zöldekkel
 9840    I,      I|                       leggyönyörűbb tréfa fog kerekedni, s előre nevetett magában
 9841   II,  XVIII|                       hogy ön nem szedte ki a kerekeimet, mint más vendégeinél szokta.~ ~–
 9842    I,   XIII|                  fénylő tűzoszlopok, szikrázó kerekek, emelkedő napok kezdenek
 9843    I,      V|                     utána, ha ő ki fog dűlni. Kereken szemébe mondják, hogy megvénült.
 9844    I,      I|                   Végre csakugyan mind a négy kerekével úgy levág a hintó éppen
 9845    I,   VIII|                       a barna zenészek táncra kerekítő nótáikat, s az urak táncolnak
 9846    I,   XIII|                      kiszedte a szekerekből a kerékszegeket, s Kalotai Fricin kellett
 9847    I,      X|           hatóságokhoz fogok folyamodni, hogy kérelmemet foganatosítsam, és ez önre
 9848   II,    XIV|                      is lássad, mint mikor te keresed őt fel. Hiszed-e, hogy az
 9849    I,     XI|                  elhatározá is rá magát, hogy kérésének engedjen, az nem vala módjában,
 9850   II,     XV|                      sincs kedve házasodni. A kereset mindig gyérül, a háztartás
 9851    I,    III|                       észre lehet venni azt a keresetlen csínt, melyet finomabb ízléshez
 9852    I,    XII|                     készen volt az írással és keresgéléssel, odainté Kárpáthyt az asztalhoz,
 9853    I,   XIII|                      magában, s elkezde benne keresgélni mindaddig, míg azon meggyőződésre
 9854    I,    XII|                   írószekrényéhez lépett, ott keresgélt valamit, és azután írt nagy
 9855    I,    VII|                       ismét szabadok lesznek. Kereshet mind a két fél új nőt és
 9856    I,     IV|                       tapsokkal és füttyökkel kereskedik. Nagy tekintélyű férfiú,
 9857    I,      X|                       hamar beavatá magát egy kereskedőházhoz mint segéd, leányaival közlé
 9858    I,      X|                     magad ne szégyellj valami kereskedőhöz könyvvezetőnek beállani,
 9859   II,   XVII|                       eladó kedveért, hanem a kereskedőt teremté isten a vevők szolgálatára;
 9860   II,     XV|                szalmaszéke nincs, ami a saját keresménye volna, mindent mi vettünk!”
 9861    I,      X|                      együtt lakni, gyalázatos keresményében vele osztozni, hanem még
 9862    I,     IV|                       a kutya ugyan művészete keresményével őt évrül évre táplálta,
 9863    I,    VII|                     az égre, mintha gyermekét keresné benne, midőn óriási örömriadal
 9864   II,  XVIII|                   bácsi, megbocsásson, ha egy kéréssel terhelem.~ ~Varga uram sietett
 9865    I,    XII|               világban, és nem találtam, akit kerestem sehol, mert vagy énekelt
 9866    I,    VII|                     egyszer rajtakaptuk, s mi kerestük önt fel.~ ~– Én tettem volna
 9867   II,    XIV|                       már, mint az apám. Majd keresünk neked valakit, aki hozzád
 9868   II,    XIX|                        Lássa meg, hogy valaki keresztbe tette a lábát, elájul; ha
 9869    I,     II|                      a szoba közepén, részint keresztbefordítva a szegletek felé, mert most
 9870   II,    XVI|                      mind a négy segéd kardja keresztben állt közöttük.~ ~– Urak,
 9871   II,     XV|               dolgokat, elkezdeni születésen, keresztelésen, keresztülmenni férjhezmenésen,
 9872    I,   XIII|                     kívánja, miszerint fiának keresztelését hátrább való dolognak tekintse
 9873    I,   XIII|                       eső, hanem a tiszttartó keresztelője miatt a boglyákban fülledt
 9874   II,     XX|                       most az agarásztársulat keresztelőjén, ami azonban senkit sem
