Kötet

  1    3|         jeruzsálemi főimám, a másik Petneházy Dávid, fiatal kuruc vezér.~ ~
  2    3|             mit hozhat a jövendő.~ ~Petneházy először vett részt e misztériumokban.
  3    3|        kerevet mögül, eltávozott.~ ~Petneházy nem állhatta meg, hogy nagyot
  4    3|            őrzését, mikor alszom.~ ~Petneházy forrón szorítá meg az eléje
  5    3| sekrestyében volt az imám lakása.~ ~Petneházy sokszor ment már e templom
  6    3|            azt is előre tudta, hogy Petneházy őt keresni fogja.~ ~A kuruc
  7    3|             Mikor egyedül maradtak, Petneházy szemrehányásokat kezde tenni
  8    3|             tengeren és szárazon.~ ~Petneházy gondolá magában: ez ugyancsak
  9    3|         avatatlanok előtt, de miket Petneházy csak vállvonva hallgatott.~ ~-
 10    3|             ezt mondta-e Thököly?~ ~Petneházy bámulva intett fejével igent.
 11    3|             Budáról még ez éjjel.~ ~Petneházy könnyű vérét nagyon megzavarta
 12    3|        kávét, s pipát adott neki.~ ~Petneházy többször megkísérté, hogy
 13    3|        Egyszer aztán azt kérdé tőle Petneházy:~ ~- Mi hír Egerből?~ ~Erre
 14    3|               Késő este volt, midőn Petneházy odahagyta Abdi basát. Nyugtalansága
 15    3|        halmok adtak nyugvópontokat; Petneházy azt hányta-vetette magában,
 16    3|           ajtaja nyitva van, ó, azt Petneházy nagyon jól tudta, mert hiszen
 17    3|             minden lépten párosával Petneházy előtt, akinek most nem sok
 18    3|    szétrepült minden józan gondolat Petneházy fejéből, elfeledte félelmeit,
 19    3|          csak szívemért szeretsz.~ ~Petneházy szíve megtölt mámorral.
 20    3|       miatyánkot; meghallgatod-e?~ ~Petneházy odavette ölébe a leányt,
 21    3|           Már hasadt a hajnal, mire Petneházy a vadaskertet újra elhagyta.~ ~
 22    3|         reggel felkereste Ihánzádét Petneházy a könyvtár pinceboltjában.~ ~-
 23    3|            férjének? - kiálta közbe Petneházy.~ ~- Éppen ezt kérdezte
 24    3|              kérdé szorongó szívvel Petneházy.~ ~- Ne az jusson eszedbe,
 25    3|         egyik éjszaka már letelt!~ ~Petneházy felrezzent ámulatából.~ ~-
 26    3|        mondom, de meglátod magad.~ ~Petneházy nem felelt, de arcából láthatá
 27    3|             addig visszatérhetsz.~ ~Petneházy meg volt lepetve.~ ~- Honnan
 28    3|     magyarázatát: „minden éjjel”?~ ~Petneházy fogva volt e szóval. Ihánzáde
 29    3|     eltávozni, rögtön elfogjanak.~ ~Petneházy vállat vont, mint aki ezt
 30    3|         gondom téged odább vinni.~ ~Petneházy csakhamar meggyőződött felőle,
 31    3|          cukorcsemegéket vásárolni; Petneházy aztán felkerült a bástyáknak,
 32    3|             parancsnok.~ ~Hanem hát Petneházy e néma szájakra nem ügyelt,
 33    3|            egy nagy terebély fűzfa, Petneházy az alá leült, a piláfárus
 34    3|          találták, arra összeesett; Petneházy közbeveté magát, hogy agyon
 35    3|            valakire? - kérdezé tőle Petneházy.~ ~- Csak a müezzin második
 36    3|        várakozás ideje hosszú volt, Petneházy azalatt azt számlálgatá,
 37    3|             körülbelül az éjfélt.~ ~Petneházy kitekinte a hintóból.~ ~-
 38    3|             szólt közelebb lépve, s Petneházy most már bámulva ismerte
