IntraText Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library | Search |
| Alphabetical [« »] 8 2 9 1 93 1 a 5608 à 2 abadir 3 abadirból 1 | Frequency [« »] ----- ----- ----- 5608 a 1847 az 1232 hogy 1205 s | Jókai Mór A Huszti Beteglátogatók Concordances a |
Kötet
1 1 | FULKÓ LOVAG~ ~Rege a régi rossz időkből~ ~Azokban 2 1 | rossz időkből~ ~Azokban a szomorú időkben, hogy az 3 1 | Simon és Koppánd Mikhál, a tamásfalvai pusztulás után, 4 1 | után, mely nagy városnak a nyoma sem látszik meg mai 5 1 | égésből, gyilkolásból, s a nádasok közé menekülve, 6 1 | néha fejtetőig elbújva a víz alá, mert a gonosz, 7 1 | elbújva a víz alá, mert a gonosz, vérszomjas ellenség 8 1 | vérszomjas ellenség még a mocsárokat is meghajtotta, 9 1 | mocsárokat is meghajtotta, hogy a menekülteket kézre kapja.~ ~ 10 1 | rejtőzködve, éjjel bujdokolva, a szerint mentek mindig nyugot 11 1 | mindig nyugot felé, amint azt a csillagok járása mutatta 12 1 | nem volt ezalatt más, mint a réce- és szárcsatojás, amit 13 1 | réce- és szárcsatojás, amit a mocsári fészkekben kaptak, 14 1 | gondolták, hogy jóval megelőzték a tatárokat, elő mertek jőni 15 1 | tatárokat, elő mertek jőni a nádasból a síkságba, s a 16 1 | elő mertek jőni a nádasból a síkságba, s a szép holdvilágnál 17 1 | a nádasból a síkságba, s a szép holdvilágnál egy tornyot 18 1 | biztosságban leszünk, odáig nem jön a tatár. Mert csak azt hitte 19 1 | országába.~ ~Mentek hát a látott torony felé egész 20 1 | akkor vették észre, hogy a toronynak nincsen teteje; 21 1 | mentek, akkor látták, hogy a házak mind földig vannak 22 1 | kutyák üvöltenek eléjük a fekete kapubálványok mögől, 23 1 | látvány elől, jaj! itt is a tatár járt már, itt sincs 24 1 | elrejtőzve, mert már közel volt a reggel, s fényes napvilágnál 25 1 | napvilágnál nem jó volt kijőni a mezőre.~ ~Bementek hát a 26 1 | a mezőre.~ ~Bementek hát a templomba, hogy majd ott 27 1 | egész templom, ott vágták le a nép színe-javát, asszony, 28 1 | hevert egymáson keresztül, a leégett gerendák között, 29 1 | leégett gerendák között, a sápadt hold csak úgy világított 30 1 | úgy világított le rájuk a tetőtlen orom beszakadt 31 1 | rántaniuk, hogy elhajtsák a farkasokat, amik a sírásó 32 1 | elhajtsák a farkasokat, amik a sírásó hivatalát pótolni 33 1 | Mikhál öcsém, ezek a gonosz férgek nekünk itten 34 1 | ajtóban, s elhajtom rólad a feneállatokat; majd ha elfáradtam, 35 1 | lefeküdt, olyan volt mind a kettő, mintha aludnék, vagy 36 1 | aludnék, vagy mintha mind a kettő halva volna. Simon 37 1 | összekeresett néhány elhullt nyilat a harcos téren, talált hozzá 38 1 | íjat is, s úgy támaszkodék a puszta ajtófélnek! amint 39 1 | ajtófélnek! amint közeledtek a toportyán-férgek, közéjük 40 1 | közéjük lőtt egy-egy nyilat, a megsebzett aztán verekedést 41 1 | aztán verekedést kezdett a többiekkel, azt gondolva, 42 1 | társai harapták meg. Ez a rút viadal, undok marakodás 43 1 | jelszóra, visszaüvöltöttek a város minden részéből társai, 44 1 | öcsém; lódobogást hallok, a tatárok jőnek vissza.~ ~ 45 1 | más menekülés, mint mind a kettőnek lefeküdni a halottak 46 1 | mind a kettőnek lefeküdni a halottak közé, arccal föld 47 1 | fordulva, s úgy várni csendesen a közeledőket.~ ~Éppen idejöttek 48 1 | tettek ők így. Gondolták, a menekült nép azt hiszi, 49 1 | prémsüveget, bő nadrágot, s törte a tatár szót a kedvükért; 50 1 | nadrágot, s törte a tatár szót a kedvükért; hogy az Isten 51 1 | hogy az Isten fullassza a torkán, valahány kijön rajta!~ ~ 52 1 | valahány kijön rajta!~ ~A testvérek kivehették a beszédből, 53 1 | A testvérek kivehették a beszédből, hogy az átpártolt 54 1 | hogy felfedezze előttük a kripta nyílását, melybe 55 1 | dulakodással megosztoztak a talált kincseken, összetörve, 56 1 | ami nagyobb darab volt. A tatárrá lett vezetőnek is 57 1 | belőle egy szentségtartónak a fedele, mit a gonosz ember 58 1 | szentségtartónak a fedele, mit a gonosz ember süvege mellé 59 1 | Hej, csak kerülnél egyszer a kezemre!” - gondolá magában 60 1 | mindezt nézte fél szemmel, a halottak között fekve.~ ~ 61 1 | fekve.~ ~Azután tüzet raktak a gyilkos tatárok a szent 62 1 | raktak a gyilkos tatárok a szent oltáron, a templomban 63 1 | tatárok a szent oltáron, a templomban levágtak egy 64 1 | evett.~ ~Egyszer egy parázs a tűzből kipattanva, éppen 65 1 | meg talál mozdulni, mind a ketten elvesznek. Mikhál 66 1 | csendesen összeszorította a markát, úgyhogy senki sem 67 1 | aztán ismét felkerekedtek a tatárok, felkaptak lovaik 68 1 | hogy két élőt hagytak el a holtak között.~ ~A két vitéz 69 1 | hagytak el a holtak között.~ ~A két vitéz késő estig átalla 70 1 | vitéz késő estig átalla a templomból előjőni, hanem 71 1 | hanem ott viaskodott egyre a mezei vadakkal, amikhez 72 1 | vadakkal, amikhez nappal még a keselyűk is csatlakoztak, 73 1 | ott víjjongtak egész nap a fejük felett, csakhogy ki 74 1 | csakhogy ki nem verték a szemeiket karmaikkal. Hálát 75 1 | adtak az Istennek, amint a borzasztó helyről odább 76 1 | mehettek napnyugtakor.~ ~A sík rónán mentek, ahogy 77 1 | volna ottan egyebet, hanemha a sötét füstfelhőket, miket 78 1 | városokról hajtott feléjük a szél? Hátuk mögött jött 79 1 | szél? Hátuk mögött jött a tatár!~ ~Estefelé egy magános 80 1 | adott volna az jó tanácsot a menekülőknek?~ ~Sok mindenféle 81 1 | udvarában, akik elfutottak a tatár elől, s futottak, 82 1 | visszafordulnotok, amerről a tatár hadak jőnek, mert 83 1 | mikor jőnek.~ ~Már ekkor a menekvők hallották Várad 84 1 | Várad alól futó vitézektől a tatár óriások hírét, kik 85 1 | lépésekkel jártak végig a mezőn, s egy közülök szépen 86 1 | egy közülök szépen leült a kútágas tetejére, anélkül 87 1 | kútágas tetejére, anélkül hogy a lábai lelógtak volna.~ ~ 88 1 | lábai lelógtak volna.~ ~A szegény megrémült népség 89 1 | szegény megrémült népség erre a hírre inkább visszafelé 90 1 | inkább visszafelé akart futni a tatár torkába, hogysem e 91 1 | szörnyetegek fogaira jusson; de a két Koppánd vitéz azt mondá 92 1 | azok kevesebben vannak, a tatárok száma pedig sok 93 1 | is csak hús; majd bejárja a kard, Góliát1 is óriás volt, 94 1(1) | filiszteus katona, akit a kicsiny pásztorfiú, Dávid - 95 1(1) | kicsiny pásztorfiú, Dávid - a későbbi Dávid király - parittyája 96 1 | izmaelita.2~ ~Hát amint a vitézek az erdőhöz közel 97 1 | közel értek, íme, kijöve a fák közül tizenkét rettentő 98 1 | háromszor magasabbak, mint a közönséges ember; nagy fejük, 99 1 | kétöles kardokat cipeltek a vállaikon.~ ~- No, öcsém - 100 1 | vagy ők esznek; válaszd ki a magadét, én is az enyimet.~ ~ 101 1 | rárohantak az óriásokra.~ ~A szörnyű alakok eleinte nagyon 102 1 | amint azonban látnák, hogy a két vitézt semmiképp sem 103 1 | alkotott szörnyek, hanem csak a tatár kán szemfényvesztői, 104 1 | felöltöztek Isten csodáinak, hogy a futó népeket visszariasszák 105 1 | megkergették őket, hanem amint azok a fák és cserjék között lábtóikkal 106 1 | nem tudtak boldogulni, sem a nehéz álarc és rémpóla miatt 107 1 | sem vehették hasznát, ott a vitéz ifjak mind valamennyit 108 1 | levágták irgalom nélkül, s a nagy festett szörnyfejeket 109 1 | szélében karók hegyére, hogy a futó népek bátorságot kapjanak, 110 1 | napnyugat irányában, míg végre a Tisza vizéhez értek, ahol 111 1 | ember várakozott, akik mind a tatárok elől futottak. A 112 1 | a tatárok elől futottak. A vámot ottan valami patarénus 113 1 | huzavona nép kezébe kerültek a vámok. Azt lehetne gondolni, 114 1 | ingyen is átszállították a révészek a menekülőket? 115 1 | átszállították a révészek a menekülőket? Igen, keresztyén 116 1 | legjobban, ki, mit megmentett a tatárok elől, testén maradottat, 117 1 | bogláraikat vetették váltságul a kegyetleneknek, csak hogy 118 1 | mely nem volt egyéb, mint a legirtóztatóbb káromlása 119 1 | menekülhessenek, nem gondolván a halál félelmében lelkük 120 1 | akik irtóztak elmondani a csúfságot, másutt kerestek 121 1 | csúfságot, másutt kerestek a Tiszán gázlót, vagy ha úszni 122 1 | sokan ott is vesztek.