 9875    I,      I|                beiktatásokra, lakadalmakra és keresztelőkre, nem különben halálozásokra,
 9876   II,    XIV|                    magát, bolond, Abellinónak keresztelte el. Önnek méltó oka van
 9877   II,   XXIX|                    unokaöcsémről, kit Bélának kereszteltek, s ki magát Abellinónak
 9878    I,     Sz|                       Saul – Pál apostol neve keresztény hitre térése előtt~ ~Schneller –
 9879   II,   XXIX|                       a kenyér volt. Kárpáthy keresztényi alázattal járult a szent
 9880    I,     VI|                   tiszta érchangja a szíveken keresztiül. Nem volt az mesterséges,
 9881   II,  XVIII|             szerencsétlenné tett, házaséletök keresztjét nehezen tűrő asszonyok benne
 9882    I,    VII|                    csak el sem tud olvasni. A keresztnév hátul, a vezetéknév elöl,
 9883    I,      I|                       hogy az embereknek csak keresztneveik vannak? Eh bien, * hát mi
 9884    I,    III|                   ifjak egymást beszéd közben keresztneveiken szólítják; a tüzes, izmos
 9885    I,   XIII|                számtalan ajtókon kellett neki keresztülbotorkáznia, melyek akár voltak becsukva
 9886    I,    VII|                      gerenda alatt kell elébb keresztülbúni. Most egy jól irányzott
 9887   II,    XXV|                félelme ahhoz, amit Kárpáthyné keresztülérzett!~ ~Saját lakában elfogadni
 9888   II,   XXVI|                   most kaszálónak nevezünk, s keresztülesve azokon az apró párbajokon,
 9889    I,     VI|                  fürtökké szoríttatik össze a keresztülfont gyöngyfüzérek által, a habkönnyű
 9890    I,    XII|                     nem ért.~ ~Sándor ezalatt keresztülfutotta a levelet, s azzal a két
 9891   II,   XXIV|                     csomó kellemetlen érzésen keresztülfutva, emlékezni rá, hogy találkozott
 9892    I,      V|                       lesz-e bátorsága rajtam keresztülgázolni? Én! Én magam kihívom az
 9893    I,   VIII|                  feltaszítá a porba lovastul, keresztülgázolva rajta. A többiek rémülten
 9894    I,     VI|                       iparkodott ő szerepének keresztülgondolt összhangot adni, hanem az
 9895    I,   VIII|                  háromvékás zsákot a fogaival keresztülhajított a fején, a tallért ketté
 9896   II,     XV|                   Kecskerey úr éles orrhangja keresztülhangzik az egész társalgáson.~ ~–
 9897    I,    XII|                    hangon, hogy minden szobán keresztülhangzott –, de meghalt szegény. És
 9898    I,      I|                   hurkot, a kötél túlsó végét keresztülhúzták a gerendán, s akkor kirúgták
 9899    I,   VIII|                   hasztalan! A fenevad szarva keresztüljárta vékonyát, a nemes állat
 9900    I,      I|            tekervényeit, hogy késő éjszava is keresztüljönnek rajta bármilyen hintóval.~ ~
 9901    I,   VIII|                       véres szemekkel kóborol keresztülkasul mezőkön, vetéseken, gyakran
 9902    I,    VII|                    Omló fekete haját homlokán keresztülkötött fehér szalag tartá hátra,
 9903    I,    VII|                       csípőkre leszorulva van keresztülkötve a hosszá, arannyal, ezüsttel
 9904    I,    XII|                     vastag húsos pofákkal így keresztüllássanak minden tervén. Legjobb ily
 9905   II,    XIV|                    titkolózni? Énelőttem, aki keresztüllátok rajtad, mint egy pohár vízen?
 9906    I,     XI|                      lehetetlen volt hazudni, keresztüllátott a leány lelkén, megkapta
 9907   II,     XX|                  Maguk a vendégek már azalatt keresztülmentek azon a kémiai procedúrán,
