Kötet

  1    1    |              táplálkoztak.~ ~Egyszer, mikor már nagyon messzire elmentek,
  2    1    |       bántanak, mert bort adok nekik, mikor jőnek.~ ~Már ekkor a menekvők
  3    1    |            nyájassággal fogadta őket, mikor bementek hozzá; biztatá,
  4    1    |             kábítószert ad italban, s mikor elalusznak tőle, akkor fejüket
  5    1    |            lesz belőle férj egy éjre. Mikor Meryza jelt ad, künn félreverik
  6    1    |            ütköző mind a két oldalon. Mikor valaki arra rálép, a hidlás
  7    2    |        festett képe is oly szép, hogy mikor asszonyszemélyt kell törvénybe
  8    2    |              mégis húzódoztam biz én, mikor a fehérnép felvéve előttem
  9    2    |       meghajtá magát.~ ~Hanem azután, mikor bíró uram kézen fogva a
 10    2    |               adott mindenkinek, hogy mikor a vezérek törvénytelenséget
 11    2    |               szoba volt még hátra.~ ~Mikor Lőrinc mester e szoba ajtajához
 12    2    |         hajadon csak maga zokogott.~ ~Mikor az emelvényig értek, a bíró
 13    2    |     emelvényre, senki sem látta, hogy mikor törölte meg szemeit; a rombolók
 14    2    |             behinté átkozott sóval, s mikor ez is megtörtént, bíró uram
 15    2    |       mecklenburgi harcmének rohamát, mikor azok egy tömegben jönnek.~ ~
 16    2    |            fele zabliszt, olyan, mint mikor a csapóföldet összedagasztja
 17    2    |         szupplikációkor64 nem láttam, mikor az ilyen cserepár65 egész
 18    2    |         puszta szemmel is meglátszik, mikor ahhoz érnek, azt gyújtsák
 19    2    |               a toronyból jelt adtak, mikor az első csapatokat meglátták,
 20    2    |    középületekre zászlót tűztek ki, s mikor a legelöl jövő gyors lábú
 21    2    |           kardja fátyollal bevonva.~ ~Mikor azon helyre értek, ahol
 22    2(90)|  megnyirbálására akarta felhasználni. Mikor ezért a népgyűlés elítélte,
 23    2    |            hogy igen jó ember volt, s mikor a müderrisz meghalt, felesége „
 24    2    |              vehette észre, hol járt, mikor a maga előtt futó tulkokat
 25    2    |              hall a kürtő alatt, mint mikor rozsdás vaskapu csikorogva
 26    2    |            kalpagjába tűzve viselt.~ ~Mikor mind benn voltak a teremben,
 27    2    |               mielőtt bejött rajta, s mikor háta mögött becsapta, akkor
 28    2    |        visszatért sík súlyegyenébe, s mikor Szulali széttekinte, hát
 29    2    |                amik vele történtek.~ ~Mikor azt elmondta, hogyan jött
 30    2    |        mezítlábos talpai alá rakta.~ ~Mikor végre ez ama tervet adá
 31    2    |               mert nagy boldogság az, mikor az ember így válogathat
 32    2    |              beszél, hogy ő hallotta, mikor az elpusztult Keresztszegit
 33    2    |             az egymáshoz tartozóknak, mikor kezdődnek a cselekvés napjai.~ ~
 34    2    |        beleegyezett; ő pedig elvárva, mikor a szekér egyedül maradt,
 35    2    |          idehaza; nem is mondta, hogy mikor jön meg. Az úrfi, a diák
 36    2    |               beszédet; azt is hallá, mikor az esteli harangszót háromszor
 37    2    |         számított egy jó hosszú időt; mikor már gondolta, hogy éjszaka
 38    2    | rejtekhelyéből.~ ~Aztán megvárta még, mikor az éji őr jön a tizenegy
 39    2    |          fészket akkor takarítjuk ki, mikor ő távol van, s a kelepcén
 40    2    |          választ. Hívatták a várba.~ ~Mikor törökkel volt dolguk a német
 41    2    |                a kíséretét leitatá, s mikor az holtrészeg volt mind,
 42    3    |           belőle, senkié se legyen.~ ~Mikor végveszedelemre esküdt ellenség
 43    3    |       magadnak, abban vérzettél el.~ ~Mikor eljött rád a válság napja,
 44    3    |              hogy nagyot ne nevessen, mikor egyedül maradt Abdival.~ ~-
 45    3    |              rábízom a fejem őrzését, mikor alszom.~ ~Petneházy forrón
 46    3    |            eszébe, hogy felsóhajtson, mikor az eléktelenített bolthajtások
 47    3    |        pecsétet is ütöttek az ajtóra, mikor valami babonás várparancsnok
 48    3    |         visszafoglalják Buda várát.~ ~Mikor Ihánzádét a misztikusok
 49    3    |              bocsásson be hozzájuk.~ ~Mikor egyedül maradtak, Petneházy
 50    3    |          amannak mit kell rá felelni; mikor a pergamenre hintett fekete
 51    3    |              és padisák palotáiba is. Mikor a becsületes emberek, az
 52    3    |        ámbrafüsttől ittasan hevert, s mikor kiment a városba, az utcákon
 53    3    |              keversz te engemet bele, mikor én nem vagyok a szultánodnak
 54    3    |              kis ajtót nyitva hagyni, mikor mindenki aluszik a várban.
