Kötet

   1    1     |               Azokban a szomorú időkben, hogy az átkozott kegyetlen tatár
   2    1     |               mocsárokat is meghajtotta, hogy a menekülteket kézre kapja.~ ~
   3    1     |                  mutatta nekik, remélve, hogy még ott menedékre találnak.
   4    1     |               elmentek, s azt gondolták, hogy jóval megelőzték a tatárokat,
   5    1     |                  azt hitte minden ember, hogy amint máskor szokta, egy-egy
   6    1     |               hozzá, akkor vették észre, hogy a toronynak nincsen teteje;
   7    1     |           közelebb mentek, akkor látták, hogy a házak mind földig vannak
   8    1     |                utcába, hát akkor látták, hogy ott senki sem lakik, hanem
   9    1     |                Bementek hát a templomba, hogy majd ott valahol elrejtőznek
  10    1     |                kardot kellett rántaniuk, hogy elhajtsák a farkasokat,
  11    1     |                többiekkel, azt gondolva, hogy társai harapták meg. Ez
  12    1     |                  menekült nép azt hiszi, hogy nincs már mit keresnünk
  13    1     |                  tatár szót a kedvükért; hogy az Isten fullassza a torkán,
  14    1     |                  kivehették a beszédből, hogy az átpártolt rossz ember
  15    1     |               vezette ide az ellenséget, hogy felfedezze előttük a kripta
  16    1     |               nekitelepedtek lakmározni, hogy utálat volt őket látni;
  17    1     |             látta azt jól, s megrettent, hogy ha öccse az égető kínra
  18    1     |                 odább; nem vették észre, hogy két élőt hagytak el a holtak
  19    1     |                   mert idegen és pogány, hogy adott volna az jó tanácsot
  20    1     |                 fejekkel, szájuk akkora, hogy egy ember befér rajta; ezek
  21    1     |               volt, maga is esküdött rá, hogy ő is látta őket, amint négyöles
  22    1     |                kútágas tetejére, anélkül hogy a lábai lelógtak volna.~ ~
  23    1     |        emelgették; amint azonban látnák, hogy a két vitézt semmiképp sem
  24    1     |             felöltöztek Isten csodáinak, hogy a futó népeket visszariasszák
  25    1     |              Amint Simon vitéz meglátta, hogy az óriások futnak, még jobban
  26    1     |                ezután nem érék be azzal, hogy az erdőig megkergették őket,
  27    1     |                  szélében karók hegyére, hogy a futó népek bátorságot
  28    1     |             vámok. Azt lehetne gondolni, hogy ilyen nagy veszedelem idején,
  29    1     |         váltságul a kegyetleneknek, csak hogy átszállítsák őket. Akiknek
  30    1     |                istentelenséget követték, hogy elébb elmondattak velük
  31    1     |                sokan elmondták azt, csak hogy menekülhessenek, nem gondolván
  32    1     |                   Simon vitéz azt mondá, hogy inkább darabokra engedi
  33    1     |          kettőjük helyett, azt állítván, hogy testvére néma; ő tehát elmondá
  34    1     |                szemére veté testvérének, hogy miért mondta el kényszerűségből
  35    1     |                azzal vigasztalá bátyját, hogy hiszen magában minden vers
  36    1     |               hát tudniok kellett volna, hogy abban a házban a szaracénus4
  37    1     |                 a tatárok ráismerhettek, hogy ez az ő emberük.~ ~A szaracénus
  38    1     |                 bementek hozzá; biztatá, hogy várjanak, mindjárt készíttet
  39    1     |               sarujáról ki lehete venni, hogy messziről menekült futva,
  40    1     |             hallottak: a férj azt mondá, hogy hárman maradjanak hátra
  41    1     |              itten voltak?~ ~- Meglehet, hogy itt jártak, gyermekecském -
  42    1     |                   A szaracén azt mondta, hogy semmiképp sem látta őket,
  43    1     |               Mikhál, nem jut-e eszedbe, hogy elébb imádkoznánk?~ ~Azzal
  44    1     |                 szólt az öreg aszkéta -, hogy megszabadíta a gonosz barlangból,
  45    1     |               azt a szörnyűt követve el, hogy testvéreit eteti meg a magyarral.