 9908    I,    III|                    emberem. Könyveit százszor keresztülolvastam már, s mindig újabb szépséget
 9909    I,   VIII|                        hogy a bornak a torkon keresztülpatakzása alatt a gégefő, az ádámalmacsutája
 9910   II,   XXIV|                       kínok között, egy hetet keresztülszenvedni lemondás és elrejtett szenvedély
 9911   II,    XXI|                       merészen nekivágtat, és keresztülszökell rajta, egy perccel később
 9912    I,   XIII|                    Kiss, s mint a veszett vad keresztülszökve az asztalon, rárohant a
 9913    I,    VII|                 fáradságot, hogy lóháton ülve keresztültörtessen a szitkozódó canaille-on, *
 9914    I,    III|                          Egyszerre a bokrokon keresztültörtet egy ifjú alak, s az úton
 9915   II,    XVI|                  rögtöni halál; csak a szívén keresztülütött kard tartja még egyenesen
 9916   II,    XXI|                   egyszerre lelapul, s Armida keresztülugrik rajta, s csak húsz lépésnyire
 9917   II,     XV|                 például valamely vendégművész keresztülutaztával, soron kívül is, és minden
 9918    I,    XII|               legyenek. Nagysádtok könnyebben keresztülvágják magukat hasonló kényességeken.~ ~–
 9919   II, XXVIII|                    fehér.~ ~Elhagyta a szánt, keresztülvágott a mezőn, a fuvaros betért
 9920    I,   VIII|                      lábbal, s a másik kézzel keresztülvetni a térdén. Ez a csikóstempó,
 9921    I,     II|                       ifjú dandy, mely széles keresztülvető leffentyűkkel van összegombolva,
 9922    I,      X|                     nyitotta előtte az ajtót, keresztülvezetve a távolabbi szobákba.~ ~
 9923   II,    Veg|                   ahol a társadalmi eszméknek keresztülvitele felszabadít a művészi formák
 9924   II,   XXIV|                     így nem látnia!~ ~A menet keresztülvonul a megyeház kapuján, félóra
 9925    I,    III|                       érzelgés.~ ~Eközben egy keresztúthoz értek ifjaink, s ott tétovázva
 9926   II,     XV|                       úgy beszél, mintha soha keresztvíz nem érte volna. Minden csak
 9927    I,      V|                  Catalani kezéből. Ah, milyen keresztvonás volt ez az ifjú óriások
 9928    I,     Sz|                       templomáról és vallásos keretben berendezett prostituált
 9929    I,    VII|                    hátravetette magát páholya kerevetébe, s tökéletesen készen volt
 9930    I,    VII|                    nem találta helyét, ledűlt kerevetére, s ismét felszökött, száz
 9931    I,    XII|                       név, mint amelyet a fák kérgébe véstek.~ ~Tehát Kárpáthy
 9932    I,    XII|                     is várhatta volna ettől a kérges tenyerű asztalosmestertől
 9933    I,   XIII|                kétfelül mogyorófa pálcával, s kergesse azokat, ahonnan eljöttek,
 9934    I,     IX|                   számára elegendő nyúl, amit kergessenek; akkor aztán egyik vagy
 9935    I,   VIII|                   embereket ölt meg, gulyákat kerget szét, kalangyákat * dúl
 9936   II,   XVII|                     melyek a fiatal ojtványok kérgét lerágják, s ekként gyümölcstenyésztésről
 9937    I,    VII|                    jövő lovasokat szitkozódva kergeté vissza.~ ~Chataquéla észre
 9938   II,     XV|                      futottak, mintha valakit kergetnének, a szél rázta az ajtókat,
 9939   II,  XVIII|                       vágni, táncolni, szelet kergetni mind igen alkalmas és jó;
 9940   II,     XV|                  össze a leányaival, azok sem kergették őt el maguktól, nem is volt
 9941   II,  XVIII|                    atyám volna, kitől egyedül kérhetek tanácsot ebben az ismeretlen
