Kötet

  1    1|           mentek mindig nyugot felé, amint azt a csillagok járása mutatta
  2    1|             hitte minden ember, hogy amint máskor szokta, egy-egy rablócsorda
  3    1|              felé egész éjfélig; hát amint közel értek hozzá, akkor
  4    1|            toronynak nincsen teteje; amint még közelebb mentek, akkor
  5    1|              földig vannak rontva, s amint beértek az utcába, hát akkor
  6    1|      hivatalát pótolni jöttek ide, s amint kiriogatták őket onnan,
  7    1|     támaszkodék a puszta ajtófélnek! amint közeledtek a toportyán-férgek,
  8    1|             Hálát adtak az Istennek, amint a borzasztó helyről odább
  9    1|            rá, hogy ő is látta őket, amint négyöles lépésekkel jártak
 10    1|          utánuk az izmaelita.2~ ~Hát amint a vitézek az erdőhöz közel
 11    1|             s kardjaikat emelgették; amint azonban látnák, hogy a két
 12    1|            azt, mert velük értett.~ ~Amint Simon vitéz meglátta, hogy
 13    1|             megkergették őket, hanem amint azok a fák és cserjék között
 14    1|            özönnel járt már a tatár, amint egy erdő széléből kiértek,
 15    1|          tatárok kürtjeinek hangját, amint egymásnak felelgettek, s
 16    1|            őket kegyességükért, mert amint Mikhál vitéz görbe evőkését
 17    1|            nagy magános rengetegben, amint pihenni leülének, távolról
 18    1|          ahonnan a harangszó jött, s amint kiértek az erdőből, egy
 19    1|          Mikhál lovag.~ ~A toronyőr, amint észrevette közeledésüket,
 20    1|         hasznára vált Simonnak, mert amint kitolakodának a lovaggal
 21    1|            férj felszökik álmából, s amint hálóterméből kilép, eltűnik
 22    1|             óvatosan a sóhajhídra, s amint az elbillent alatta, csendesen
 23    1|              mindent.~ ~Fulkó lovag, amint az Orkusz és Erebusz neveket
 24    2|           most is csupa viaszfoltos, amint a gyertyák lecsepegtek;
 25    2|          hozta, szabadságunkkal úgy, amint kellene, nem élhetünk, minthogy
 26    2|              szükséges megvetnünk.~ ~Amint a városház tornyában az
 27    2|             szükséges irományokat, s amint az elnöki székhez ért, amint
 28    2|         amint az elnöki székhez ért, amint az irományokat letette az
 29    2|         nézve az határoztassék, hogy amint a városba bevett tizenkét
 30    2|       őrizete és kísérgetése végett; amint őket csatára akarták tenni,
 31    2|         csákány vettetik falainak.~ ~Amint az elítélt keze megszabadult
 32    2|         tollas sisakkal a fejükön.~ ~Amint az első harangszó megkondult
 33    2|       vászonnemű összehasogattatott; amint a dunnákat feltépték, a
 34    2|         csata tüzét meg nem állja!~ ~Amint a hivatalos nép elhagyta
 35    2|             után szóhoz juthasson, s amint egy fél sonka fel volt szúrva
 36    2|            múlva hangzik a rivalgás, amint az Ormándy-csapat kiront
 37    2|             a tábor többi részébe.~ ~Amint a debreceni csizmadia ezt
 38    2|      vezényszót, se parancsot, hanem amint a céhmester elkiáltá magát: „
 39    2|           köz- és magánügyek felett, amint gondolatokba elmerülten
 40    2|           készen voltak a jelenetre. Amint a terem megtelt lázadó néppel,
 41    2|              De humanissime Ormándy, amint ezt meglátta, hosszú legény
 42    2|        felnőtt siheder hazakerült.~ ~Amint a fiú elbeszélé, a tolvajok
 43    2|              senki sem felelt, hanem amint a kilincsre tette a kezét,
 44    2|        felkapaszkodott a kéménybe.~ ~Amint azonban a kémény tetejéig
 45    2|              innen is visszatérni.~ ~Amint azonban a keresztvasakon
 46    2|             megtudott.~ ~Vince úrfi, amint esküjét végezte, odalépett
 47    2|             hagyhatnák e titokkal.~ ~Amint elvégezték a rejtélyes emberek
 48    2|          syrupus diacodion”96-nal.~ ~Amint doktor Tóbiás megjelent
 49    2|       mindjárt leszállt a nyeregből, amint Szulali azt mondta, hogy
 50    2|          használt; levetkőztették.~ ~Amint a lehúzott kántust kifordíták,
 51    3|          volt a könyvtárnak az, hogy amint egy ágyúgolyó valaha a réztetőt