  46    1     |                  a magyarral. Örüljetek, hogy nem ízleltetek ott semmit,
  47    1     |                  el védelmi eszközökkel, hogy befogadják a mindenünnen
  48    1     |                rábeszélte Simon bátyját, hogy ne menjenek már messzebbre,
  49    1     |                 bizonyosan azért teszik, hogy ha valaki eltévedt bujdosásában,
  50    1     |                 Ej, azóta felépíthették, hogy ő ott járt.~ ~S azzal mentek
  51    1     |                 De különös volt előttük, hogy az ilyen nagy, erős vár
  52    1     |                 akik a várhoz tartoznak, hogy lehet ez?~ ~- Bizonyosan
  53    1     |             aggodalmasan elmondák nekik, hogy ők messze földről jőnek,
  54    1     |               inasok úgy nevettek rajta, hogy az ifjak olyan komolyan
  55    1     |                 kenőcsökkel; azt mondák, hogy ezt mind Fulkó lovag parancsolta,
  56    1     |                  hálát adni az Istennek, hogy annyi veszély közől megszabadított;
  57    1     |                megszabadított; sok hete, hogy nem voltam már oltár előtt,
  58    1     |              öccsét mégis figyelmezteté, hogy a hosszas böjtölés után
  59    1     |                büszke főt, mintha tudná, hogy itt neki mindenki engedelmes
  60    1     |               mint aki nagyon jól tudja, hogy őt mindenki megveti. Könnyű
  61    1     |              vitéz azt hivé e látványra, hogy álmodik, szemeit elvakítá
  62    1     |                 a szép szemek ragyogása, hogy azt sem tudta már, a földön
  63    1     |                Mikhál úgy ejté a dolgot, hogy a tündéri szép Meryza mellé
  64    1     |               ámen.” Odanézett, s látta, hogy az a púpos hátú Sziona,
  65    1     |            megkérték a jövevény ifjakat, hogy mondják el előttük azon
  66    1     |                  is csak bátyjának inte, hogy szóljon. Simon tehát felálla,
  67    1     |              tehát felálla, és gondolva, hogy igaz részvevő hazafiúi szívekre
  68    1     |                 adott ajkainak, annyira, hogy végtére oly szívrehatólag
  69    1     |               oly szívrehatólag beszélt, hogy saját magának is könnyek
  70    1     |               széttekintene, akkor látá, hogy a vendégsereg éppen nem
  71    1     |                 annyira megbotránkozott, hogy kénytelenül megszakasztá
  72    1     |               délceg hajadon megszólítá, hogy mondana még „több ilyen
  73    1     |                  csengve szólt mellette, hogy ne folytassa tovább az isten
  74    1     |          vendégsereget azzal megbántani, hogy érzéketlenségüket megrója;
  75    1     |                  s azzal menté ki magát, hogy nagyon el van már fáradva.~ ~
  76    1     |              Simon mellől, s belekötött, hogy miért nem iszik s mért nem
  77    1     |                  meg a társaságot azzal, hogy elhallgat; ezért mármost „
  78    1     |                       Simon lovag látta, hogy ebből most mindjárt verekedés
  79    1     |                mondák a körülötte levők, hogy két ember vitájába nem illik
  80    1     |              neki, s úgy veté a földhöz, hogy a fejét is odacsapta a padlóra.~ ~
  81    1     |                 fültövön Saksin lovagot, hogy az se látó, se halló nem
  82    1     |                  ami közben vette észre, hogy mindegyik azt akarja megtudni,
  83    1     |           lehet-e úgy szorítani a kezét, hogy fájjon. Engedte nekik cselekedni,
  84    1     |                 vállára, azt mondá neki, hogy derék ember, mert olyan
  85    1     |          minthogy őneki fogadása tartja, hogy aki Saksin lovagot le bírja
  86    1     |          választani enged leányai közől, hogy egyet feleségül vegyen közőlük,
  87    1     |                   Simon vitéz azt hitte, hogy csak kötekednek vele, olyan