 9942    I,      V|                kacérkodni.~ ~Már több nap óta keringett a városban az a botrányos
 9943   II,     XV|                       ismét egypár quadrille, keringő táncoltatik le, tizenegy
 9944   II,    XXV|                      országúton, s Kárpáthy a kerítésen áttekintve fölkiált:~ ~–
 9945   II,     XV|                   hogy Kecskerey úr eszerint „kerítő”, az nagyot vétene az illedelem
 9946   II,    XIV|                 könnyelműség és az édes bűnök kerítőjévé szegődött, mintha hosszú
 9947   II,     XV|                          S ha őt ezért valaki kerítőnek nevezi, annak csupán ez
 9948    I,      X|                 Bizony megérdemlenéd, hogy te kérj bocsánatot megbántott családodtul.~ ~
 9949   II,  XVIII|                   rábízhassa, akitől tanácsot kérjen, akiben bízzék, akihez ragaszkodjék,
 9950   II,  XVIII|                    nem tudta, hogy engedelmet kérjen-e vagy bocsánatot.~ ~– Nem
 9951    I,      I|                    fejökbe veszik, hogy pénzt kérjenek tőlem, s amint az egyik
 9952   II,    XIV|                  fogadás, nem a hiúság, nem a kérkedés ösztönzé csupán, hogy őt
 9953    I,      V|                   vásár!~ ~Jozefine hasztalan kérlelé heveskedő férjét, ki szavaiban
 9954    I,      X|           tigrisszívet váltott; dühös volt és kérlelhetetlen, hallani sem akart elátkozott
 9955    I,      X|                        folytatá az asszesszor kérlelhetlen hangon –, hogy ha becsületes
 9956    I,      I|                        s csaknem kétségbeesve kérlelte etetvén, itatván mindenféle
 9957   II,     XX|                  megadná magát, s kézcsókolva kérné irgalmas felfüggesztését
 9958    I,      I|                 káromkodni fog, ha enni, inni kérnek tőle, amiért ő azt azután
 9959    I,     IX|                     mely urbarialis * aktákon kérődzik. Ez azon irat, melyet szomszédjaival
 9960   II,    XIV|                     látod, a világban a leány kérőit „szerencsének” nevezik.
 9961    I,   VIII|             kastélyából. A népség az elárkolt kertekben s temetőkben helyezi el
 9962    I,     II|               módjában mulatóházat építtetni, kerteket, parkokat rendezni, mert
 9963   II,   XXIX|                   élvezzék a madarasi kastély kertészei, kiknek firól fira kötelességük
 9964    I,    VII|                     ott vesződtek egy rokkant kertészfecskendővel, aminővel a hernyókat szokás
 9965   II,    XIV|                   ajánlkoztak egyszerű képpel kertésznek, majorosnak, de szerencsére
 9966    I,     XI|               utasíthatta vissza. Az udvarból kertet csináltatott, a lármásabb
 9967    I,     IX|                elriasztjuk, s a Heszperidák * kertje a miénk.~ ~– Mondom, hogy
 9968    I,      X|                    kedélyű ember, kit éppen a kertjében talált, amint szegfűket
 9969   II,    XIV|                      hordta körül gazdaságán, kertjén, udvarán, szérűin, pirospozsgás
 9970   II,   XXIX|                      érezni e helyen.) Amaz a kertre nyílik. Látod, minden a
 9971    I,    XII|                   leestek ölébe.~ ~Mindez nem kerülé ki Teréz figyelmét. Őt látta!
 9972   II,    XIV|                     Fanny szemeit legmesszebb kerülék az álom tündérei.~ ~Ablakán
 9973    I,     Sz|               Mouffetról nyíló utca Párizs V. kerületében; templomáról kapta nevét~ ~
 9974   II,    XIV|                  mondá ki egyenesen, nehogy a kerülgetéssel valamit sejtessen vele.~ ~
 9975    I,   XIII|                     és más nemszeretem vendég kerülgetné úri személye táját, két-két
 9976    I,     XI|                   őzike ellen.~ ~Úton-útfélen kerülgették, kísérgették ezek a mindenre
 9977    I,     XI|                      s aki őket ismerte, hogy kerülhette volna ki figyelmét, miszerint