 39    3|         helyett feketét kötött fel. Petneházy elgondolhatá, hogy ez mégis
 40    3|           hogy fel ne ismerjenek.~ ~Petneházy szót fogadott, mint egy
 41    3|            alól ki ne csüngjenek.~ ~Petneházy kábult volt, engedett mindent
 42    3|        közelíteni; Ihánzáde megfogá Petneházy kezét.~ ~- Most jól megnézd,
 43    3|              messze is volt még; de Petneházy már a járásáról felismeré:~ ~-
 44    3|            itt, Ibrahim? - kérdezé. Petneházy a hangot is jól ismeré.~ ~-
 45    3|        delnő beült a gyaloghintóba, Petneházy még kérdezni akart valamit
 46    3|         kivel nemegyszer ült együtt Petneházy egy palack tiltott nedv
 47    3|          maga után ismét bezárta.~ ~Petneházy nem kérdezett semmit, meg
 48    3|             kivilágított szobákból; Petneházy jól felismerheté azokban
 49    3|             a dal, a vidám nevetés; Petneházy látott a sárga függönyökön
 50    3|           mondom, itt az alkalom.~ ~Petneházy erre lázas dühvel ezt mondá
 51    3|        múlva. Veled van zsebórád.~ ~Petneházy elővonta oldalzsebéből a
 52    3|    hordárjai kimenekültek a várból. Petneházy nem volt senki foglya többé.
 53    3|             szó keresztülnyilallott Petneházy szívén. Ezt a nevet ő adta
 54    3|          újra csörömpöltek utána.~ ~Petneházy az ámulattól nem bírt magához
 55    3|         téged mindennap megsirat.~ ~Petneházy megdöbbenve tekinte az öregre:
 56    3|           eszednek hasznát venni.~ ~Petneházy szemeit elborítá a könny:
 57    3|        dolog török férjnek lenni?~ ~Petneházy szégyenlette, hogy sírt;
 58    3|                 Akarod-e megölni?~ ~Petneházy nevetett.~ ~- Azt nem, de
 59    3|         valami végeznivalója van.~ ~Petneházy szót fogadott, a láz gyötörte
 60    3|              Az öreg tudta azt jól: Petneházy volt akkorra odarendelve.~ ~-
 61    3|           Nem is gyanítá, hogy azok Petneházy ruhái, amiket fölvesz. Mikor
 62    3|          nem jő tán éppen e percben Petneházy? vagy már talán itt is van?
 63    3|            mik Abdi basa előtt mind Petneházy rovására mentek. A müezzin
 64    3|             Ihánzádé Mehemed~ ~- De Petneházy nincs ott... - suttogá Abdi,
 65    3|           védnökével, a baráttal!~ ~Petneházy nagyon fiatal korában egy
 66    3|             vesztek el nyomorban.~ ~Petneházy maga sem volt gazdag ember,
 67    3|           ekkor nyitva: a harcmező; Petneházy úgy vált el Borbálától,
 68    3|     körülményesen kitanult; azalatt Petneházy a megyékből odaérkező lovasbandériumokat
 69    3|           nem szólítá magyarul:~ ~- Petneházy régi ismerős. Sokszor járt
 70    3|           pártfogóra volt szüksége. Petneházy nagyot sóhajtott; hát a
 71    3|      közeledő hangjai vonák magukra Petneházy figyelmét. Ezek Borbála
 72    3|     meghajtá magát illendő távolból Petneházy előtt.~ ~- Ah, Herr von
 73    3|             előtt.~ ~- Ah, Herr von Petneházy!~ ~A kuruc vezér, ki másként
 74    3|             a nyelvén.~ ~Ebéd alatt Petneházy több mérget evett, mint
 75    3|            viszony volt közöttük és Petneházy között első férje életében,
 76    3|             s egyúttal azt is, hogy Petneházy igen szép vagyonnal bír,