~ ~A két testvérnek sem volt 123 1 | semmije, amivel megváltsa a révet, csak az istenkáromló 124 1 | darabokra engedi magát vágatni a tatár által, hogysem az 125 1 | hogysem az Istent káromolja és a szent Szüzet, de Mikhál 126 1 | majd elmondja ő azt mind a kettőjük helyett, azt állítván, 127 1 | egyszer magáért, másszor a bátyjáért a rettentő káromkodást, 128 1 | magáért, másszor a bátyjáért a rettentő káromkodást, mialatt 129 1 | magában halkan mondá utána a miatyánkot és az üdvözletet. 130 1 | üdvözletet. Így szállíták őket át a túlsó partra, aholott amidőn 131 1 | bűn volt az.~ ~Simon vitéz a manichaeus nevét is feljegyzé 132 1 | kardmarkolatára.~ ~Haj, de a menekülők ott csak újabb 133 1 | veszedelem torkába futottak; a sajói nagy ütközet el volt 134 1 | ütközet el volt már vesztve, a Duna-Tisza között is özönnel 135 1 | között is özönnel járt már a tatár, amint egy erdő széléből 136 1 | körös-körül nem láttak egyebet a távol láthatáron, mint égő 137 1 | tartani, körös-körül hallva a tatárok kürtjeinek hangját, 138 1 | egymásnak felelgettek, s a nappalokat odvas fák rejtekeiben 139 1 | kellett volna, hogy abban a házban a szaracénus4 lakik, 140 1 | volna, hogy abban a házban a szaracénus4 lakik, akik 141 1(3) | mocsaras-ingoványos helyeken közlekedtek. (A hosszú létrát is nevezték 142 1 | pedig mind egyetértenek a tatárokkal, azok hordanak 143 1 | tudósítást, vezetik őket a városokra, kémeik és orgazdáik; 144 1 | kémeik és orgazdáik; amit a tatár rabolt, azt megveszik 145 1 | Egy nagy vörös ökörfő volt a kapujára festve, amiről 146 1 | kapujára festve, amiről a tatárok ráismerhettek, hogy 147 1 | hogy ez az ő emberük.~ ~A szaracénus nagy nyájassággal 148 1 | készíttet számukra ebédet, ami a kiéhezett jámboroknak vajmi 149 1 | kiállott szenvedéseiket a jámbor arcú házigazdának, 150 1 | futva, s reménykedve kérdi a házigazdától, nem tért-e 151 1 | erdőbe menekültek öten: a férj kisfiával, a hitves, 152 1 | öten: a férj kisfiával, a hitves, egy dajka és a kis 153 1 | a hitves, egy dajka és a kis csecsemő gyermek. Egyszer 154 1 | kutyaugatást hallottak: a férj azt mondá, hogy hárman 155 1 | sokáig vártak ott, végre a nő aggódva férje kimaradtán, 156 1 | gyermekecském - szólt vállat vonva a szaracén -, itt sokan megfordulnak 157 1 | napjában; milyenek voltak?~ ~A nő leírta férje alakját, 158 1 | férje alakját, ruházatát, a kisgyermekét, a fiúcska 159 1 | ruházatát, a kisgyermekét, a fiúcska ujján volt egy fekete 160 1 | is, ráismerhetne róla.~ ~A szaracén azt mondta, hogy 161 1 | semmiképp sem látta őket, s a szegény nő kezét tördelve 162 1 | bográcsban aprított húst, a szaracén hozatott nekik 163 1 | rögtön hozzá akart fogni a bőséges étkezéshez, de Simon 164 1 | görbe evőkését beleszúrá a bográcsba, íme, mi akadt 165 1 | átkerítve, fehér kereszt a gyűrű közepén.~ ~Az ifjak 166 1 | aszkéta -, hogy megszabadíta a gonosz barlangból, mert 167 1 | az istentelen szaracén, a tatárok kéme, ki a hozzá 168 1 | szaracén, a tatárok kéme, ki a hozzá betérő menekülőknek 169 1 | tőle, akkor fejüket veszi! A fejekért kap egy dénárt 170 1 | fejekért kap egy dénárt a tatároktól, a húsaikat pedig 171 1 | egy dénárt a tatároktól, a húsaikat pedig feladja az 172 1 | utánuk jövő vendégeknek, azt a szörnyűt követve el, hogy 173 1 | hogy testvéreit eteti meg a magyarral. Örüljetek, hogy 174 1 | tévedhettek el: amelyik oldalon a fáknak moha van, arra van 175 1 | hegyeken-völgyeken keresztül, meglátjátok a legmagasabb hegyeket, amik 176 1 | jó oltalom van, azok ott a „menedék kövei”, lapides 177 1 | lapides refugii, miket a harcos szerzetek láttának 178 1 | eszközökkel, hogy befogadják a mindenünnen futókat. Ott 179 1 | kenyeret, erős bástyákat, miket a jó kard és a jó Isten ezernyi 180 1 | bástyákat, miket a jó kard és a jó Isten ezernyi ellenségtől 181 1 | ifjú vitézek megcsókolták a jó öreg kezét a jótékony 182 1 | megcsókolták a jó öreg kezét a jótékony tanácsért, s reggel 183 1 | elhagyta, bükk elhagyta már a hegyet, következtek a nagy 184 1 | már a hegyet, következtek a nagy gyászoló fenyőfák, 185 1 | menniök.~ ~Egy reggel azonban, a nagy magános rengetegben, 186 1 | voltak akkor meg Nagyváradon, a nagy székesegyházakban.~ ~ 187 1 | Simon bátyja megcsóválta a fejét.~ ~- Messzebb van 188 1 | járóföldet mondott odáig a szent ember.~ ~- Ej, talán 189 1 | talán saját lábaihoz mérte a járóföldet, azok pedig már 190 1 | nem is észak felől jön ez a hang, hanem nagyon is nyugatról.~ ~- 191 1 | keressék fel, ahonnan az a harangszó jön, hiszen harangszóval 192 1 | s mentek aztán, ahonnan a harangszó jött, s amint 193 1 | patak kígyózott keresztül, a patakon nagy lábas híd volt 194 1 | nagy lábas híd volt verve, a híd pedig egy magas sziklavárba 195 1 | négy hegyes tornya volt a négy szegletén, ötödik meg 196 1 | négy szegletén, ötödik meg a közepén; azokban mind harangok 197 1 | volna.~ ~- Ez bizonyosan a menedék köve - mondá újból 198 1 | tornyairól, sem bástyáiról a remete - szólt ellenkezve 199 1 | ott járt.~ ~S azzal mentek a vár felé. De különös volt 200 1 | falu, zsellérházak, akik a várhoz tartoznak, hogy lehet 201 1 | lehet ez?~ ~- Bizonyosan a parasztokat mind bevették 202 1 | parasztokat mind bevették most a várba. - Így magyarázá azt 203 1 | várba. - Így magyarázá azt a könyebbvérű Mikhál lovag.~ ~ 204 1 | könyebbvérű Mikhál lovag.~ ~A toronyőr, amint észrevette 205 1 | jelt adott kürtjével, mire a felvonóhidat leeresztették, 206 1 | leeresztették, mely az állóhidat a várkapuval összekötötte, 207 1 | cifra csatlósok jöttek a jövevények elé, s midőn 208 1 | nevezetes vitézé; nem jöhet ide a tatár, hacsak a völgyet 209 1 | jöhet ide a tatár, hacsak a völgyet ki nem tölti; nem 210 1 | jobb. Akkor beállhattok a lovag úr zsoldjába, s vitézkedhettek 211 1 | Nem kívánunk mi pénzt a szolgálatért, elég lesz 212 1 | nekünk, ha harcolhatunk a pogány ellenség ellen vitéz 213 1 | s azután bevitték őket a várba, s nemsokára hoztak 214 1 | Fulkó lovag parancsolta, aki a vendégeit ilyen szívesen 215 1 | nem is érdemeljük mi ezt a nagy tisztességet - mondá 216 1 | fogtok részesülni - szóltak a tréfálózó cselédek -, a 217 1 | a tréfálózó cselédek -, a lovag úr lakomát rendezett 218 1 | melyik volt kettő közől a szebb.~ ~Mikhál vitéznek 219 1 | vitéznek mindjárt meg is ragad a szívében: melyik lehet kettő 220 1 | melyik lehet kettő közől a szebb, mert a szép asszonyi 221 1 | kettő közől a szebb, mert a szép asszonyi arcokat ő 222 1 | Simon bátyjának máson járt a gondolatja.~ ~- Hol van 223 1 | gondolatja.~ ~- Hol van itten a kápolna? Oda szeretnék elébb 224 1 | megtalálhatod még holnap, a papot mindig jókor van látni; 225 1 | jókor van látni; most jertek a lakomára; régen ülhettetek 226 1 | háborúságot kezdeni, s engedett a meghívásnak, de öccsét mégis 227 1 | mégis figyelmezteté, hogy a hosszas böjtölés után majd 228 1 | hosszas böjtölés után majd a gazdag lakomából nehogy 229 1 | esze: melyik lesz szebb a kettő közől?~ ~Egy trombitaszóra 230 1 | trombitaszóra aztán felnyíltak a várbeli szárnyas ajtók, 231 1 | ifjakat az ebédlőterembe.~ ~A két jámbor vitéz szeme fénye 232 1 | vitéz szeme fénye elveszett a nagy ragyogáson, ami itt 233 1 | hajdú, skarlát mentében, a bortöltögető ezüstvederrel 234 1 | ezüstvederrel kezében; azután a másik terem ajtajai is felnyílván, 235 1 | felnyílván, kijöttek belőle a várkastély úri vendégei, 236 1 | selyemruháikkal csak úgy söpörték a padlót, gyémánt és kárbunkulus 237 1 | páronkint helyet foglaltak a hosszú rakott asztal körül, 238 1 | trombitaszó után jött maga a vár ura: Fulkó; kövér termete 239 1 | mindenki engedelmes szolgája.~ ~A másik leány, kit Fulkó bal 240 1 | rámondani, melyik kettő közől a szebbik.~ ~Mikhál vitéz 241 1 | álmodik, szemeit elvakítá a drágakövek fénye, még jobban 242 1 | drágakövek fénye, még jobban a szép szemek ragyogása, hogy 243 1 | hogy azt sem tudta már, a földön jár-e vagy az égben.~ ~ 244 1 | issza levett sisakjából a vértől langyult vizet.~ ~- 245 1 | Sziona.~ ~Mikhál úgy ejté a dolgot, hogy a tündéri szép 246 1 | úgy ejté a dolgot, hogy a tündéri szép Meryza mellé 247 1 | többé. Simon pedig odaült a szemlesütő Szionához, hanem 248 1 | asztaláldást, ami fölött a többi vendégek nagyon kacagtak 249 1 | vendégek nagyon kacagtak a kegyes vitéz botránkoztatására, 250 1 | Odanézett, s látta, hogy az a púpos hátú Sziona, s e pillanatban 251 1 | szebbnek tetszett előtte a görbe leány, mint a délceg 252 1 | előtte a görbe leány, mint a délceg Meryza.