Kötet

 1    1|            olyan volt mind a kettő, mintha aludnék, vagy mintha mind
 2    1|         kettő, mintha aludnék, vagy mintha mind a kettő halva volna.
 3    1|             azokat mind úgy húzták, mintha búcsújárás volna.~ ~- Ez
 4    1|            és mennyezettel födözve, mintha fejedelmek számára állnának
 5    1|    méltósággal hordta e büszke főt, mintha tudná, hogy itt neki mindenki
 6    1|       mulatságképpen hallgatja azt, mintha valami trufátor5 énekes
 7    2|         rámában álló képéhez emeli, mintha azt interpellálná e szavakkal:~ ~-
 8    2|            előtte ülő tiszttársain, mintha különösnek tartaná, hogy
 9    2|     háborúban.” Igaz; de nem azért, mintha Debrecen fiainak öklében
10    2|            az egész bámuló tömegen, mintha mindenkinek akarna egy emléket
11    2|         Sehol sem említi a krónika, mintha a császár és a nemzet harcolt
12    2|        felvonatta sánckosarak mögé, mintha a halmok ellen akarna intézni
13    2|      szekérsáncot rekesztett össze, mintha tartana tőle, hogy ha azt
14    2|            vissza a puszta telekre, mintha azt gondolta volna: „Talán
15    2|          Igyártó uramat bírájuknak, mintha nem történt volna kineveztetése.
16    2|      erdőket facsarva ki töveikből, mintha csak nyűtt kenderbozót volnának.~ ~
17    2|         igen sok ismerős arc, kiket mintha látott volna már Debrecenben;
18    2|           Tisza és Maros környékén, mintha legjobb barátságban volna
19    2|            eddig; annyiba vétetnek, mintha évekig akademika promóción105
20    3|       zavargó atomokba szakad szét, mintha bomló hadseregek ütköznének
21    3|   sárkánynak is letördelte a fejét, mintha az is valami szent állatjuk
22    3|         választ kicsalni. Úgy tett, mintha ő tudna erről legkevesebbet,
23    3|     válaszra olyasmi jutott eszébe, mintha Thököly ezóta már a magas
24    3|           engedte szállására menni, mintha érezné, hogy ott legkönnyebben
25    3|            előjöttek a kiáltozásra, mintha ők akarnának legerősebben
26    3|    tartoznak Magyarországhoz többé, mintha siratná a gyönyörűséges
27    3|            kétszer is abbamaradva - mintha csók szakította volna félbe;
28    3|        egyik kudarc a másikat érte. Mintha nem mint uralkodót, de még
29    3|         hogy az ég elsötétült bele, mintha rögtön éjszaka szállt volna
30    3|             hadnagynak úgy tetszék, mintha a vezér le akarna esni lováról.
31    4|            volt a jótanács-adásban. Mintha valami kuruzsló asszonynál
32    5|             is úgy emlékeznek arra, mintha csak a mi életünkben történt
33    5|     hajlandóságokat is tapasztalni, mintha e tisztes testület, ha birokra
34    5|       kézikönyvét és praelegált,174 mintha semmi sem történt volna,
35    5|             azért mégis úgy tettek, mintha mindent értenének.~ ~- Értettem
36    5|     Klárikának úgy tetszék álmában, mintha valami alak felköltené őt,
37    5|             éjbe, úgy tetszék neki, mintha valami nagy sötét foltot
38    5|            egyszerre cipóvá dagadt, mintha nem is neki szólt volna
39    5|          csak úgy bámult szanaszét, mintha keresné, hogy honnan ütötték
40    6|     pokolból jő fel.~ ~Úgy tetszék, mintha a pokol fölülkerült volna
41    6|          trombitákkal; úgy tetszék, mintha kétszáz emberi torok és
42    6|   mindannyiszor oly mozdulatot tőn, mintha igen nagyon hátba ütötték
43    6|            s úgy járták a csárdást, mintha az átelleni mennydörgés
44    7|            a piros zsinóros atilla, mintha csak öntve lett volna rá.~ ~
45    7|            tekintetre!”~ ~Én nem.~ ~Mintha a világon a legközömbösebb
46    7| tánckolonne-ba lejténk. Úgy hiszem, mintha hátam mögött suttogni hallottam
47    7|           boldog voltam, úgy érzem, mintha egymást szorító kezeinken
48    7|           azonban együtt maradtunk, mintha mi sem történt volna; az
49    7|         terembe, vígan, nevetkőzve, mintha semmi sem történt volna,
50    7|             kezdték a kolonne-okat, mintha csak az étteremből jőnének.~ ~
51    9|       lovagol, hajlik jobbra-balra, mintha csak táncolna, dereka szüntelen
52    9|      térdének egy szorítására lova, mintha földhöz cövelték volna,
53    9|                Mi egymásra néztünk, mintha mindenikünk a másiktól akarta
54    9|            csikós szemei ragyogtak, mintha bort ivott volna, amint
55    9|      történetet, vígan tréfálódzva, mintha mulatságos kalandot regélne.~ ~ „
56    9|        fejem még mindig úgy zúgott, mintha a víz alatt volnék. A csata
57    9|             előtte, attól elszalad, mintha a nyavalya verné, s aznap
58    9|  öcsémuraimék?~ ~Azonban egyszerre, mintha kettévágták volna kedvét,
59   10|  irkafirkáiból)~ ~Szegény öreg apó! mintha most is látnám... Mikor
60   10|     éjszakában?~ ~Szegény öreg apó! mintha most is látnám...~ ~Mikor
61   10|           őket!~ ~Szegény öreg apó! mintha most is látnám...~ ~ ~
62   11|          úgy rémlett a tábornoknak, mintha látta volna már azokat valahol,
63   11|       résztvevő arccal, s úgy érzé, mintha a nehéz léleknyomás, mely
64   11|    koporsójánál elmaradna szívéről, mintha a kísértet, visszavezetve
65   11|        tekintve, úgy rémlék előtte, mintha nagy arany betűkben kiírva
66   11|     áthatlanul feküdt a csatatéren, mintha valami szellem jött volna
67   13|           azért nem helyes adat az, mintha én előbb festői életpályára