 52    3|              bizalmas sötétté válni; amint az ismeretes ajtócskán belépett,
 53    3|            itt áll az ajtóm előtt, s amint kimégy, ismét utánad fog
 54    3|          tekintetben igazat mondott. Amint elhagyta a könyvtárt, mindjárt
 55    3|            basa azonban más gondolt. Amint a piláfárus történetét hírül
 56    3|             el a kioszk ajtajánál, s amint az éjjel egy fiatal férfi
 57    3|              is volt arra szükség.~ ~Amint az ifjú alak a kioszk ajtaja
 58    3|             el az imám szállására, s amint megkapják, minden szó nélkül
 59    3|         vitéz vezértiszt is elesett; amint Petneházy másnap hallá,
 60    3|        valaki vállára üt hátulról, s amint Petneházy visszafordult,
 61    3|              azt üzente vissza, hogy amint az eddigi ostromok előtt
 62    3|           futóárkokban meglapulva.~ ~Amint a tört rés közelébe értek,
 63    3|              szerető emléke nehéz!~ ~Amint a füstölgő romok közül ismét
 64    3|              a megmenekülésre, hanem amint látta, hogy a török azonnal
 65    3|        nekirohant az egri basának, s amint az szép ezüstös páncélba
 66    5|           vagy labancnak, a szerint, amint egyik vagy másik fél katonái
 67    5|            sajátságos fiúk voltak!~ ~Amint annyira vitte a kálvinista
 68    5|              nyíló rózsák közé, hogy amint korán reggel kijő a rózsaleveleket
 69    5|             a templom udvarán, mely, amint most is látszik, erős, magas
 70    5|              ha arra került a sor.~ ~Amint a városon szétfutó hír eljutott
 71    5|    elszedettek, másnap korán reggel, amint a kapuk megnyittattak, kimentek
 72    5|             mondott - szólt a vezér, amint észrevette, hogy Gerzson
 73    5|            mázsás harangja állott, s amint kitekinte a torony magas
 74    5|              vette tréfára a dolgot; amint meglátták, hogy labancaik
 75    5|         teher alatt kifáradt a ló, s amint az említett kis patakhoz
 76    6|         leszaladt volna a bástyáról, amint csak illik, így azonban
 77    6|     borzalmát a szakállas őrnagy úr. Amint a gránát sisteregve a sáncra
 78    7|     pisztolyokkal fölrettenetesítve, amint őket nekem a mama látnoki
 79    7|             az őrnagy.~ ~Szétnézett, amint engem meglátott, odajött.
 80    9|           lovast láttunk közelíteni. Amint a nagy távolságból ki lehete
 81    9|            előbbre-előbbre feszül, s amint rohan, szelet verve az álló
 82    9|           beszédesebb kezdett lenni, amint a nádrengeteg árnyékában
 83    9|              tudta volna cifrázni.~ ~Amint elhallgatott a füttyel,
 84    9|             mintha bort ivott volna, amint a jövevényt meglátta. Hirtelen
 85    9|      kötényével szítva a parazsat.~ ~Amint a csörtetést meghallotta
 86    9|           maradt, mi vele mentünk.~ ~Amint odaért az asszonyhoz a csikós,
 87    9|         nyakába gyöngéd karjaival.~ ~Amint hozzánk értek, Gergely leemelte
 88    9|           lovak szinte odáig jöttek, amint megfordultak vele.~ ~Akkor
 89    9|               Az őrszem észrevett, s amint rám kiáltott, akkor vettem
 90    9|              hajtott két evezővel.~ ~Amint közel ért hozzánk, a csikós
 91    9|          kérdé a megelőző csaplár, s amint a perzekútor visszautasítá,
 92   10|      csapatjait elrendezve a hídon s amint az ostromtűzben egy ujját
 93   10|      amnestiáért. A kis szürke ember amint a pirongatóriumot megkapta,
 94   10|            hetvenbe járó férfi volt. Amint meglátta a tábornokot, odalépett
 95   10|         hozzá kis szürke fejével, de amint azon helyre ért, hol a vén
 96   11|          segédtisztei kíséretében, s amint azon lovagolt, megütötte
 97   11|      templomába nemigen jár ember.~ ~Amint a kápolna mellett elhaladt
 98   11|        hevesen vitázva közeledtek, s amint az üteghez értek, mindketten
 99   11| százlépésnyire nyargalt el mellette, amint táborkarával egyedül állott.
100   12|            És azután mégis úgy lett: amint annak a magyar fiúnak puskát
101   13|           Trois musquetaires-ből.232 Amint azonban Shakespeare több