~ ~A vendég 253 1 | mint a délceg Meryza.~ ~A vendég urak igen vígan ittak, 254 1 | felborozták magukat, megkérték a jövevény ifjakat, hogy mondják 255 1 | talál e helyen, elkezdé a hon gyászeseményeit mondani 256 1 | gyászeseményeit mondani előttük: a beszéd folytán mindjobban 257 1 | mindjobban belejött az indulatba, a lelke előtt újra megjelenő 258 1 | széttekintene, akkor látá, hogy a vendégsereg éppen nem sír 259 1 | kénytelenül megszakasztá a szót.~ ~Különösen bántották 260 1 | Különösen bántották őt a délceg Meryza szép szemei, 261 1 | reá.~ ~Midőn elhallgatott, a délceg hajadon megszólítá, 262 1 | Egy suttogó hang azonban, a halavány Sziona szava, csengve 263 1 | sóhajta és leült. Sajnálta a háziurat és a vendégsereget 264 1 | Sajnálta a háziurat és a vendégsereget azzal megbántani, 265 1 | érzéketlenségüket megrója; gondolá, a jó élet teszi azt, s azzal 266 1 | tovább, minek sérti meg a társaságot azzal, hogy elhallgat; 267 1 | elhallgat; ezért mármost „ki a gyepre!”.~ ~Simon lovag 268 1 | azért hátratolta maga alól a székét, s készen tartotta 269 1 | nagyon sok bort ittak, s a férfiúi erő kitüntetése 270 1 | amiért is lakoma előtt a vendégek minden vágófegyvert 271 1 | de őt lekötve tartá már a bor meg a szép hajadon szemei, 272 1 | lekötve tartá már a bor meg a szép hajadon szemei, aztán 273 1 | aztán meg azt is mondák a körülötte levők, hogy két 274 1 | Saksinnak hegyes vért van a dolmánya alatt, ha hozzászorít, 275 1 | keresztültör vele.~ ~S ez a titkos intés hasznára vált 276 1 | mert amint kitolakodának a lovaggal a terem közepére, 277 1 | kitolakodának a lovaggal a terem közepére, nem engedé 278 1 | vetett neki, s úgy veté a földhöz, hogy a fejét is 279 1 | úgy veté a földhöz, hogy a fejét is odacsapta a padlóra.~ ~ 280 1 | hogy a fejét is odacsapta a padlóra.~ ~Erre dühösen 281 1 | ellene sújtott széket, s a másikkal úgy üté fültövön 282 1 | kijött orrán, száján, fülén a vér: úgy vitték el pokrócba 283 1 | vitték el pokrócba takarva.~ ~A többi vendég urak nagyon 284 1 | össze lehet-e úgy szorítani a kezét, hogy fájjon. Engedte 285 1 | mire mennek vele.~ ~Végre a háziúr maga veregetett a 286 1 | a háziúr maga veregetett a vállára, azt mondá neki, 287 1 | csak akkor látta, midőn a káplánt hívatták, hogy komolyan 288 1 | látja szebbnek.~ ~De Simon a sápadt Sziona felé fordult, 289 1 | lepve; nem tetszett neki a választás, fejét csóválta, 290 1 | de háromszor verte volna a földhöz.~ ~Mikhál esküdözött, 291 1 | az öröm miatt; alig állt a lábán a gyönyörűségtől, 292 1 | miatt; alig állt a lábán a gyönyörűségtől, mégis az 293 1 | se kérdik, se hallják - a legelső jövevénynek feleségül 294 1 | jegybe Simon lovagnak, amiért a vitéz urak cserébe ősi címeres 295 1 | násznéppé alakult vendégsereg a várbeli kápolnába, ahol 296 1 | alak hit szerint összeadá a feleket az ő társaikkal; 297 1 | mellett.~ ~Mikhál vitéz és a szép Meryza a számukra elkészített 298 1 | Mikhál vitéz és a szép Meryza a számukra elkészített menyegzői 299 1 | csodálatos jóvoltáért, hogy a tegnapi szorongattatás helyett 300 1 | tegnapi szorongattatás helyett a szabadulásba vezérlett, 301 1 | vezérlett, s kivel tegnap csak a farkasok virrasztottak egy 302 1 | szobraival ékesítve; még azután a szent képeket sorba is kellett 303 1 | jó Szionám - szólt, midőn a kápolnából megtért hálószobájába. - 304 1 | kellett adnom az Istennek ezen a napon, hogy olyan sokáig 305 1 | hogy olyan sokáig maradtam a kápolnában.~ ~- Valóban 306 1 | háromszor megmenekültél e napon a halálból. Istennek köszönd 307 1 | akiről irtózat szólni. Ezek a vendég urak, kik itt aranyban 308 1 | elkárhozott valamennyi. Azelőtt, a múlt évekig, messze vármegyékbe 309 1 | mérte országunkra, hogy a tatár rajtunk rontott, azóta 310 1 | Fulkó bandái nem járnak ki a vidékre, félnek, hogy erősebb 311 1 | nagy harangokat húztak fel a tornyokba, s azoknak messze 312 1 | csalják ide azokat, kik a tatár elől menekülnek. Ha 313 1 | enged nekik leányai közől, a bódító italtól kábult ifjú 314 1 | jelt ad, künn félreverik a harangot, tűzi lárma támad, 315 1 | beszélj! Ő már nincs ott. A mellékszoba alatt tátong 316 1 | mindennap fölötte járunk, az a padló, melyen járunk, középett 317 1 | van véve az ütköző mind a két oldalon. Mikor valaki 318 1 | Mikor valaki arra rálép, a hidlás elfordul, s ő leesik 319 1 | elfordul, s ő leesik róla; az a mély kút egy hosszú folyosóra 320 1 | folyosóra vezet, mely innen a hegy lábáig nyúlik, s egy 321 1 | nem zúzná agyon magát, ott a mélyben van Fulkónak két 322 1 | mennek be Fulkó cinkosai a barlang felől fáklyáikkal, 323 1 | felől fáklyáikkal, amiktől a kutyák félnek, s összeszedik 324 1 | kutyák félnek, s összeszedik a megölt ékszereit.~ ~- Hát 325 1 | Sziona szemeiből törlé a könnyeket.~ ~- Halld meg, 326 1 | Halld meg, mi volt ellenetek a szándék! A hálószoba ablakán 327 1 | volt ellenetek a szándék! A hálószoba ablakán egy kéz 328 1 | s arra azt súgják, hogy a másik testvér akar egy szót 329 1 | Simon vitéz szava elállt a fájdalomtól.~ ~- Most azon 330 1 | várd, míg hívnak; lépj ki a forduló hídra, én e kötélen 331 1 | foglak bocsátani; s azután a kötelet, ha leértél, utánad 332 1 | leértél, utánad eresztem. Ha a vérebekkel találkozol, kiáltsd 333 1 | Erebusz, tartsd feléjök a fáklyát, akkor nem bántanak; 334 1 | élsz, gondolj reá, hogy a szegény árva, kit hitvesedül 335 1 | ismét kezeikben volnánk. A környék mind egyetért velük. 336 1 | velük. Így pedig harmadnapra a csontok közől nem fogják 337 1 | melyik volt az egyik, melyik a másik. Siess, ne időzz!~ ~ 338 1 | Sziona akará. Egyik kezében a kard, másikban a fáklya, 339 1 | kezében a kard, másikban a fáklya, derekán a mentőkötél, 340 1 | másikban a fáklya, derekán a mentőkötél, így lépett ki 341 1 | így lépett ki óvatosan a sóhajhídra, s amint az elbillent 342 1 | csendesen ereszkedék alá a rémületes mélységbe, melynek 343 1 | Sziona szava, midőn ő már a kút fenekén állt, megvilágítva 344 1 | feje halálosan összezúzva; a két véreb, mely vérét felitta 345 1 | mely vérét felitta már, a fáklya elől a sötétbe hátrált, 346 1 | felitta már, a fáklya elől a sötétbe hátrált, melyből 347 1 | testvére arcát, s nem hagyta őt a fenevadaknak, hanem fölvette 348 1 | fölvette vállára, s kivivé őt a hosszú folyosón át, míg 349 1 | éjvilágra ért ki vele az erdőbe, a két kutya egész odáig kísérte, 350 1 | de nem merte megtámadni a fáklya miatt.~ ~Künn az 351 1 | Künn az erdőben sírt ásott a halottnak, nagy köveket 352 1 | éjszakai csillag vezette tovább a kárpáti havasok felé.~ ~ 353 1 | harmadik nap virradóra meglátá a távolból az egyszerű keresztet 354 1 | távolból az egyszerű keresztet a hegytetőn, amit a remete 355 1 | keresztet a hegytetőn, amit a remete mondott neki.~ ~Az 356 1 | neki.~ ~Az volt valóban a lapis refugii.~ ~A derék 357 1 | valóban a lapis refugii.~ ~A derék vitéz templomosok, 358 1 | templomosok, vörös barátok, a köznép szerint, építenek 359 1 | szülötte földére.~ ~Visszajött a király is, s népét, birodalmát 360 1 | vaskézzel nyúlt az árulók, a gonosztevők közé, kik versenyt 361 1 | törvényszékek alakíttattak, mik a nádor elnöksége alatt minden 362 1 | határán sorompóba hítták a vádlott bűnösöket, s kire 363 1 | s kire súlyosak voltak a vádak, annak istenítélet 364 1 | arcát s páncél termetét, míg a vádlottnak pajzson s kardon 365 1 | bűnös meglakolt ekképpen, a tatárhoz szegődött árulók, 366 1 | tatárhoz szegődött árulók, a hittagadók, az izmaeliták, 367 1 | izmaeliták, az emberhúsetetők, a rablólovagok és a szaracén 368 1 | emberhúsetetők, a rablólovagok és a szaracén kémek. Egyszer 369 1 | kémek. Egyszer rákerült a sor Fulkó lovagra is. Az 370 1 | ő kapujára is felszegezé a vádló vaskesztyűjét, s oly 371 1 | vaskesztyűjét, s oly nagy volt a rablólovag elbizottsága, 372 1 | hadnagyával és Meryzával együtt a törvényszék előtt; a várban 373 1 | együtt a törvényszék előtt; a várban csupán Sziona maradt.~ ~ 374 1 | férfi volt s gyakorlott a bajvívásban, felbiztatá, 375 1 | inget, melyet nem jár meg a fegyver, s adott neki olyan 376 1 | olyan kardot, mely úgy fogja a vasat is, mint a bársonyt.