  88    1     |                midőn a káplánt hívatták, hogy komolyan van értve az ígéret,
  89    1     |             ígéret, s újból felszólíták, hogy válasszon.~ ~Mikhál vitéz
  90    1     |                 bánta már igen szörnyen, hogy nem ő verekedett meg Saksinnal,
  91    1     |               felé fordult, s azt mondá, hogy őneki ez tetszik jobban.~ ~
  92    1     |                  más kifogást, mint azt, hogy Meryza az idősebbik.~ ~-
  93    1     |                 Meryza az idősebbik.~ ~- Hogy ne menjen húgánál későbben
  94    1     |            földhöz.~ ~Mikhál esküdözött, hogy azt megtette volna Meryzáért,
  95    1     |             Fulkó lovag azután ráhagyta, hogy ha oly igen nagyon szereti
  96    1     |                  valami gondolat: miért, hogy mindez ilyen könnyűszerrel
  97    1     |                  könnyűszerrel történik, hogy ilyen gazdag úrleányokat
  98    1     |                  megtörtént: akár hitte, hogy ébren van, akár azt vélte,
  99    1     |               ébren van, akár azt vélte, hogy álmodik, Fulkó lovag egymáséba
 100    1     |                 itt maradok az oltárnál, hogy hálát adjak az Istennek
 101    1     |                 e csodálatos jóvoltáért, hogy a tegnapi szorongattatás
 102    1     |                  csókolnia, de gondolta, hogy Sziona nem fog reá e haladékért
 103    1     |                az Istennek ezen a napon, hogy olyan sokáig maradtam a
 104    1     |          halálból. Istennek köszönd azt, hogy mellém ültél, nem Meryza
 105    1     |              vagy. Istennek köszönd azt, hogy nem saját poharadból ittál,
 106    1     |               Istennek köszönd százszor, hogy nem Meryza keze után nyúltál,
 107    1     |             kegyetlenebb még apjánál is. Hogy pedig az ég haragja e nagy
 108    1     |               csapást mérte országunkra, hogy a tatár rajtunk rontott,
 109    1     |             járnak ki a vidékre, félnek, hogy erősebb rablókra akadnak,
 110    1     |                megszabadulna is estében, hogy nem zúzná agyon magát, ott
 111    1     |            csendesen, s arra azt súgják, hogy a másik testvér akar egy
 112    1     |         fájdalomtól.~ ~- Most azon légy, hogy mentsd meg magad. Itt egy
 113    1     |              őket, mert arról megtudnák, hogy megszabadultál, s utánad
 114    1     |                sokáig élsz, gondolj reá, hogy a szegény árva, kit hitvesedül
 115    1     |                 Megtudnák egy óra múlva, hogy elárultam őket, s reggelre
 116    1     |              vitéz megfogadá az Istenre, hogy ha innét megszabadul, s
 117    1     |                vissza fog térni még ide, hogy hitvesét kiszabadítsa, s
 118    1     |              négyfelől levő fák kérgébe, hogy valaha ismét rátaláljon,
 119    1     |                 rablólovag elbizottsága, hogy bár futhatott volna, nem
 120    1     |                 bajvívásban, felbiztatá, hogy ne féljen, hanem ölje meg
 121    1     |                 előtt bűneik lajstromát: hogy a hozzájuk menekülőket megöldösték
 122    1     |             űzének.~ ~Ezek azt felelték, hogy a vád mind hazugság, mert
 123    1     |               hazugság, mert azt hitték, hogy azok mind meghaltak, akik
 124    1     |              nyújtá ki kezeit, s ígérte, hogy kivall mindent.~ ~Fulkó
 125    2     |                 azt a választ nyerte rá, hogy „nem tudatik”.~ ~S ha kíváncsisága
 126    2     |                  is azt a választ vette, hogy - „nem tudatik”.~ ~S ha
 127    2     |                sem térvén el a másiktól, hogy a szenvedőleges igealak
 128    2     |             Böszörményig, ha azt akarta, hogy valamit beszéljenek neki
 129    2     |             azután hallhatott is annyit, hogy ki nem igazodott belőle,
