Kötet

 1    1|          kimaradtán, maga indult el őt keresni; talán itten voltak?~ ~-
 2    1|          aki nagyon jól tudja, hogy őt mindenki megveti. Könnyű
 3    1|         szót.~ ~Különösen bántották őt a délceg Meryza szép szemei,
 4    1|             helyéről, ezt látva, de őt lekötve tartá már a bor
 5    1|       húgánál későbben férjhez, add őt feleségül öcsémnek. Valóban,
 6    1|             Meryza kezét kéri, s az őt az oltárhoz vezeti; egy
 7    1|         ruhájába öltözve, megesketi őt, s lesz belőle férj egy
 8    1|        testvére arcát, s nem hagyta őt a fenevadaknak, hanem fölvette
 9    1|          fölvette vállára, s kivivé őt a hosszú folyosón át, míg
10    1|            rátaláljon, s elimádkozá őt istenesen, úgy hagyta ott.~ ~
11    2|           növényzetet, ez elvezette őt egy pagonyon keresztül a
12    2|           volt, az úr református... őt nem illették meg az égő
13    2|         hanem bíró uram megnyugtatá őt, csendesítőleg intve fél
14    2|          megtudván az ő hazatértét, őt vasra verettem, s a kétajtajú
15    2|            ellene küldött hajdúság, őt házánál megfogván és megkötözvén,
16    2|              hogy vele menjen, vagy őt itt hagyja, és soha többet
17    2|    békaevőket, míg azután egy golyó őt is a békák országába küldé.~ ~-
18    2|      engedte, hogy valaki megálljon őt siratni, vagy ahogy ő haldokolva
19    2|         Pedig senki sem siratta meg őt olyan nagyon, mint maga
20    2|          eljegyzett menyasszony, ki őt száműzött apjáért évek előtt
21    2|             tudott megmondani, hogy őt valaha Péternek hitták,
22    2|          hogy a tolózár nem ereszté őt ki, amit nem vett észre.
23    2|             hűlni kezdett a vér. Ha őt most itt kapnák!~ ~Abban
24    2|        keresztyénül és mohamedánul, őt élve nem hagyhatnák e titokkal.~ ~
25    2|   kastélyban.~ ~- Nono, fiam - inté őt szelíden a bíró -, elöl
26    2|        Akkor még őrült, csak tessék őt tovább kúrálni, amíg „ebből”
27    2|        nemcsak az orvosságot, hanem őt magát is fel kellett rázni
28    2|         bolond Szulali”-nak nevezte őt azért minden ember.~ ~Szulali
29    2|             az a kegyes dzsinn, aki őt a kastélyba elszállítá,
30    2|            tanácsolá, hogy nem kell őt bántani, halála megerősítené
31    2|        azért mégsem tartotta vissza őt a testi haláltól. Aztán
32    2| kínszenvedésektől mégsem iparkodott őt megszabadítani. Te sajnálod-e
33    2|      visszavétessék az ítélet, mely őt a városból örökre száműzi.
34    2|          köpenyét ráadva, levezette őt magával az udvarra.~ ~Ott
35    2|           udvarra.~ ~Ott felültette őt háta mögé a nyeregbe, s
36    2|             fordítá el fejét, midőn őt meglátta.~ ~- Mit cselekedtél,
37    2| vállalkozott.~ ~A sors mással bízta őt meg; más várakat, más seregeket
38    3|         előre tudta, hogy Petneházy őt keresni fogja.~ ~A kuruc
39    3|             mondá Telli -, ne ölesd őt meg holnap; hadd éljen még
40    3|             függ, s azon lesz, hogy őt megszöktesse onnan, ahol
41    3|            jutna eszükbe üldözőinek őt ott keresgetni?~ ~A várakozás
42    3|          letaszított Szelim átkozta őt meg azzal, hogy soha nyugta
43    3|             az erdők között kellett őt felkeresni a külhatalmasságok
44    3|          kell ölni, vagy ez öli meg őt.~ ~Borbála egyenlően nyájas
45    3|           is ott leszek!” - biztatá őt Gábor barát; amivel sok
46    3| Lehetetlenséggel volt határos, hogy őt megelőzze ezen az oldalon.~ ~
47    3|             a zászlót.~ ~- Verjétek őt le onnan! - ordít Abdurrahman;
48    3|         hogy a sárga házat, melyben őt legutoljára látta és meggyűlölte,
49    3|       baráttal, ez örvendve szorítá őt keblére.~ ~- Elveszett embernek
50    3|         ezek Funkensteinnál voltak, őt hívatá, s kérdezé tőle,
51    3|          nagy körönd felől besegíti őt seregeivel etc. Ezért a
52    5|       mintha valami alak felköltené őt, hogy ne aludjék, hanem
53    5|      szabadulását, bizonyára átadom őt néked, csupán azon kegyelemért
54    5|          Azt megkapod! - vígasztala őt Trajtzigfritzig, s e biztatással
55    5|        Gerzson urat, s úgy hurcolta őt magával, roppant lábait
56    6|      ezúttal a tábornok volt az, ki őt fölkeresé, karon fogta,
57    8|           nem volt resignálva, hogy őt híréből ne lehessen ismerni.~ ~-
58   10|           ne ment volna vele, midőn őt látta legelöl? Egyhangú
59   10|     kiáltása, s ki ne követte volna őt, midőn legelöl látta nyargalni
60   11|              de azok sem látszottak őt most észrevenni. Midőn a
61   12|           ellenfél kartácstüzébe.~ ~Őt minden golyó kikerülte,
62   12|       helyszínén alezredessé emelte őt, s az összes táborkar előtt