~ ~ 377 1 | úgy fogja a vasat is, mint a bársonyt.~ ~Ilyen készülettel 378 1 | készülettel állt ki Saksin lovag a sorompóba, a holott az ország 379 1 | Saksin lovag a sorompóba, a holott az ország lovagja 380 1 | állt egyfelől, középett a mennyezet alatt ült a nádor, 381 1 | középett a mennyezet alatt ült a nádor, alatta állt a pristáldus,7 382 1 | ült a nádor, alatta állt a pristáldus,7 ki fennhangon 383 1(6) | Góg és Magóg - a Biblia és a történelmi kútfők 384 1(6) | Góg és Magóg - a Biblia és a történelmi kútfők többféle 385 1(6) | barbár, nomád hódítók, a civilizált országok veszedelmei~ ~ 386 1 | ki fennhangon felolvasá a vádlottak előtt bűneik lajstromát: 387 1 | bűneik lajstromát: hogy a hozzájuk menekülőket megöldösték 388 1 | Ezek azt felelték, hogy a vád mind hazugság, mert 389 1 | lovag dacosan -, s elfogadom a viadalt ország bajnokával!~ ~- 390 1 | sisakrostélyát feltaszítva a bajnok. - Én vagyok Koppánd 391 1 | ez arc látására kihullott a babonás kard a nagy erős 392 1 | kihullott a babonás kard a nagy erős férfi kezéből; 393 1 | tudott vívni többé, csak a láncok után nyújtá ki kezeit, 394 1 | nem akart tudója lenni. A vízpróbánál azután elsüllyedt, 395 1 | elsüllyedt, és belehalt a vízbe.~ ~Saksint ott nyomban 396 1 | nyomban négyfelé vágták, a többi rablóknak fejét vették.~ ~ 397 1 | Koppánd Simont ez eset után a király megajándékozá Fulkó 398 1 | talált tömérdek kincset a templomosok vitéz szerzetének 399 1 | éltek együtt még sokáig; a Koppánd név századokig fennmaradt.~ ~ 400 1 | Az Úristen oltalmazza meg a magyarokat ezután is!~ ~ ~ ~ 401 1(8) | sakramentumok - szentségek: a hit erősítésére szolgáló 402 2 | A DEBRECENI KASTÉLY~ ~Az ezerhatszázas 403 2 | megtudakozni fuvarosától: kié az a kastély, bizonyosan azt 404 2 | kastély, bizonyosan azt a választ nyerte rá, hogy „ 405 2 | ha kíváncsisága megmaradt a Fejfájató csárdáig, ahol 406 2 | megitattak, s ott újra föltette a kérdést a csaplárnak, attól 407 2 | újra föltette a kérdést a csaplárnak, attól is azt 408 2 | csaplárnak, attól is azt a választ vette, hogy - „nem 409 2 | még inkább üldözőbe vette a tudnivágy, s elkezdett magában 410 2 | elöl-utol talált: kié az a kastély? - végtől végig 411 2 | csak abban sem térvén el a másiktól, hogy a szenvedőleges 412 2 | térvén el a másiktól, hogy a szenvedőleges igealak nyelvszépítő „ 413 2 | valamit beszéljenek neki a debreceni kastélyról, amiről 414 2 | debreceni kastélyról, amiről a közel környékben senki sem 415 2 | igazodott belőle, mi az igaz, mi a költemény.~ ~Ha Szabolcs 416 2 | elbeszélte felőle, hogy az a kastély valaha az Onody 417 2 | Onody úri családé volt, akik a kurucokkal tartottak; az 418 2 | tartottak; az utolsó Onody a labancokhoz áttért unokaöccsét 419 2 | Öccse azonban egy éjjel a labancokkal rajtaütött, 420 2 | hogy mind így fog járni. A debreceniek mármost azt 421 2 | merték azóta elfoglalni a kastélyt; úgy hagyták üresen.~ ~ 422 2 | vármegyei nemest hallgatott ki a tudni vágyó, ettől azt hallotta, 423 2 | ecsedi tolvajok ütöttek a kastélyra, azok ölték meg 424 2 | együtt, aki sohasem szolgált a labancoknál. Azóta is nagyon 425 2 | az egész kastély s abban a hírben áll, hogy orvok tanyáznak 426 2 | erélyesen közreműködni, mert a kastély maga határvillongás 427 2 | maga határvillongás tárgya a két vármegye között. A debreceniek 428 2 | tárgya a két vármegye között. A debreceniek azért nem akarnak 429 2 | debreceniek azért nem akarnak a kastély felől tudni, nehogy 430 2 | adva, vagy az egyik, vagy a másik vármegyét megsértsék. 431 2 | másik vármegyét megsértsék. A böszörményi hajdúktól azt 432 2 | böszörményi hajdúktól azt a fölvilágosítást nyerhette, 433 2 | is ott űzik mesterségüket a kastély pincéiben; de bírák 434 2 | mert bizonyosan osztoznak a nyereségben. Ezért hallgatnak 435 2 | változatok adtak helyt egymásnak a kastély felől. Tündérek, 436 2 | tanyája volt az; amiről a vastag nyakú debreceniek 437 2 | létükre nem bírnak kifogni a lidérceken, boszorkányokon.~ ~ 438 2 | boszorkányokon.~ ~S ha azután a tudni vágyó utazó, mindezen 439 2 | utazván, újra megpillantá a rejtélyes kastély tetejét, 440 2 | tetejét, mely alig látszott ki a terebély gesztenyefák közül, 441 2 | kocsisának, hogy csapja ki addig a lovait a fűre, míg ő a puskával 442 2 | csapja ki addig a lovait a fűre, míg ő a puskával egyet 443 2 | addig a lovait a fűre, míg ő a puskával egyet fordul a 444 2 | a puskával egyet fordul a vidéken: abban a flegmatikus9 445 2 | fordul a vidéken: abban a flegmatikus9 matyó semmi 446 2 | Elhagyott utaknak az a szokásuk, hogy azokat egyszerre 447 2 | azokat egyszerre benövi a széles útilapu, mellékeiket 448 2 | útilapu, mellékeiket pedig a rózsaszín fürtű réti füzény. 449 2 | őt egy pagonyon keresztül a kastélyárokig, mely egyrészt 450 2 | kastélyárokig, mely egyrészt a védelemre szolgálhatott 451 2 | szolgálhatott valaha, másrészt pedig a vadaskert körülzárására 452 2 | szolgált, amit gyaníttat a korhadt palánk itt-amott 453 2 | maradványa; most azonban a vízárok hellyel-közzel kiszakadozva, 454 2 | árkon keresztül, hanem már a fahídnak csak a vízbe vert 455 2 | hanem már a fahídnak csak a vízbe vert cölöpjei láthatók, 456 2 | s azon lépkedhet végig a túlsó partra, aki ért hozzá, 457 2 | partra, aki ért hozzá, s a feje nem szédülős.~ ~A túlpartra 458 2 | s a feje nem szédülős.~ ~A túlpartra érve, egy gyönyörű 459 2 | gyönyörű liget emelkedik ki a lankás lapályból, csupa 460 2 | középett éppen nekivisz a kastély kapujának, az egymásra 461 2 | homlokzatát, s éppen csak a kapubejárást engedik láttatni.~ ~ 462 2 | láttatni.~ ~Fél szárnya a kapunak még fennáll, másik 463 2 | sarkaiból kidülve, régen a földön heverhet már, mert 464 2 | hasadékain keresztülnőtt a vadsóska szára, s a moh 465 2 | keresztülnőtt a vadsóska szára, s a moh és sárga virágú szaka 466 2 | erőszakos pusztítás nincsen a kastélyon; csak úgy magában 467 2 | csak úgy magában válik neki a múlandóságnak.~ ~Teteje 468 2 | szeleknek, ablakai még a déli oldalon tartják magukat 469 2 | itt nem törhette úgy össze a szél, hanem egészen megvakultak 470 2 | és szivárványt játszanak a déli verőfényben.~ ~Az udvar 471 2 | folyondár csügg alá; alant a medencében még van valami 472 2 | még van valami víz, mely a kövek közül szivárog elé, 473 2 | közül szivárog elé, hanem a szép aranyhalacskák tanyáját 474 2 | tanyáját már elfoglalták a zöld hátú békák s azok az 475 2 | annyira magánykeresők.~ ~A tompán visszhangzó folyosón 476 2 | vastagon fekszik mindenütt a por, apró egér- és patkánylábnyomokkal 477 2 | nem tudta aztán tenni.~ ~A szobákban még állnak nyitott 478 2 | elavult írás végigdöntve a pallón, s összerágva tudatlan 479 2 | összerágva tudatlan egerektől. A főteremben, melynek egyedül 480 2 | nyitható-csukható ajtaja, még ott áll a hevenyészett deszkaravatal, 481 2 | hevenyészett deszkaravatal, melyen a meggyilkolt földesúr neje 482 2 | hogy ő fekhetett itt, mert a palló körül most is csupa 483 2 | csupa viaszfoltos, amint a gyertyák lecsepegtek; s 484 2 | csoport méh most is bejár a terembe, s szedegeti össze 485 2 | terembe, s szedegeti össze a viaszmorzsákat. Miután a 486 2 | a viaszmorzsákat. Miután a terem ablakai még mind épek, 487 2 | kitalálni, honnan jönnek ide a kis döngő bogárkák. Röpteiket 488 2 | Röpteiket követve, meglelni a toronyba fölvezető kötelet, 489 2 | szobában csügg alá; hanem a kötelet hiába rángatná a 490 2 | a kötelet hiába rángatná a harang szavára kíváncsi 491 2 | szavára kíváncsi ember, miután a méhek azt a harangot választották 492 2 | ember, miután a méhek azt a harangot választották odujuknak, 493 2 | onnan fölül.~ ~Ez volt az a csengettyű, mely sok év 494 2 | előtt egy éjfélen fölzavarta a környéket vészkongásával. 495 2 | környéket vészkongásával. Mire a segítség ide érkezett, már 496 2 | úrnő ágyában; egy csatlós a kútba fojtva; az úr a csengettyű 497 2 | csatlós a kútba fojtva; az úr a csengettyű alatt, keze is 498 2 | keze is levágva, mellyel a kötelet fogta.~ ~Még most 499 2 | Még most is csupa fekete a kötél vége.~ ~A túlsó falban 500 2 | csupa fekete a kötél vége.~ ~A túlsó falban látszik a golyó 501 2 | A túlsó falban látszik a golyó nyoma, mellyel elhibázta 502 2 | nyoma, mellyel elhibázta a rárohanó gyilkost.