 130    2     |               meg, az elbeszélte felőle, hogy az a kastély valaha az Onody
 131    2     |           megüzente Debrecen tanácsának, hogy úgy próbáljon valaki beülni
 132    2     |                  beülni az ő kastélyába, hogy mind így fog járni. A debreceniek
 133    2     |       debreceniek mármost azt restellik, hogy nem merték azóta elfoglalni
 134    2     |               vágyó, ettől azt hallotta, hogy valamikor ecsedi tolvajok
 135    2     |            kastély s abban a hírben áll, hogy orvok tanyáznak benne; de
 136    2     |               fölvilágosítást nyerhette, hogy az öreg Onodyt hamispénz-verők
 137    2     |                 semmit, mert szégyenlik, hogy kálvinista létükre nem bírnak
 138    2     |               itt azt mondta kocsisának, hogy csapja ki addig a lovait
 139    2     |         Elhagyott utaknak az a szokásuk, hogy azokat egyszerre benövi
 140    2     |            kiterítve; onnan lehet tudni, hogy ő fekhetett itt, mert a
 141    2     |               lecsepegtek; s tudni való, hogy az úrnő katholika hitű volt,
 142    2     |                 Sehol semmi nyoma annak, hogy itt emberek tanyáznának.
 143    2     |                  maradt, s nem látszott, hogy valaki mozdított volna rajta.~ ~
 144    2     |                 a léleknyomasztó kérdés, hogy ez erősen épült, szép helyen
 145    2     |                 tanyája volna e kastély, hogy nem látszik se körüle, se
 146    2     |                 tudott játszani, anélkül hogy csak egyszer is belesült
 147    2     |                     Pedig nem mondhatni, hogy a harcvágyó férfiak mind
 148    2     |                vezették a jegyzőkönyvbe, hogy János deák, Mátyás bíró,
 149    2     |           özvegyének négy forintért; meg hogy a Szent Erzsébet kápolnája
 150    2     |          jegyezvén meg felőle a krónika, hogy „a kakas, mely sok év óta
 151    2     |                memoria12 följegyezteték, hogy Bochio János bírósága alatt
 152    2     |                 kéz, annak hírmondójául, hogy a nemes tanács e napon törvényt
 153    2     |                  jegyzőkönyvbe iktatván, hogy „mivel az Úristen a hadakat
 154    2     |                  azért választatott meg, hogy ahol zűrzavaros provincia14
 155    2     |             adó-vevő néppel, mert azért, hogy a tanácsházban az ország
 156    2     |                fonatos meg a szaladós; s hogy az idők viszontagságai a
 157    2     |                 a darabontok, gondolván, hogy nincs olyan veszekedés,
 158    2     |           legerősebben az egész ülésből, hogy lesz-e akasztás.~ ~A porkoláb
 159    2     |      ismerőseinek ki találta vakkantani, hogy „Lengyel”-ért küldtek. Az
 160    2     |                  is kimondta a porkoláb, hogy Igyártó uramat a Csapó16
 161    2     |                festett képe is oly szép, hogy mikor asszonyszemélyt kell
 162    2     |                 mindig szólongatni kell, hogy ne bámuljon arra a képre;
 163    2     |                felkelének, de nem azért, hogy neki jó reggelt kívánjanak,
 164    2     |                reggelt kívánjanak, hanem hogy vele együtt rázendítsék
 165    2     |              gyakorolnak a jelenlevőkre, hogy némelyiknek torkán akad
 166    2     |                az Úrtól.”~ ~S azzal int, hogy üljenek le.~ ~Mindnyájan
 167    2     |              ember így ránéz, azt hinné, hogy ő az a híres Csukat Pál,
 168    2     |           azáltal sikerül szóhoz jutnia, hogy elvégre tekintetét nagytiszteletű
 169    2     |       kerékvágásból Guthi József uramat, hogy e mondásra - re infecta20 -
 170    2     |               közt összezördülünk, akkor hogy ítélhessünk majd higgadt
 171    2     |       visszaítéltetett. Szép a töröktől, hogy ilyen kétséges pörben a