 55    3    |          jusson eszedbe egyszer, majd mikor erényeidnek, hős szívednek
 56    3    |      találkozás oly tiszta volt, mint mikor a napsugár és a harmat találkoznak.~ ~-
 57    3    |               az is. Jöjj el ma este, mikor a müezzin másodszor kiált
 58    3    |              nap ne légy szállásodon. Mikor az embert a veszély keresi,
 59    3    |               rejts el mentéd ujjába. Mikor le akarod a kémet rázni
 60    3    |               mégis több, mint tréfa, mikor egy imám saját szakállát
 61    3    |             ismer, karjain hordozott, mikor még eszed nem jött meg,
 62    3    |      Petneházy ruhái, amiket fölvesz. Mikor készen volt, az erszényt
 63    3    |           beszélgetniök nem szabad.~ ~Mikor a müezzin harmadik kiáltása
 64    3    |        keresztények csapásai alatt.~ ~Mikor az oszmán birodalom minden
 65    3    |            titkait csábítva árulgatá. Mikor Magyarországon e divatot
 66    3    |               a háznál.~ ~Jaj bizony, mikor valaki sokáig üresen hagyja
 67    3    |            bizonyos volt felőle, hogy mikor a hölgyek el akarnak távozni
 68    3    |            kétszázezer forintra ment. Mikor Abdi basa ily tetemes összeget
 69    4    |                Ki tartott volna tőle, mikor egyedül jő? Kérdezősködék
 70    5    |         osztott törvényeket Enyednek; mikor az egyik kiment az egyik
 71    5    |         érzelmű ifjú ember vala, hogy mikor a mitológiából azon istenasszonyt
 72    5    |               s csak akkor ijedt meg, mikor körmeit az ablak megüté,
 73    5    |            néha leckék kezdete előtt, mikor két-háromszáz tanuló össze
 74    5    |             is fegyvert visel, kend? (Mikor valakit per „kend” nevezett,
 75    5    |                 Igenis, volt rá eset: mikor Pán tanítványai botra kaptak
 76    6    |              sánc alatt táncoltunk, s mikor ők legjobban iparkodtak
 77    6    |               nélkül.~ ~Ebéd derekán, mikor már mindenki arcán nyíltak
 78    6    |           várta behunyt szemmel, hogy mikor fog hát rászakadni az ég.~ ~
 79    6    |           körül. Mindenki várta, hogy mikor pattan szét, s kit fog agyonütni.~ ~
 80    7    |             egész rezignációval, hogy mikor fog már a népség szaladni
 81    7    |      gondolhatod hozzá a többit, hogy mikor az a honvédtiszt nagy fáradtan
 82    7    |         illik-e az embert fölkelteni, mikor harmadnapra egyszer elalszik,
 83    7    |              s csak akkor támadt rám, mikor amazok szobájukba távoztak.~ ~-
 84    8    |             okozhatnák.~ ~Elvégre is, mikor már nem volt számára hátra
 85    8    |           pálinkaszagú hordóban, hogy mikor kézre kerülök, azt halljam,
 86    9    |          benne ismerni a csikóst. Az, mikor lovagol, hajlik jobbra-balra,
 87    9    |          sebaj, most olyan világ van, mikor a szegénylegény tartozik
 88    9    |         elveszett csatatéren.~ ~Este, mikor már sötétedni kezdett, fölemelkedtem,
 89   10    |              mintha most is látnám... Mikor decemberben hideg fagyos
 90   10    |            mintha most is látnám...~ ~Mikor januárban elvették ágyúit,
 91   12    |             gázlót keresni a Sajóban. Mikor azon szerencsésen áthatolt,
 92   13    |              hallottam én elbeszélni, mikor még nagyon kicsi gyerek
 93   13    |             gondviselésére van bízva. Mikor senki se nézett oda, visszatettem
 94   13    |      visszatettem az ötöst a tálkába. Mikor az apám halálával a számadásait
 95   13    |          egymást, engemet még jobban. Mikor kisgyerek voltam, iskolába
 96   13    |            volt komoly szenvedély.~ ~ Mikor Pozsonyból hazakerültem,
 97   13    |             fel s tíz óráig dolgozom: mikor más ember felkel, már akkor
 98   13    |        közremunkálás csak olyan, mint mikor Liszt Ferencnek a zeneérzékét
 99   13    |               magányra van szükségem, mikor kigondolom a regényemet.
100   13    |               a legutolsó dialógig, s mikor már leülök írni, akkor olyan