~ ~Ami 503 2 | vászon- és selyemféle volt a házban, azt a por és a moly 504 2 | selyemféle volt a házban, azt a por és a moly ronggyá ette 505 2 | volt a házban, azt a por és a moly ronggyá ette már; a 506 2 | a moly ronggyá ette már; a faneműt összeőrlötte a szú 507 2 | a faneműt összeőrlötte a szú s a téli nyirok, az 508 2 | faneműt összeőrlötte a szú s a téli nyirok, az északi oldalon 509 2 | ólom mind kihulladozott, s a nagyobb termek padmalyait 510 2 | termek padmalyait meggörbíté a beázott tetőről lecsorgó 511 2 | repkényinda benyúlt az ablakon át a szobákba, s szétterjedt 512 2 | szétterjedt kúszó ágbogaival a belső falrepedéseken.~ ~ 513 2 | látszik elhagyva lenni, ahogy a birtokos temetése után maradt.~ ~ 514 2 | mozdított volna rajta.~ ~Maguk a pincebejáratok kőhulladékkal 515 2 | félig el voltak már temetve, a beléjük vezető vasajtók 516 2 | azokat kinyitni.~ ~Az volt a léleknyomasztó kérdés, hogy 517 2 | városáé, miért nem teszi rá a kezét? Ha igénylő örökösök 518 2 | járják talán? Hiszen ha ez a híre volna, minden héten 519 2 | éjszakán át, kipróbálni a kísértet virtusait; ami 520 2 | kísértet virtusait; ami a fiatalság által mindig a 521 2 | a fiatalság által mindig a különösen áhított kalandok 522 2 | ittjártának semmi tanújele?~ ~ A XVII. század zavargós éveiben 523 2 | belesült volna.~ ~Közepében a kenyértermő Kanahánnak, 524 2 | Pedig nem mondhatni, hogy a harcvágyó férfiak mind kihaltak 525 2 | menekültek.~ ~Török Bálint, kit a debreceni krónikák „kegyelmes 526 2 | urunknak” neveznek, még a XVI. század első felében 527 2 | felében az egész várost a református hitre vezette 528 2 | flegmatikus közönnyel vezették a jegyzőkönyvbe, hogy János 529 2 | fia) parancsából, eladott a plébániából egy darabot 530 2 | négy forintért; meg hogy a Szent Erzsébet kápolnája 531 2 | elhagyott telek eladatik a bíró s negyvenhat szenátor 532 2 | dénárt köteleztetvén fizetni a kórházi szegényeknek; sőt 533 2 | sőt néhány évvel beljebb, a század második felében már 534 2 | század második felében már a Szent Miklós kápolnájához 535 2 | főjegyző jelenlétében - a város régiségtárában leendő 536 2 | Ez idők óta Debrecen a reformátusok Jeruzsáleme 537 2 | reformátusok Jeruzsáleme lett s a magyarországi tudományosság 538 2 | mégpedig két ízben; másodízben a híres Szent András-temploma 539 2 | mely nemrég cserélte fel a keresztet a kakassal;10 540 2 | cserélte fel a keresztet a kakassal;10 nagy emfázissal11 541 2(10) | nemrég cserélte fel a keresztet a kakassal...” - 542 2(10) | cserélte fel a keresztet a kakassal...” - a kereszt 543 2(10) | keresztet a kakassal...” - a kereszt a római katolikus, 544 2(10) | kakassal...” - a kereszt a római katolikus, a kakas 545 2(10) | kereszt a római katolikus, a kakas a református templomok 546 2(10) | római katolikus, a kakas a református templomok tornyán 547 2 | emfázissal11 jegyezvén meg felőle a krónika, hogy „a kakas, 548 2 | felőle a krónika, hogy „a kakas, mely sok év óta hőségben, 549 2 | éhgyomorral, mindenfelé vigyázva, a tűz lángjait tovább nem 550 2 | végtelen fájdalomtól elnémulva, a torony hegyéről leugrása 551 2 | közben, kitört nyakkal esvén a földre, nem kedvezvén saját 552 2 | András-templom, melynek nevét ekkorig a kálvinista világ is megtartotta, 553 2 | elhagyatván régi nevezete -, a „mindenható Istennek” ajánltatván, 554 2 | szokás szerint ki volt tűzve a debreceni városház kapuja 555 2 | debreceni városház kapuja fölé a pallost viselő kéz, annak 556 2 | annak hírmondójául, hogy a nemes tanács e napon törvényt 557 2 | fölött.~ ~Erős napok jártak! A külső tanács jónak látta 558 2 | külső tanács jónak látta a végrehajtó hatalmat egészen 559 2 | hogy „mivel az Úristen a hadakat rajtunk hozta, szabadságunkkal 560 2 | mindjárt megbetegedett, s mint a kenőasszony jövendölé, aligha 561 2 | jobbrafordultáig elhagyni a házat; az egész nagy teher 562 2(13) | református vallási szertartás. A lelkész által kiosztott 563 2 | küldessék; sok volt benne a tűz, még nem törte meg az 564 2 | tőle, és tisztelték nagyon; a tanácsban is, ha csak ránézett 565 2 | ránézett valakire, annak elmúlt a beszélő kedve; künn a piacon 566 2 | elmúlt a beszélő kedve; künn a piacon pedig csak úgy oszlott 567 2 | csak úgy oszlott előtte a vásár, s a szegény halandó, 568 2 | oszlott előtte a vásár, s a szegény halandó, aki szeme 569 2 | álljon, ha megszólítá.~ ~A piac tele van adó-vevő néppel, 570 2 | néppel, mert azért, hogy a tanácsházban az ország sorsát 571 2 | az embernek csak jólesik a fonatos meg a szaladós; 572 2 | csak jólesik a fonatos meg a szaladós; s hogy az idők 573 2 | hogy az idők viszontagságai a város étvágyát le nem hangolták, 574 2 | hangolták, arról tanúskodik az a hosszú sor szalonnássátor, 575 2 | mindezt kedélyesen nézik a kapuból a darabontok, gondolván, 576 2 | kedélyesen nézik a kapuból a darabontok, gondolván, hogy 577 2 | magától el nem múlnék.~ ~A tisztelt publikumot az érdekli 578 2 | hogy lesz-e akasztás.~ ~A porkoláb meghitt ismerőseinek 579 2 | Lengyel”-ért küldtek. Az a Lengyel a bakó. Vajon égetni, 580 2 | ért küldtek. Az a Lengyel a bakó. Vajon égetni, seprűzni 581 2 | emberei előtt azt is kimondta a porkoláb, hogy Igyártó uramat 582 2 | porkoláb, hogy Igyártó uramat a Csapó16 utcából vasra verve 583 2 | utcából vasra verve zárták a „kettős ajtajú” tömlöcbe.~ ~ 584 2 | pedig tekintélyes polgár, a külső tanács elnöke, s a 585 2 | a külső tanács elnöke, s a városi fegyveres felkelőknek 586 2 | Ebből majd nagy lárma lesz! A tanácsteremben a zöld asztal 587 2 | lárma lesz! A tanácsteremben a zöld asztal mellett ott 588 2 | ül már tizenegy tanácsos, a tizenkettedik helye üres; 589 2 | tizenkettedik helye üres; az a fogságra vetetté.~ ~A hosszú 590 2 | az a fogságra vetetté.~ ~A hosszú tanácsterem boltozatáról 591 2 | hiszen délelőtt az idő. A falakon a város kegyes patrónusainak 592 2 | délelőtt az idő. A falakon a város kegyes patrónusainak 593 2 | fia, azután Mélius Péter, a kedvenc lelkipásztor, kinek 594 2 | lelkipásztor, kinek sírhalmán a legnagyobb kő emeltetett, 595 2 | Debrecenben megkapható; a daliás Báthory Gábor, akinek 596 2 | kell, hogy ne bámuljon arra a képre; azután a dicső Bethlen 597 2 | bámuljon arra a képre; azután a dicső Bethlen Gábor arcképe, 598 2 | könnyes szem nélkül tekinteni. A legújabb kép pedig Rákóczi 599 2 | mindketten nagy jóltevői a városnak és szent eklézsiának.~ ~ 600 2 | Péter, Hadházi László és a többi, akiknek a nevei nem 601 2 | László és a többi, akiknek a nevei nem fognak olyan gyakorta 602 2(16) | csapó (céh) - a szűrkészítőket nevezték 603 2 | szükséges megvetnünk.~ ~Amint a városház tornyában az óra 604 2 | városház tornyában az óra a kilencet elütötte, abban 605 2 | kilencet elütötte, abban a percben megnyílt a mellékterem 606 2 | abban a percben megnyílt a mellékterem tölgyfa ajtaja, 607 2 | saját maga hozván hóna alatt a szükséges irományokat, s 608 2 | vele együtt rázendítsék a szent éneket, mely nélkül 609 2 | mutatóujja alatt behorpadt a jegyzőkönyv táblája. Hosszú 610 2 | egyetlen redő sincs még, de a két vastag szemöldök mégis 611 2 | tekintetet ad annak, amit a halavány, simára borotvált 612 2 | borotvált arc sem szelídít, s a szokatlan hosszú, kétfelé 613 2 | része van e kifejezésben a kétfelé váló csontos állnak 614 2 | kétfelé váló csontos állnak s a kemény, égető tekintetű 615 2 | fekete szemeknek, melyek még a Veni Sancte18 alatt is oly 616 2 | is oly hatást gyakorolnak a jelenlevőkre, hogy némelyiknek 617 2 | némelyiknek torkán akad a hang.~ ~Az ének után bíró 618 2 | hangon e szókat mondja:~ ~- „A mi segedelmünk jöjjön az 619 2 | József tanácsos marad állva, a legbecsületesebb férfiak 620 2 | erények birtokosa, amikbe csak a vitézség nincsen befoglalva. 621 2 | ránéz, azt hinné, hogy ő az a híres Csukat Pál, aki a 622 2 | a híres Csukat Pál, aki a török bajvívót saját öklével 623 2 | megpofozta - már tudniillik a török öklével -, oly szörnyű 624 2 | hegyesen felfelé kenve, a századot látszik híni sorompóba - 625 2 | és mégis valahányszor a bíró szemeire tekint, mindannyiszor 626 2(18) | Sancte - Jövel Szentlélek. L. a fentebbi ének szövegét, 627 2 | látom - felelt rá lakonice19 a bíró.