 9978   II,    XIV|                      a dorbézoló mulatságokat kerüli, az országgyűlésen okos,
 9979    I,    VII|                    aszkéta vagy puritán, hogy kerülje azon köröket, mikben ő meg
 9980   II,   XXIV|                      mondanál, mert azzal nem kerülnéd ki, hogy magadviseletéről
 9981   II,   XXIV|                     kit jobb volna oly messze kerülnie, hogy még egy csillagzaton
 9982   II,    XIX|                       minden valaha színpadra kerültek között a legtöbb és legszigorúbb
 9983   II,     XV|                 szerencse rád nézve, hogy ide kerültél; mindened van, amit csak
 9984   II,    XXV|                   lássam meg többet, mikor én kerültem azt a helyet, ahol önnel
 9985   II,  XVIII|                  nevetés ragadós – engedelmet kérünk nagysádtól, Marion kisasszony –,
 9986   II,    XIX|                  szobába, görcsöket kap; ha a kés a villára van téve, le nem
 9987    I,     II|                Griffard úr bújában elment egy késáruló boltba, hat sou-ért vett
 9988   II,    XXI|                      a férfiak előtt menti ki késedelmét; lehet sejteni az okát,
 9989   II,     XV|                     én éhes, inkább el vagyok keseredve, annyit eszem én különben
 9990    I,    XII|               bravúrlövéseket tenni.~ ~Sándor keserűen mosolygott.~ ~– Nekem mindegy.
 9991    I,      V|                  gondoljak rá többet? – szólt keserűn a beteg színész. – Én, aki
 9992   II,    XIV|                        hogy ez a keserű, és a keserűre, hogy ez az édes. Talán
 9993   II,     XV|                       nem állhatta, hogy nagy keserűsége engedvén, el ne nevesse
 9994   II,     XX|                ordított az udvaron egész nap, keserűségében.”~ ~– Uram, ne mondja tovább! –
 9995   II,    XIV|                  ilyen nevű úr okozta legtöbb keserűségeinket, ő ama templombeli kísértő
 9996    I,    XII|             biztosítva senki.~ ~Kétségbeesett keservében oly lépésre határozta el
 9997   II,    XIV|                elnyomta benne a Sándor miatti keservet azon öröm, hogy gyámleánya
 9998    I,      I|                   Hélas! * – sóhajta Abellino késével, villájával marsot verve
 9999    I,    VII|                       nyitottabbak, a szemöld keskenyebb, az ajk komolyabb, s midőn
10000    I,     IX|                 ellenzék szájasabb tagjai nem késnek közbekiáltani: – „Óh, óh!” –
10001    I,   XIII|                       névnapjára; lehet, hogy késni fog, de jelen fog lenni.
10002   II,     XX|                     mintha a többi 900-at még későbbre kívánná eltenni, azután
10003   II,    Veg|                      végszó megírásával azért késtem, hogy barátaim (komolyan
10004   II,     XX|                       az érdemes úr keresztül késvillázta magát, az esperes úr személyes
10005    I,    XII|                hajdani ismeretségűnknél fogva készek vagyunk önnek e lovagi szolgálatot
10006    I,     II|                     hogy lehessen azt a többi készfizetőre felróni.~ ~A Mississippi-őrjöngés *
10007   II,    XIV|                    boldog, nyugodalmas sorsot készíte előre gyámleánya számára,
10008    I,   XIII|                      s vándor színésztársulat készíté titokban a tervet, mint
10009    I,     XI|                    rendeljen meg, Fanny által készítendőt, miket ő igen gazdagon szokott
10010   II,   XXII|                      csendes, békés menedéket készítének számára, ahol úgy élhetett
10011   II,  XXIII|                     támadhatnának a családfák készítésében.~ ~– De azt mégsem fognák
10012   II,    XXV|                  hivatalos ügyekkel. Terveket készítettek, vitáztak országos intézmények
