Kötet

  1    1|    csóválta rá fejét; nem tetszett neki az olyan hely, ahol az oltárról
  2    1|             mintha tudná, hogy itt neki mindenki engedelmes szolgája.~ ~
  3    1|    rengeteg testét, gáncsot vetett neki, s úgy veté a földhöz, hogy
  4    1|    veregetett a vállára, azt mondá neki, hogy derék ember, mert
  5    1|           volt lepve; nem tetszett neki a választás, fejét csóválta,
  6    1|   hegytetőn, amit a remete mondott neki.~ ~Az volt valóban a lapis
  7    1|          lovagját; e végre készíte neki boszorkányos mesterséggel
  8    1|         jár meg a fegyver, s adott neki olyan kardot, mely úgy fogja
  9    2|           hogy valamit beszéljenek neki a debreceni kastélyról,
 10    2|             csak úgy magában válik neki a múlandóságnak.~ ~Teteje
 11    2|     felkelének, de nem azért, hogy neki jó reggelt kívánjanak, hanem
 12    2|        hajtani tanítsák. Küldessék neki. Tanuljanak valamit a magyartól.~ ~
 13    2|            fejedelmi tekintetet ad neki? Micsoda ördög sugallja
 14    2|           nékiek. Nyilván jólesett neki, hogy leányán semmi nyilvánvaló
 15    2|          abban is szabadság adatik neki.~ ~E szóknál megállt a száműzött,
 16    2|         azonban Zólyomi Dávid inte neki, hogy most ne feleljen,
 17    2|          hagyhatta megtorlatlanul. Neki is fordult a papucsvargának
 18    2|           azzal nem tud bánni, kár neki a puska.~ ~Keresztszegi
 19    2|            mint maga Keresztszegi. Neki igen nagy embere volt; erős
 20    2|        intézte az egész ütközetet, neki rendelte alá magát a két
 21    2|           s bizony megfelelt volna neki emberül.~ ~Egy napon, midőn
 22    2|          akarja törni a kardot, az neki szabadságában áll, de jusson
 23    2|       békét.~ ~Ormándy nem hagyott neki többet beszélni.~ ~- Minthogy
 24    2|             most te vagy az. Akkor neki volt szüksége társra, most
 25    2|           a nemes város nem tudott neki alkalmasabb foglalkozást
 26    2|          az ajtó csak nem nyílt ki neki.~ ~No, most innen ki nem
 27    2|        Eskü végeztével meg kellett neki csókolnia a vezér kivont
 28    2|           kristályban vizet hoztak neki.~ ~A lakoma után mindnyájan
 29    2|          Vince úrfit, s azt mondja neki: „én kegyelmetek mellé állok”;
 30    2|             azután megparancsolták neki, hogy a diákságot szerezze
 31    2|         egy külön szobát rendeltek neki, vasrácsos ablakkal, s két
 32    2|    experimentumot,97 hogy adott be neki gyomorlázító szereket, olyan
 33    2|     haszonra azt a tudományt, amit neki tán csak mégsem hiába adott
 34    2|          azt elmondta, hogyan jött neki helyébe a kastély, a basa
 35    2|           Asszán basa afelől, hogy neki egy rettenetes felfordult
 36    2|       őrülttel találkozol, add oda neki utolsó köntösödet is magadról,
 37    2|            hogy semmit sem hitt el neki abból az egész beszédből.~ ~-
 38    2|      afelől, hogy sokkal jobb lesz neki senkinek sem szólni többet
 39    2|            azt a természetét, hogy neki, hacsak a sarkáról nem húzzák
 40    2|           ment egyenesen oda, ahol neki fejvesztés büntetése alatt
 41    2|             még teszkerét is adtak neki, amivel majd visszajöhessen.~ ~
 42    2|       beírt papírszeletet mutatott neki, melyet ablakában talált,
 43    2|          hogy elrabolja onnan, ami neki is, azoknak is legdrágább:
 44    3|          utóbbi évek óta jobb volt neki nem tudni, mit hozhat a
 45    3|       iparkodott titokban tartani. Neki sok szabad volt, mert vitéz
 46    3|      minden főúr; azért is kellett neki onnan eljönni ide, és Budát
 47    3|     keresztül, de sohasem tetszett neki oly felötlőnek, hogy a fülkékbe
 48    3| Petneházynak, hogy előre meghagyta neki, ha majd a fiatal keresztyén
 49    3|           sem hiszed; de hitelt ad neki Abdi; s ha most ő nem szeretne
 50    3|       szerint kávét, s pipát adott neki.~ ~Petneházy többször megkísérté,
 51    3|         lehetne, s rövid nap alatt neki is utána kellene menni.