~ ~- Miért vagyon e 628 2 | humorisztikus válasz annyira kivette a kerékvágásból Guthi József 629 2 | mondásra - re infecta20 - leült a helyére.~ ~Azonban helyette 630 2 | borízű hangon egyenesen a dolog velejére indult, mondván:~ ~- 631 2 | kegyelmed? Miért záratta a kettős ajtajú tömlöcbe?~ ~ 632 2 | kettős ajtajú tömlöcbe?~ ~A bíró igen csendes, nyugodt 633 2 | amivel nem szabad kezdenünk a tanácskozást. Először azért 634 2 | ítélhessünk majd higgadt lélekkel a közönséget érdeklő ügyekben. 635 2 | közönséget érdeklő ügyekben. Első a közönség, aztán a tanács. 636 2 | Első a közönség, aztán a tanács. A legutolsó koldus 637 2 | közönség, aztán a tanács. A legutolsó koldus dolgát 638 2 | elébb kell elintéznünk, míg a tanácsbeliek ügyeire kerülne 639 2 | tanácsbeliek ügyeire kerülne a sor. Tessék odáig türelemmel 640 2 | elcsendesülés után, kibontá a magával hozott aktáit; az 641 2 | tudósításokat felolvasá a tanács előtt.~ ~Primo. A 642 2 | a tanács előtt.~ ~Primo. A felséges fejedelemtől megérkeztek 643 2 | országgyűlésre két követet küld a város, azok már elutaztak, 644 2 | tetsző dolog. Küldessék a pénz aranyakban, tallérokban 645 2 | polturákban.23~ ~Quarto. A budai nagyvezér két kocsislegényt 646 2 | neki. Tanuljanak valamit a magyartól.~ ~Quinto. A mátai 647 2 | valamit a magyartól.~ ~Quinto. A mátai elhagyott puszta, 648 2 | Tihaja magáénak tartott, a török bíró, szolnoki kádi 649 2 | városának visszaítéltetett. Szép a töröktől, hogy ilyen kétséges 650 2 | hogy ilyen kétséges pörben a magyarnak adott igazat, 651 2 | magyarnak adott igazat, nem a hite- és nemzetbeliének. 652 2 | hite- és nemzetbeliének. De a bíró uram is dicséretet 653 2 | ezt kieszközölte.~ ~Mind a kádi, mind a nagyvezér ítéletei 654 2 | kieszközölte.~ ~Mind a kádi, mind a nagyvezér ítéletei e pörben 655 2 | nagyvezér ítéletei e pörben a város levéltárába tétetnek, 656 2 | levéltárába tétetnek, s a másodbíró iránti elismerés 657 2 | után, rendre következvén, a város szindikusa,24 nemzetes 658 2 | alkalmával olyan ruhában látták a szentegyházban palam et 659 2 | szólt bíró uram, mire a legifjabb tanácsos fölkelt, 660 2 | kíséretében beállíttatá a vádlottat, ki közönséges 661 2 | Nagyon szégyenlette magát a jámbor a tanács előtt.~ ~- 662 2 | szégyenlette magát a jámbor a tanács előtt.~ ~- Hát kegyelmed 663 2 | maskarát csináljon, s még őket a templomba küldje, Isten 664 2 | szólt töredelmes hangon a pirongatott -, én vagyok 665 2 | pirongatott -, én vagyok a hibás. A Mitri görög Bécsbe 666 2 | pirongatott -, én vagyok a hibás. A Mitri görög Bécsbe utazván, 667 2 | megnézzék őket. Hozott is a lélekáldotta; azt mondta, 668 2 | szabó nem vagyok, nem értek a ruhaviseléshez, de csak 669 2 | húzódoztam biz én, mikor a fehérnép felvéve előttem 670 2 | fehérnép felvéve előttem azokat a kántusokat, s láttam, hogy 671 2 | tarka kendő ne takartassék a vállakra, de Mitri görög 672 2 | módon pucéron hordják azt a bécsi dámák is mind, még 673 2 | bécsi dámák is mind, még a hercegasszonyok is; a hajukat 674 2 | még a hercegasszonyok is; a hajukat pedig behányják 675 2 | szólt bíró uram szigorúan -, a nemzet megtartója a tiszta 676 2 | szigorúan -, a nemzet megtartója a tiszta erkölcs és az ősi 677 2 | szokás; kegyelmed vétett mind a kettő ellen, mert viseletet 678 2 | ellen, mert viseletet hozott a városba, mely a szeméremmel 679 2 | viseletet hozott a városba, mely a szeméremmel ellenkezik, 680 2 | ránk tulajdon hazánkban. A mi asszonyaink keblének 681 2 | Zsuzsanna fejedelemasszony képét a rámában; nem találja-e, 682 2 | az asszonyok. Ismerem ezt a nációt. Mindig az idegenen 683 2 | erkölcsöket igyekeznek hozni a közönségbe. De tapasztalni 684 2 | Kegyelmed e bolondságért fizet a városi betegházának tizenkét 685 2 | minthogy még hajadon, nehogy a büntetésben becsületének 686 2 | ítéltetik, hogy egy esztendeig a szülői házat elhagynia ne 687 2 | három vasárnap egymás után a templomajtóban eklézsiát 688 2 | mint ki attól félt, hogy a fejét levágják, könnyebbült 689 2 | erszényét, lefizetvén belőle a tizenkét forintot, a többiekre 690 2 | belőle a tizenkét forintot, a többiekre nézve azt monda, 691 2 | szomszédolhat.~ ~Ez ítélet is a tanács határozatai közé 692 2 | határoztassék, hogy amint a városba bevett tizenkét 693 2 | ültettessék; inkább veszítse a város azt a pénzt, amit 694 2 | inkább veszítse a város azt a pénzt, amit ők a lakási 695 2 | város azt a pénzt, amit ők a lakási engedelemért fizetni 696 2 | szoktak.~ ~Ez is kegyetlenül a törvénybe iktattassék.~ ~ 697 2 | kardcsörtetések hangzanak a tanácsterem ajtója előtt, 698 2 | fiatal lovag lépett be azon, a hajdúvezérek akkori egyenruhájában, 699 2 | tanulta meg, hogyan kell a fejét magasan hordani - 700 2 | férfiasan megszorítá, s a jövevényt e szavakkal mutatá 701 2 | Dávid uram őkegyelme!~ ~Mire a tanács tiszteletteljesen 702 2 | mikor bíró uram kézen fogva a lovagot, az üresen álló 703 2 | szakadt.~ ~Káva János uram a város fürmendere28 volt, 704 2(28) | említett hivatal kb. megfelel a mai gyámügyi előadónak)~ ~ 705 2 | megtiltják katonarendbelinek a tanács üléseiben részt vehetni 706 2 | vehetni és székkel bírni?~ ~A most érkezett lovag ezen 707 2(29) | statutum - rendelet, mely a szabad királyi városok jogait 708 2 | mindjárt Brennust30 játszani a kivont karddal; hanem bíró 709 2 | Bölcsen tudom, mi vagyon a statútumokban; hanem tessék 710 2 | hanem tessék csak felütni a jegyzőkönyvet, de dato trigesima 711 2(30) | Brennus - gall hadvezér; a kardját dobta a mérlegre, 712 2(30) | hadvezér; a kardját dobta a mérlegre, hogy annak a súlyát 713 2(30) | dobta a mérlegre, hogy annak a súlyát is arannyal fizettesse 714 2(30) | arannyal fizettesse meg a legyőzött rómaiakkal, s 715 2(30) | panaszaikra azt felelte: „Jaj a legyőzötteknek!”~ ~ 716 2 | majd meg tetszik találni a tanácsnak azon dekrétumát,32 717 2 | amitől legjobban fáztak a körültekintő urak. Ketten-hárman 718 2 | ősi szokás lévén, hogy ha a tanácskozás vagy zajossá 719 2 | idegen elemek vegyültek a terembe, vagy ha a leszavazott 720 2 | vegyültek a terembe, vagy ha a leszavazott kisebbség fel 721 2 | kisebbség fel akarta forgatni a többség határozatát, olyankor 722 2 | többség határozatát, olyankor a tanácstagok föltették fejükre 723 2 | tanácstagok föltették fejükre a süveget, e szóval: „most 724 2 | nézetei többséggel bírnak a tanácsban. - Most már, ha 725 2 | Káva uram -, minekutána a fejedelem hadnagya itt ül 726 2 | Aki fegyverrel ment a táborba, s onnan fegyverrel 727 2 | fegyverrel megszökött, sőt még a többi bandéristákat is hazajövetelre 728 2 | nem küldtünk bandériumot a táborba azért, hogy ellenség 729 2 | akarták tenni, szabadok voltak a hazajövetellel.~ ~- De ők 730 2 | Nem tették, mert féltek a hadi regulától; de Igyártó 731 2 | mindenkinek, hogy mikor a vezérek törvénytelenséget 732 2 | gonoszabb sorsa lesz. Hozzák fel a rabot!~ ~A porkoláb és négy 733 2 | lesz. Hozzák fel a rabot!~ ~A porkoláb és négy darabont 734 2 | és négy darabont sietett a vádlottért, kit néhány perc 735 2 | vádlottért, kit néhány perc múlva a tanács elé kísértek.~ ~Igyártó 736 2 | képű ember volt; arcán azt a sajátságos bátorság kifejezését 737 2 | bátorságnak neveznek. Nem a csaták hős elszántsága ez, 738 2 | azzal igen közel testvér, a békehirdetés merészsége 739 2 | merészsége háború idején.~ ~A kisded férfi kezei és lábai, 740 2 | kegyelmed azzal vádoltatik, hogy a tábort engedetlenül elhagyta, 741 2 | engedetlenül elhagyta, s a bandériumot is hasonló tettre 742 2 | Tudjuk azt nagyon jól mind a ketten, hogy nem az én vétkemről 743 2 | nem az én vétkemről vagy a kegyelmed haragjáról van 744 2 | nemlételéről. Nem vagyok én az a csúnya gyáva ember, ki elszalad 745 2 | gyáva ember, ki elszalad a csatarendből, mivelhogy 746 2 | csatarendből, mivelhogy a bőrét félti; nem is érdemlem 747 2 | annyiszor hánynak elénk a délceg hajdú szomszédok: „ 748 2 | neveljetek, ti nem segítitek sem a császárt, sem a fejedelmet; 749 2 | segítitek sem a császárt, sem a fejedelmet; akármelyik győz, 750 2 | Árpáddal jöttetek volna ki; a tatárok felejtettek itt 751 2 | fel, levett sisakjára ütve a lovag, gúnyosan.