 172    2     |                feddő hangon bíró uram -, hogy feleségéből és leányából
 173    2     |                  tribulált26 már rajtam, hogy hozatnék nekik valami olyast,
 174    2     |              senkinek sincsen, rábíztam, hogy hozzon hát nekik valami
 175    2     |                lélekáldotta; azt mondta, hogy Bécsben ezt széltére viselik;
 176    2     |                  a kántusokat, s láttam, hogy milyen nagy hiányosság van
 177    2     |                  Váltig is protestáltam, hogy lehetetlen, miképpen ehelyett
 178    2     |             Mitri görög mind azt állítá, hogy csak azon módon pucéron
 179    2     |                 nekik előre megmondanék, hogy az lesz belőle, botránykozás
 180    2     |                 nem azért teremte Isten, hogy azzal kérkedjenek, hanem
 181    2     |                 azzal kérkedjenek, hanem hogy az alatt virtusaikat őrizgessék.
 182    2     |                  rámában; nem találja-e, hogy ősi viseletünk fejedelmi
 183    2     |           sugallja ezt az asszonynépnek, hogy idegen után kapkodjon? Nem
 184    2     |                   De tapasztalni fogják, hogy mi ez igyekezetet meg fogjuk
 185    2     |                  vallja, arra ítéltetik, hogy egy esztendeig a szülői
 186    2     |                uram, mint ki attól félt, hogy a fejét levágják, könnyebbült
 187    2     |               többiekre nézve azt monda, hogy ők keresték, jólesett nékiek.
 188    2     |                   Nyilván jólesett neki, hogy leányán semmi nyilvánvaló
 189    2     |                  nézve az határoztassék, hogy amint a városba bevett tizenkét
 190    2     |          ilyenformán megilletőnek vélte, hogy ő intézze ezen kérdést bíró
 191    2(30) |                kardját dobta a mérlegre, hogy annak a súlyát is arannyal
 192    2     |             tanácsnak azon dekrétumát,32 hogy amidőn katonai ügyekről
 193    2     |                nyúlni; ősi szokás lévén, hogy ha a tanácskozás vagy zajossá
 194    2     |                  is bizonyos volt arról, hogy nézetei többséggel bírnak
 195    2     |              elébb bebizonyítandó volna, hogy vajon katonai ügy-e Igyártó
 196    2     |             bandériumot a táborba azért, hogy ellenség elé állítsák, csupán
 197    2     |                példát adott mindenkinek, hogy mikor a vezérek törvénytelenséget
 198    2     |                  határoz. Köszönjük meg, hogy Igyártó uramat mixta commissio33
 199    2     |              kegyelmed azzal vádoltatik, hogy a tábort engedetlenül elhagyta,
 200    2     |                 Ezért állíttatott elénk, hogy adja elő okait; miért cselekedte
 201    2     |               mintha különösnek tartaná, hogy azok most őfölötte törvényt
 202    2     |                nagyon jól mind a ketten, hogy nem az én vétkemről vagy
 203    2     |              félti; nem is érdemlem meg, hogy miattam azt mondják városunkról,
 204    2     |                  csak arra van gondotok, hogy jó nagy hasat neveljetek,
 205    2     |          legyetek lakva; nem is hisszük, hogy ti is Árpáddal jöttetek
 206    2     |                  van Bécstől és Budától, hogy sem a basák, sem a jezsuiták
 207    2     |       megeléglettek azzal a dicsőséggel, hogy a lelkeikben „erős várunk”-
 208    2     |                reformálta? Nem látják-e, hogy fejedelmeink ide küldözék
 209    2     |         kegyelmedtől szemrehányásképpen, hogy Debrecen két oldalra sántikál;
 210    2     |                magyarnak is. Igaz, uram, hogy megvan e szomorú helyzetünk,
 211    2     |                  volt-e tőlünk mindenha, hogy fegyver és erőszak helyett
 212    2     |                  fiatalságot városunkba, hogy mi ezt mészárszékre hordjuk?