 52    3|            leánykáját, s azt mondá neki, szép borzas haját még jobban
 53    3|          ajtón; te magad mondád el neki.~ ~- Minden éjjel? - kérdé
 54    3|        embert a veszély keresi, jó neki nem lenni otthon; az úgyis
 55    3|         intheted érte, mert hiszen neki az a kenyérkeresete, hogy
 56    3|             és ne mondta volna meg neki.~ ~Ebben az egyben mégis
 57    3|           kérdésre senki sem adott neki választ, pedig mögötte húszlépésnyire
 58    3|         engedje menni onnan. Adott neki érte egy pár régi dénárt.~ ~
 59    3|               A hordár elfogadta a neki nyújtott fél tallért, és
 60    3|     valamit az imámtól, de az inte neki, hogy hallgasson, s maga
 61    3|          Azt nem, de küldeni fogok neki egy erszény aranyat - mert
 62    3|      sírköve az útfélre vetve áll; neki még maradnia kell mintegy
 63    3|       Olyan szép ifjú, és meg kell neki halni!...~ ~De minek mondaná
 64    3|           De minek mondaná ezt meg neki? Minek rontaná el vele a
 65    3|       nagyon, utoljára könyörögtek neki, hogy menjenek már haza
 66    3|        kapott, s fájdalmat okozott neki a lovon ülés, mégis kénytelen
 67    3|          abban, hogy ezt az embert neki meg kell ölni, vagy ez öli
 68    3|          azt. Az ilyen mondás volt neki kedvére.~ ~- Ráállok, vezérem.
 69    3|                No, páterem - mondá neki könnyű szívvel -, most szeretném
 70    3|      kihajított a vár falán, akkor neki nagyon jól kellett tudni
 71    3|            ki; örömest is engedték neki ezt a helyet: tudják azt
 72    3|     Istennél a segedelem! - felelt neki a basa. - A napok beteljesülnek,
 73    3|          egy szelencét vont elő, s neki nyújtá, az tele volt Abdi
 74    3|            is, ki tréfálózva mondá neki:~ ~- Bizonyára most már
 75    3|          mámortól van, s tanácsolá neki, hogy ha Vörösvárra beérnek,
 76    3|  főhercegek azt viszonzák, hogy jó neki ottan.~ ~Időközben megtudta
 77    3|      urának pénze elfogyott, adott neki jó tanácsot, hogyan szerezhetne
 78    3|        levélben offertumot143 tett neki, hogy a várat újra kezébe
 79    4|         leült az ágya mellé, mondá neki, hogy hallotta nagybeteg
 80    4|           a kórállapotját, rendelt neki orvosságot, hanem hogy még
 81    4|           akármi szert tanácsolnak neki, azokat mind meg akarja
 82    4|            az ágyban. Úgy tetszett neki, hogy nincs is már egyéb
 83    5|           tarisznyát, az apja vett neki egy pár fejelés csizmát,
 84    5|          ellenszenvét a derék úr a neki nem tetsző históriai személyek
 85    5|     verseket írt akármely témáról, neki mindegy volt: hexameter,
 86    5|       fejét a szóra, mert meg volt neki felelve. Ez még dühösebbé
 87    5|      holdvilágos éjbe, úgy tetszék neki, mintha valami nagy sötét
 88    5|         leány karja, de erőt adott neki a vész, fehér kezeivel a
 89    5|            vadállati dühvel ugrott neki puszta kézzel az ifjúnak,
 90    5|       cipóvá dagadt, mintha nem is neki szólt volna az, megkapá
 91    6|         körülmény forog fenn, ahol neki e helyett: „előre!”, azt
 92    6|    parancsnok füléhez, súgva mondá neki:~ ~- Ugyan jó, hogy az ostromlók
 93    6|         majd kötelet eresztenek le neki, azon jöjjön fel; a rakétát
 94    7|         kérdé az.~ ~Én megmutattam neki a szobát, s az anélkül,
 95    7|        hogy ők sem kevésbé örültek neki, mint én, mert azután tudni
 96    7|          Nem tudom, hogy szóltam-e neki valamit, de azt igen, hogy
 97    7|            olyasmit találtam volna neki felelni, hogy elébb elfelejtem
 98    7|        mérsékelt hangon válaszolék neki, hogy nem fogom elfelejteni.~ ~-
 99    7|     akarnám észrevenni, odanyújtám neki.~ ~- Erről meg fogom önt
100    7|          bajusz sehogy sem állanak neki.~ ~A mi mulatságunk rendkívül
101    8|        parancsnok azt mondta volna neki: „Ön egy óra múlva halva
102    9|        ifjú vő vezetett bennünket, neki volt legnagyobb vágyódása
103    9|               Maradj hátra - mondá neki -, majd előbb én beszélek
104    9|      bírtam már magammal, de mégis neki indultam a tábort fölkeresni.
105    9|         felénk súgva:~ ~- Nem kell neki jó estét kívánni - nem szereti.
106   10|            ezüst forintot adtak át neki, mit katonái közt egy fillérig
107   11|        kire ő poharát emelte, s ki neki azt mondá:~ ~...Heute roth,
108   11|        sekrestyést, tréfásan mondá neki:~ ~- Nem akarunk, barátom,
109   12|          kedvező előnyt nyújtottak neki ütegeit észrevétlenül közelebb
110   12|    egyúttal fölkérni, hogy engedje neki az orosz üteget szuronnyal
111   12|     tábornok válasza az volt, hogy neki a fővezér parancsa ellenére
112   13|             Lőj te jobban!” - mond neki a király. Erre a zászlótartó
113   13|            voltam, az édesapámtól. Neki is voltak költői, művészi
114   13|            voltak festve. Meg volt neki Blumauer travestált Aeneise221
115   13|      letelepült vándortársulatnál. Neki is jelent már meg két verse