~ ~- A vádat 752 2 | ütve a lovag, gúnyosan.~ ~- A vádat sokszor és régen halljuk 753 2 | Debrecen nem vesz részt a háborúban.” Igaz; de nem 754 2 | fiainak öklében nem jól állna a kard, hanem azért, mert 755 2 | kard, hanem azért, mert a hadba elegyedés Debrecen 756 2 | Debrecen az országra nézve azon a ponton, ahol áll? Egy olyan 757 2(33) | kizárólagosan katonák, mint a haditörvényszékben~ ~ 758 2 | Bécstől és Budától, hogy sem a basák, sem a jezsuiták által 759 2 | Budától, hogy sem a basák, sem a jezsuiták által ne háborgattassék. 760 2 | helyzetében kisded köztársaságunk a jólét árnyéka alatt azilumul35 761 2 | alatt azilumul35 szolgál a hazai tudományoknak; Rómája, 762 2 | tudományoknak; Rómája, Jeruzsálemé a tisztított hitvallásnak,36 763 2 | üldözött menedéket talál, hol a szegény lelki és testi táplálékot 764 2 | nézve, s megeléglettek azzal a dicsőséggel, hogy a lelkeikben „ 765 2 | azzal a dicsőséggel, hogy a lelkeikben „erős várunk”- 766 2 | várost, melynek két mérföld a kerülete, s nincs egyebe 767 2 | kerülete, s nincs egyebe a betöviskelt ároknál s tizenkét 768 2 | melynek nádfedelű házait a legelső bedobott tüzes galacsin 769 2 | nincs egy folyó, aminek a hadsereg nekivethesse a 770 2 | a hadsereg nekivethesse a hátát, melyet minden oldalról 771 2 | lehet éheztetni. És ezzel a várossal akarnak kegyelmetek 772 2 | öntöttek, azokat ajándékozák a mi városunknak, s most mi 773 2 | Debrecen két oldalra sántikál; a németnek is ad harácsot, 774 2 | németnek is ad harácsot, meg a magyarnak is. Igaz, uram, 775 2 | e szomorú helyzetünk, de a mi bajunk az, nem a kegyelmeteké; 776 2 | de a mi bajunk az, nem a kegyelmeteké; akármennyi 777 2 | kegyelmeteknek az, ha másfelől a szatmári, nagykállói, székelyhidi 778 2 | megsarcolnak bennünket, meg a nagyváradi és szolnoki basákat 779 2 | kívánták soha Debrecent a had fúriáinak kitenni, s 780 2 | feküdt. Respektálták ezt a németek, megbecsülték a 781 2 | a németek, megbecsülték a törökök, kóbor kuruc, labanc, 782 2 | kilépni? Azért küldték-e a tudományok megszerzésére 783 2 | építették-e városunkban a nagy templomokat, kollégiumokat, 784 2 | leégettessük? Mivé leszünk, ha a harc kockája fordul? A vezérek 785 2 | ha a harc kockája fordul? A vezérek tanácsában nincs 786 2 | s akkor ki védelmezi meg a várost?~ ~Zólyomi Dávid 787 2 | Zólyomi Dávid látva, hogy a szónok erősen belejött a 788 2 | a szónok erősen belejött a beszédbe, eléje vágott.~ ~- 789 2 | módon mondta el kegyelmed a debreceni fegyveres ifjúság 790 2 | ifjúság előtt mindezt, kinn a tiszafüredi töltésnél; s 791 2 | kegyelmed mostanság itt a debreceni érdemes tanács 792 2 | okoskodnivalója nincs, annak a vezér szavait méregetni, 793 2 | vezér szavait méregetni, a harc kimenetelén tanakodni 794 2 | Kegyelmed nagyot vétett a hadi regula ellen, midőn 795 2 | hadi regula ellen, midőn a tábort elhagyá, s küldött-társait 796 2 | hazajövetelre nógatta. Ennek a büntetése a katonai törvények 797 2 | nógatta. Ennek a büntetése a katonai törvények szerint 798 2 | valóban nagy kegyelem történik a vezér urak részéről kegyelmeddel, 799 2 | megengedtetik, hogy magát nem a haditanács, hanem a városi 800 2 | nem a haditanács, hanem a városi magisztrátus előtt 801 2 | volt kegyelmed hadnagya a debreceni bandériumnak?~ ~- 802 2 | Azon bandérium csak a társzekerek kíséretére s 803 2 | társzekerek kíséretére s a vezérek beneventációjára37 804 2(36) | tisztított hitvallás - a protestantizmus a katolikus 805 2(36) | hitvallás - a protestantizmus a katolikus egyház elvilágiasodása 806 2(36) | Luther Márton kezdetben a katolikus egyházat akarta „ 807 2(36) | egyházat akarta „megtisztítani” a világi elemektől, politikai-gazdasági 808 2(36) | politikai-gazdasági hatalmi túlkapásoktól, a felsőbb papság fényűző életmódját 809 2 | kegyelmed vagy ostorral a táborba?~ ~- Igenis, karddal 810 2 | Igenis, karddal szoktunk a tanácskozásba és tisztességtételekre 811 2 | tisztességtételekre is megjelenni.~ ~- De a tábor nem tanácsterem, és 812 2 | tanácsterem, és nem úrnapi parádé; a vezérek Debrecen város bandériumát 813 2 | akarták felhasználni, s ebbe a vitéz legénység önmaga is 814 2 | melyet Debrecen város népe a csatában kiont, özönvíz 815 2 | rosszalltam és rosszallom a mi fegyvereseinknek csatába 816 2 | hogy fegyvereseket küldött a táborba, parádé színe alatt, 817 2 | megbillenté fejét, s azzal inte a porkolábnak, hogy vigye 818 2 | porkolábnak, hogy vigye át a vádlottat a másik szobába, 819 2 | hogy vigye át a vádlottat a másik szobába, míg a tanács 820 2 | vádlottat a másik szobába, míg a tanács törvényt fog tartani 821 2 | van.~ ~- Vezettessék el.~ ~A rab eltávozása után a tanács 822 2 | A rab eltávozása után a tanács érdemes tagjainak 823 2 | jelenet fog következni; a tanácstagok, egy-kettő kivételével, 824 2 | metszette keresztül az inát: azt a kérdést terjesztvén legelébb 825 2 | társunk felett - el akarják a bíráskodás szomorú tisztét 826 2 | fordítani, s ezt inkább a haditörvényszékre bízzák?~ ~ 827 2 | Szindikus uram észrevette a kelepcét, s felugrott, hogy 828 2 | amíg felszólíttatik.~ ~- A vezér urak, tudván és respektálván 829 2 | hogy „jure gladii”38 még a főbenjáró ügyek felett is 830 2 | uramat rögtön megfogatván, a táborba visszakísértesse, 831 2(38) | jure gladii - pallosjog. A városi tanács ki is végeztethette 832 2(38) | tanács ki is végeztethette a bűnösöket~ ~ 833 2 | Qui tacent, consentiunt.39 A hallgatás helyeslés. Üsse 834 2 | fel, protonotárius40 uram, a nemes város statútumainak 835 2 | hetvenkettő, és olvassa el, a capite,42 ami következik.~ ~ 836 2 | capite,42 ami következik.~ ~A főjegyző vonakodás nélkül 837 2 | engedelmeskedett, s felnyitva a nagy rézkapcsokkal leláncolt 838 2 | könyvet, megtalálta benne a kívánt paginát, s az erre 839 2 | olvasá fel:~ ~Ha ki peniglen a thábort engödelöm nélkül 840 2(42) | a capite - elölről~ ~ 841 2 | Íme, érdemes tanács, ez a mi törvényünk. Hasonlítsák 842 2 | kegyelmetek ezzel össze a katonai regulákat, s akkor 843 2 | hazatértét, őt vasra verettem, s a kétajtajú börtönbe zárattam, 844 2 | megfogván és megkötözvén, a táborba visszavitte volna; 845 2 | görbítheté meg annak még a fejedelem sem. Esetét tagadni 846 2 | ítéljük el, háza tüzét, ha a táborban ítélik el, élete 847 2 | kioltani. Én ugyan sajnálom azt a szép sárga házat a Csapó 848 2 | sajnálom azt a szép sárga házat a Csapó utcában, de Igyártó 849 2 | Helyesli-e az érdemes tanács a felolvasott törvénynek a 850 2 | a felolvasott törvénynek a vádlott fejére kimondatását?~ ~ 851 2 | hallgatott.~ ~- Én tehát, a hallgatást helyeslésnek 852 2 | ítéletet. Porkoláb, hozza elő a rabot! Protonotárius úr, 853 2 | jegyezze az ítéletet.~ ~A rabot előhozták.~ ~A bíró 854 2 | A rabot előhozták.~ ~A bíró intésére vele együtt 855 2 | együtt mindenki fölállt a tanácsasztal mellett, csupán 856 2 | tanácsasztal mellett, csupán a jegyző maradt ülve, midőn 857 2 | bevádolt nemes és nemzetes (a „vitézlő” szándékosan kihagyatott) 858 2 | ítéltetett”. - Minekutána a vádlott maga is beismeré, 859 2 | vádlott maga is beismeré, hogy a tiszafüredi tábort, ahova 860 2 | fegyverestül, lovastul elhagyá a vezérek tudta és engedelme 861 2 | mind lerontassék, ivókútja a színig betömessék; tűzhelye 862 2 | város kapuin belül, hanem ha a tilalom ellenére e város 863 2 | Dátum, mint fentebb.~ ~A jegyző tollának percegése 864 2 | tollának percegése kísérte a bíró rövid mondatait.~ ~ 865 2 | ítélet, Keresztszegi leveteté a láncokat a vádlottról.~ ~- 866 2 | Keresztszegi leveteté a láncokat a vádlottról.~ ~- És most 867 2 | rendezze el dolgait, mert a harangszó után csákány vettetik 868 2 | elítélt keze megszabadult a lánctól, a bíró felé emelé 869 2 | megszabadult a lánctól, a bíró felé emelé azt, és 870 2 | hatlépésnyi téren én vagyok a bíró. És az kegyelmednek 871 2 | szólt távozást intve a bíró; s azzal föltéve süvegét, 872 2 | föltéve süvegét, föloszlatá a gyűlést, ősi szokás szerint 873 2 | egész tanáccsal szép rendben a Nagytemplomba menvén által, 874 2 | istentisztelet tartatott.