Kötet

 1    1|        csendesen a közeledőket.~ ~Éppen idejöttek az omladék templomba.~ ~
 2    1|       parázs a tűzből kipattanva, éppen Mikhál vitéz kinyújtott
 3    1|  átszállítsák őket. Akiknek pedig éppen semmijök sem volt, akik
 4    1|          látá, hogy a vendégsereg éppen nem sír és nem sóhajtoz
 5    2|         az egyenes fasor középett éppen nekivisz a kastély kapujának,
 6    2|          az épület homlokzatát, s éppen csak a kapubejárást engedik
 7    2|      kötötte az üstökét kétfelől, éppen olyan kuruc tudott lenni,
 8    2|        még nem törte meg az élet, éppen ilyen viszontagságos időkbe
 9    2|      kétfelé elnyúló bajusz pedig éppen félelmessé teszen. Nagy
10    2|  cselekszenek-e kegyelmetek akkor éppen ellenkezőt bölcs országnagyjaink
11    2|         hídverést, mert ágyúiknak éppen semmi hasznát nem vehették,
12    2|        inszurrekció megérkeztekor éppen nagyon rossz kedve volt
13    2|          apja fejedelemsége, csak éppen, mert Ferdinánd pártolta,
14    2|        kaput kivetni sarkából, az éppen csak egy gondolat volt.~ ~-
15    2|        ott azon a lyukon, melynek éppen szemközt fúj a szél, kidugja
16    2|          vissza nem torolni, vagy éppen megütni; mert akkor egy
17    2|         pedig tevehajcsár korában éppen nem tanult török betűket
18    2|           szelíd, tudományos ifjú éppen a vezetője azon harcias
19    2|       volna velünk ezt tenni?~ ~- Éppen azért jöttem előre, hogy
20    2|             De én itt vagyok.~ ~- Éppen azért jöttem előre, hogy
21    3|    Ezerhatszáznyolcvanöt tavaszán éppen száznegyvennégy éve volt
22    3|           és a születendő jövőnek éppen ilyen fekete apja van. Az
23    3|    egészen tűzbe jött e szavakra; éppen ilyen szavakért húzták karóba
24    3|       hazájáért, s minthogy ti is éppen az ellen harcoltok, aki
25    3|       kiálta közbe Petneházy.~ ~- Éppen ezt kérdezte Telli is: „
26    3|         vadaskert felé. A müezzin éppen akkor kiáltott harmadikat,
27    3|           Hátranézett: nem jő tán éppen e percben Petneházy? vagy
28    3|        ajándékokkal, édes itallal éppen úgy megvesztegethető, mint
29    3|       áldozat két karját, a másik éppen olyan gyorsan lenyomta fejét,
30    3|     felvivék azt Abdi basához, ki éppen akkor kapott Belgrádból,
31    3|        kárt tehetnek, tűzaknáktól éppen nem lehet tartani, leggonoszabb
32    3|   ostromlókra nézve.~ ~Petneházyt éppen nem lepte meg, midőn a haditanács
33    3|    zászlói a budai hegyek között; éppen a bajor, magyar és császári
34    3|   csüggeszték.~ ~Augusztus 20-án, éppen Szent István napján, hirtelen
35    3|       koponyájából, amennyi annak éppen elég volt arra, hogy a nélkül
36    4|           azt üzente vissza, hogy éppen most kezdődik a bölény vadászat,
37    5|  életünkben történt volna...~ ~...Éppen száz és ötven esztendeje
38    5|        félig véres alakok, kikről éppen annyi nevetségest tudott
39    5|     pogány félistent a földhöz.~ ~Éppen a közvizsgálatok közelgének,
40    5|     előhozatalára, és ez az ablak éppen a nagytiszteletű úr udvarára
41    5| figyelemmel áll az ablak előtt, s éppen egy roppant kerekes látcsövet
42    5|     lefelé a látcsövet.~ ~...Most éppen József néz bele nagy áhitatosan... „
43    5|           mégis csillag?... „Most éppen egy rózsát szakít le, be
44    5|        történő eseményekről is, s éppen nem iparkodék elrejtegetni
45    5|   harangot meghúzta.~ ~- Azon egy éppen az én leányom, kegyelmes
46    5|        kollégiumból, mert a menet éppen előttük állapodott meg;
47    6|   tábornok a magyar nyelvvel majd éppen oly kegyetlenül bánt, mint
48    6|     megjegyzés, hogy nem lehetett éppen rendén kívül, tanúsíták
49    6|     bástya óriási, tömör falaival éppen a Dunára fekszik, teteje
50    6|         bizonyítá, hogy a hajítás éppen jókor történt, ellenben
51    6|    látszott mutatni, hogy tán nem éppen jó helyre.~ ~A gránát alig
52    7|   feküdtek ágyban, és két nap óta éppen le sem feküdtek.~ ~Szegény
53    7|         rossz dolog díványon vagy éppen tábori ágyon hálni? - kérdezem
54    7|         legszebbik szobánkba, hol éppen két ágy volt. Cselédjeink
55    7|         és mi történt vele.~ ~Hát éppen abban a szobában rejtette
56    7|         vele, hogy azok a katonák éppen nem rabolni és gyilkolni
57    7|           Hiszen magának nem kell éppen elkerülhetetlenül táncolni,
58    7|          tán, hogy táncoljanak? S éppen azért, ez mind csak finesz,195
59    7|   emberhalált szokás kifejezni. - Éppen vártuk őket. Messieurs,205
60    8|      malmában, mint egy barom, és éppen nem azért hagyám magamat
61    9|          üldözött ember, vagy tán éppen az üldöző, belebódul az
62    9|  Zavarodottan tekinténk körül, én éppen arról gondolkodám, hogy
63    9|    vászonöltözetét, s Sallai uram éppen most ugrott fel az ágyból.
64   10|    Kolozsvárott volt.~ ~A szászok éppen százezer ezüst forintot
65   11|          kérdje meg, miért jönnek éppen errefelé. A segéd visszajött
66   11|         azt a választ hozta, hogy éppen ebbe a kápolnába szándékoznak
67   11|      egyike kísérőinek.~ ~- És én éppen azért is e helyen fogok
68   12|      váltak meg az iskolától, hol éppen annyit tanultak a matematikából,
69   13|     Komáromban Tóth Lőrinc, akkor éppen a tudós akadémiától pályakoszorúzott