10013    I,   XIII|                      történetét, Gyárfás most készíti hozzá a verset, a kántus
10014   II,     XV|                      pengő forintot egyszerre készpénzben letenni a kezembe, s ha
10015    I,   XIII|                 kétszáz és nehány ezer forint készpénze volt még a pénztárban, melyet
10016   II,   XXIX|                       egymillió forintra menő készpénzzel rendelkezhetem, mint amely
10017   II,    XXI|                köszöné meg az öreg hivatalnok készségét, ki ezáltal azon zavarból
10018    I,      V|                    érdekein, ami önhöz szólni késztet, az, hogy én is Magyarországban
10019    I,     XI|                   leányt a hálaérzet többször készteté arra, hogy Krammnét unszolja,
10020   II,   XXIX|                     amott az asztalon egy pár kesztyű, miket legutoljára viselt –
10021    I,     II|                  Abellino kalapja, pálcája és kesztyűi, a cselédek egymásnak csengettek,
10022    I,     VI|                  hadak, a gants jaunes (sárga kesztyűk) nem állták ki az ostromot,
10023    I,    VII|                       könyökig érő szarvasbőr kesztyűket.~ ~Ő foglalja el a főhelyet,
10024    I,   XIII|               zsebkendővel, spárgával és téli kesztyűkkel; ujjai pediglen oly tentásak,
10025   II,   XXXI|            megsiratott leányától vagy egy fél kesztyűt, vagy más egyéb értéktelen
10026    I,     VI|                   asztaloslegény s más afféle kesztyűtlen hadak, a gants jaunes (sárga
10027   II,     XV|                 visszagondol.~ ~Fanny férjhez készülése azonban oly titokban volt
10028    I,    XII|                   Terézzel és Fannyval, s úti készületeiből lehete gyanítani, hogy hosszabb
10029    I,    VII|                       és jókedvvel fogott úti készületeihez… – vissza – a szép – a szegény
10030    I,   XIII|               jönnek-mennek az emberek, ki-ki készületeket tesz, aminők csak esztendőben
10031   II,    XIV|                tartani, mintha város szájának készülne.~ ~Teréz lelke eltévedezett
10032   II,    Veg|                     vihessenek egy elnyugodni készülő ügyet.~ ~Nálunk a vagyonos
10033    I,      V|                    nem tudja, mi van ön ellen készülőben. A városban mindenütt beszélik…~ ~–
10034    I,   XIII|                   asztalon, rárohant a szökni készülőre, s megragadó annak mellén
10035   II,    XXV|           leszaggatott öltönyéről lefekvéshez készültében, s bosszújában elővette
10036    I,      I|             ráncigálni a székeket, s a holmit készültek összetakarítani.~ ~– Hagyjatok
10037   II,  XVIII|                    találkozhatni, s naponként készültem ide.~ ~Fanny hálásan szorítá
10038   II,   XVII|                        Ott komoly, tudományos készültségű, mívelt férfiak szoktak
10039    I,   XIII|                kerülgetné úri személye táját, két-két paradicsombeli hajdú álljon
10040    I,     II|                     Párizs elég nagy, a világ kétakkora – csak kétszer akkora! –
10041    I,   XIII|                          Üvegházat építtetett kétakkorát, mint őse, Daliáé volt,
10042    I,   XIII|                   asztalokkal, miken rendesen kétannyi teríték szokott lenni, mint
10043    I,     II|                      mindig annyit tesz, hogy kétannyihoz, mint amennyit adott. Mert
10044   II,     XV|                visszafizetésben természetesen kétannyit teende. Az egész mintha
10045   II,    XIX|                     erényes asszonyságok, kik kételkedtek magukban, ha illendő lesz-e
10046   II,   XVII|                       agarászegyletnek.~ ~Nem kételkedünk rajta, miszerint azt, mielőtt
10047    I,   XIII|              korszakában díszlett, új, pompás kétemeletes kastélyt építtetett a Berettyópartra