 77    3|        ketten jogot tartotok hozzá. Petneházy a leány megholt atyjától
 78    3|        tetszik, adjatok rá kezet.~ ~Petneházy első volt, ki kezét nyújtá
 79    3|     következhetett volna a török.~ ~Petneházy egészen felvidulva hagyta
 80    3|            Miklós, Nádasdy Tamás és Petneházy.~ ~Petneházyt saját kértére
 81    3|             tűzakna irányát, melyet Petneházy ellen ástak az ostromlottak;
 82    3|        vezértiszt is elesett; amint Petneházy másnap hallá, azok között
 83    3|          alatti temetőbe takaríták; Petneházy hajdúi adták nekik a végtisztelgést,
 84    3|             sírhalmaikba. Itt látta Petneházy saját szemeivel, hogy a
 85    3|        vállára üt hátulról, s amint Petneházy visszafordult, megdöbbenve
 86    3|               Annál jobb - viszonzá Petneházy -, ha ön még él; Buda várát
 87    3|         Zaimes és Piccolomini; csak Petneházy maradt sértetlen; pedig
 88    3|          volt még hátra a várfalig; Petneházy még az első lépéstől is
 89    3|            basa segítségükre, midőn Petneházy előrohant hajdúival, s dühös
 90    3|           zászlót odatűzte, az volt Petneházy, s akik ott harcoltak mellette,
 91    3|             egyre közelebb jő, most Petneházy egyszerre felugrik egy bajtárs
 92    3|       szabad a napot látni többé.~ ~Petneházy jól tudja védelmezni veszedelmes
 93    3|         kapu felé, hogy legalább ne Petneházy és az ál-Ihánzáde szeme
 94    3|             általános volt a futás, Petneházy diadalával szétbomlott a
 95    3|      kulcsvára, büszkesége: Buda.~ ~Petneházy pedig az első volt annak
 96    3|            legtovább ellenálltak.~ ~Petneházy másnap reggel Gábor barát
 97    3|           vitézsége - és esze. Mint Petneházy később megtudá, Funkensteinnak
 98    3|           vele.~ ~Azzal elváltak.~ ~Petneházy átment Pestre, és egy óra
 99    3|          lehetetlennek látszott; de Petneházy nem mondta rá, hogy lehetetlen.
100    3|      tüzeltek rájuk öreg puskákkal; Petneházy erre megritkítá a csapat
101    3|         Heiszler jól láthatta, hogy Petneházy milyen veszélyben forog;
102    3|      szerint cselekedett.~ ~Azonban Petneházy nem gondolt a megmenekülésre,
103    3|          kezére dolgozzék! - kiálta Petneházy, s azzal ő maga egyenesen
104    3|            vezéri nagypecsétet, mit Petneházy diadala tanújeléül vitt
105    3|          mögött maradtak.~ ~Azonban Petneházy nem fogadta meg öreg mentora
106    3|            és kibékülni, s minthogy Petneházy másnapra a hercegtől szabadságidőt
107    3|        útjára menni Komárom felé.~ ~Petneházy mintegy ötven huszárt vitt
108    3|           igenis hűs szél lengedez. Petneházy apródonkint leveté mentéjét,
109    3|              és pihenje ki magát.~ ~Petneházy erre sebesen előrelovagolt,
110    3|       lováról. Utána kiáltott, arra Petneházy megállt és bevárta.~ ~Arca
111    3|             rogyott; mire odaértek, Petneházy meg volt halva.~ ~Ki gyilkolta
112    3|      véráztatta falak között, miken Petneházy volt az első, Funkenstein
113    3|       megtudta azt is, hogy Borbála Petneházy halála után felvette a fátyolt.
114    3|             nyomorú lelkének.”~ ~...Petneházy halála nem maradt bosszulatlan.~ ~