~ ~Másnap a reggeli harangszó a város 875 2 | Másnap a reggeli harangszó a város népségét nagy izgalomban 876 2 | semmit nem tudott volna is a tanács ítéletéről, figyelmessé 877 2 | ítéletéről, figyelmessé lett a harangszó után, hogy valami 878 2 | valami rendkívüli történik a városban; mert a hármas 879 2 | történik a városban; mert a hármas csendítés után szokás 880 2 | szerint nem hallgatott el a harang, hanem tovább zúgott 881 2 | kérdezék egymástól: ki az a nagy halott, akire oly szakadatlanul 882 2 | szerint most bontják szét a házát, Nagy Csapó utcában, 883 2 | azonvaló büntetésül, hogy a tábort elhagyta engedelem 884 2 | engedelem nélkül.~ ~Arra aztán a kérdező is tódult arra, 885 2 | kérdező is tódult arra, amerre a válaszadó, a Nagy Csapó 886 2 | arra, amerre a válaszadó, a Nagy Csapó utca tájékára, 887 2 | lehetett ketesztülmenni a nagy tolakodás miatt.~ ~ 888 2 | nagy tolakodás miatt.~ ~A közel eső háztetők, kútágasok, 889 2 | ilyen eset Debrecenben.~ ~A sárgára meszelt ház előtt 890 2 | szabad tért biztosítva a benn levők számára. A lovasságnak 891 2 | biztosítva a benn levők számára. A lovasságnak Albisi Zólyomi 892 2 | Zólyomi Dávid parancsolt.~ ~A szabad tér közepén volt 893 2 | ülőpadokkal; azon foglalt helyet a bíró, a főjegyző s az ítélet 894 2 | azon foglalt helyet a bíró, a főjegyző s az ítélet végrehajtásához 895 2 | álltak, tollas sisakkal a fejükön.~ ~Amint az első 896 2 | első harangszó megkondult a Nagytemplom tornyában, másodbíró 897 2 | tornyában, másodbíró uram inte a kikiáltónak, ki is két trombitást 898 2 | emelvény szélére felállt, a kezébe adott ítéletet hármas 899 2 | után négyszer kihirdeté, a világ négy része felé fordulva; 900 2 | előlépdelt Tatár Lőrinc, a hóhér - és huszonnégy kezes 901 2 | hogy cigánynak született, a szakáll egész a szeméig 902 2 | született, a szakáll egész a szeméig benőtte arcát, s 903 2 | szemöldöke csak folytatása volt a szakállnak; de hogy valami 904 2 | szorítá alá; Debrecenben a fehér süveget közönséges 905 2 | veres pokróc volt akasztva a nyakába, ami egészen borzasztóvá 906 2 | kezében, s azzal megüté a sárga ház kapuját, kapubálványát, 907 2 | elpusztulás sorsának van átadva.~ ~A bezárt kapu recsegve dűlt 908 2 | recsegve dűlt be, engedve a feszítő kecskelábaknak, 909 2 | kecskelábaknak, s ezzel megkezdődött a munka.~ ~Legelőször is kivezették 910 2 | leütve, szekerekre emelték; a legények összefogdosták 911 2 | azokat kivégezve, fölhányták a készen álló szekerekre. 912 2 | készen álló szekerekre. Csak a galambokat nem bírták elfogni, 913 2 | Majd lábtókkal felmentek a háztetőre, a léceket és 914 2 | lábtókkal felmentek a háztetőre, a léceket és gerendákat lebontották, 915 2 | udvarra; minden faneműt, ami a házon volt, szekerekre raktak, 916 2 | volt, szekerekre raktak, s a leütött állatokkal együtt, 917 2 | kíséretében, kivontatták a nyúzók mezejére, ott máglyát 918 2 | ott máglyát raktak, s azon a hullákat porrá égették. 919 2 | hullákat porrá égették. Még a kútágast is kivágták.~ ~ 920 2 | kútágast is kivágták.~ ~Azután a meztelen falakra került 921 2 | meztelen falakra került a sor.~ ~Az ajtók mind be 922 2 | hogy Igyártó használta-e a kapott időhaladékot arra, 923 2 | első szobában minden bútor a maga helyén áll, még a cintányérok 924 2 | bútor a maga helyén áll, még a cintányérok is a szekrényekben, 925 2 | áll, még a cintányérok is a szekrényekben, s a zsoltárok 926 2 | cintányérok is a szekrényekben, s a zsoltárok és imádságoskönyvek 927 2 | imádságoskönyvek az ablak hídján.~ ~A hóhér kalapácsa alatt darabokra 928 2 | alatt darabokra zúzattak a bútorok is; a szőr- és vászonnemű 929 2 | darabokra zúzattak a bútorok is; a szőr- és vászonnemű összehasogattatott; 930 2 | összehasogattatott; amint a dunnákat feltépték, a szétömlő 931 2 | amint a dunnákat feltépték, a szétömlő pelyhet felkapta 932 2 | szétömlő pelyhet felkapta a szél, s széthintette az 933 2 | Azután tovább bontották a falakat; a téglát, vályogot 934 2 | tovább bontották a falakat; a téglát, vályogot szétzúzták 935 2 | szétzúzták apróra, betömték vele a kutat, meghordták vele a 936 2 | a kutat, meghordták vele a veteményeskertet; feltöltötték 937 2 | vele az utcát.~ ~Egyik fal a másik után omlott be a csákányütések 938 2 | fal a másik után omlott be a csákányütések alatt; egyik 939 2 | csákányütések alatt; egyik szoba a másik után tárult fel az 940 2 | az utcai nép előtt; már a konyhára is rájött a sor, 941 2 | már a konyhára is rájött a sor, a tűzhelyen még pislogott 942 2 | konyhára is rájött a sor, a tűzhelyen még pislogott 943 2 | tűzhelyen még pislogott a parázs, tegnapi tüzelés 944 2 | ki: s tűzhely és kémény a többi fal után omlott.~ ~ 945 2 | fal után omlott.~ ~Csak a hátulsó szoba volt még hátra.~ ~ 946 2 | s pörölyét letámasztva a küszöbhöz, visszament bíró 947 2 | uramhoz.~ ~- Miért állt meg a munka? - kérdé Keresztszegi 948 2 | munka? - kérdé Keresztszegi a bakótól.~ ~- Hallja ezt 949 2 | Hallja ezt kegyelmed? - kérdé a bakó, ujjával a legutolsó 950 2 | kérdé a bakó, ujjával a legutolsó szoba ajtaja felé 951 2 | mutatva.~ ~- Hallom. Abban a szobában énekelnek. Az elítélt 952 2 | vigyázva bontsák le kendtek a tetőt és falakat, hogy a 953 2 | a tetőt és falakat, hogy a benn levőket meg ne sértsék.~ ~ 954 2 | levőket meg ne sértsék.~ ~A bakó fejével bólintott, 955 2 | időköz alatt hallhatták a közel állók a szobában felhangzó 956 2 | hallhatták a közel állók a szobában felhangzó halk 957 2 | Uram, ki lészen lakója~ A te szentséges hajlékodnak?~ ~ 958 2 | szentséges hajlékodnak?~ ~A távoli harangszó kísérte 959 2 | kísérte azt méla zúgásával.~ ~A bakó parancsot adott huszonnégy 960 2 | adott huszonnégy legényének. A padlás gerendáit hirtelen 961 2 | azután minden oldalról a falak eresztékeibe fúrták 962 2 | falak eresztékeibe fúrták a feszítővasakat; egy jelre, 963 2 | egyszerre kifelé dőlt, s a fehér porfelleg közül, mint 964 2 | hajadon alakja.~ ~Középen a férfi, fedetlen fővel, egyik 965 2 | fővel, egyik kezében tartva a zsoltárt, másikkal emelve 966 2 | támaszkodva, tekintetével most is a zsolozsmák soraiba mélyed. 967 2 | zsolozsmák soraiba mélyed. A harmadik alak, egy szőke, 968 2 | szőke, síró leányka, arcát a férfi keblére rejti; bomlatag 969 2 | eltakarják. Lábainál hever a házőrző eb.~ ~E pillanatban 970 2 | pillanatban elfogult csend ült meg a bámuló néptömegen; még a 971 2 | a bámuló néptömegen; még a harangszó is félbeszakadt.~ ~ 972 2 | szólt:~ ~- Igyártó Mihály! A törvény végrehajtatott kegyelmed 973 2 | ez órától fogva száműzött a város kapuitól. Isten szent 974 2 | hang az övé, egy rebegő a beteg öregasszonyé; úgy 975 2 | Mikor az emelvényig értek, a bíró újra megszólalt:~ ~- 976 2 | újra megszólalt:~ ~- Aki a száműzöttet önként követni 977 2 | neki.~ ~E szóknál megállt a száműzött, s zsoltárját 978 2 | kapaszkodott fia karjába, s a házi kutya, kezét nyalva, 979 2 | Keresztszegi uram; elhagyom a várost. Nem is sírok, nem 980 2 | fölött. Leányom tegnap még a kegyelmed eljegyzett menyasszonya 981 2 | kegyelmed száműzött engemet a városból, akként száműzöm 982 2 | szülővárosomat. Isten oltalmazza a hátramaradókat!~ ~- Megálljon 983 2 | uram - szólt emelvényéről a bíró -, nem ez a törvény. 984 2 | emelvényéről a bíró -, nem ez a törvény. A száműzött nem 985 2 | bíró -, nem ez a törvény. A száműzött nem ura senkinek 986 2 | kegyelmednek nem szabad. A hajadonnak szabad akarata 987 2 | s reszkető hangon súgá a leánynak:~ ~- Ilona, elhagynál-e 988 2 | Ilona, elhagynál-e engem?~ ~A leány most felemelte arcát; 989 2 | leány most felemelte arcát; a rásütő alkonyfény tette 990 2 | töretlen hangon viszonzá a kérdezőnek:~ ~- Öreganyám 991 2 | atyám száműzött, köztük a helyem.~ ~A bíró szomorúan 992 2 | száműzött, köztük a helyem.~ ~A bíró szomorúan csüggeszté 993 2 | meg kegyelmedet - susogá a leány, s a következő percben 994 2 | kegyelmedet - susogá a leány, s a következő percben ismét 995 2 | ismét egymás mellett voltak a száműzött, az anya és a 996 2 | a száműzött, az anya és a leány és a hű eb.~ ~A nép 997 2 | száműzött, az anya és a leány és a hű eb.~ ~A nép utat nyitott 998 2 | és a leány és a hű eb.~ ~A nép utat nyitott előttük; 999 2 | ültették őket, s kivitték a városból.~ ~A bíró pedig 1000 2 | s kivitték a városból.~ ~A bíró pedig felállt ismét