 213    2     |              templomokat, kollégiumokat, hogy mi azokat leégettessük?
 214    2     |             vezérek tanácsában nincs az, hogy Debrecen városát védelmezzék;
 215    2     |                     Zólyomi Dávid látva, hogy a szónok erősen belejött
 216    2     |                   s nagy jó szerencséje, hogy ott nem kaphattuk, mert
 217    2     |      kegyelmeddel, amidőn megengedtetik, hogy magát nem a haditanács,
 218    2     |              előtt védelmezze: ahelyett, hogy mint katona, katona módon
 219    2     |               tagadom, és újra ismétlem, hogy rosszalltam és rosszallom
 220    2     |                 másodbíró uram részéről, hogy fegyvereseket küldött a
 221    2     |              színe alatt, míg jól tudta, hogy azokat háborúba is fogják
 222    2     |                azzal inte a porkolábnak, hogy vigye át a vádlottat a másik
 223    2     |              arculatáról jósolható volt, hogy itt most viharos jelenet
 224    2     |                 a kelepcét, s felugrott, hogy majd mond valamit, de bíró
 225    2     |                  de bíró uram leültette, hogy várjon csak még, amíg felszólíttatik.~ ~-
 226    2     |       respektálván városunk azon jogait, hogy „jure gladii”38 még a főbenjáró
 227    2     |               megengedék és ránk bízzák, hogy Igyártó uram esetét itt
 228    2     |               hatvannégy lovas hajdúval, hogy Igyártó uramat rögtön megfogatván,
 229    2     |             előre látható kimenetele az, hogy Igyártó uram puska vége
 230    2     |               Most tessék már elmondani, hogy mit akart, szindikus uram.~ ~
 231    2     |              Szindikus uram azt felelte, hogy nem akart semmit mondani.~ ~-
 232    2     |                vádlott maga is beismeré, hogy a tiszafüredi tábort, ahova
 233    2     |           háznépének szabadon hagyatván, hogy vele menjen, vagy őt itt
 234    2     |       figyelmessé lett a harangszó után, hogy valami rendkívüli történik
 235    2     |            utcában, azonvaló büntetésül, hogy a tábort elhagyta engedelem
 236    2     |                 volt; sokan azt állíták, hogy cigánynak született, a szakáll
 237    2     |         folytatása volt a szakállnak; de hogy valami fehér is legyen rajta,
 238    2     |             szegletköveit; annak jeléül, hogy e ház az elpusztulás sorsának
 239    2     |             Mindenki arra volt kíváncsi, hogy Igyártó használta-e a kapott
 240    2     |                kapott időhaladékot arra, hogy házában levő holmijait onnan
 241    2     |               minden ember, midőn látta, hogy az első szobában minden
 242    2     |            mester e szoba ajtajához ért, hogy azt is beüsse pörölyével,
 243    2     |              kendtek a tetőt és falakat, hogy a benn levőket meg ne sértsék.~ ~
 244    2     |                én is családomból. Tudom, hogy kegyelmed nagyon szerette
 245    2     |             emelvényre, senki sem látta, hogy mikor törölte meg szemeit;
 246    2     |           tarisznyákkal és bográcsokkal, hogy a táborban édes feleiket
 247    2     |              pedig senki nem is gondolt, hogy ha Debrecen egyszer hozzákezd
 248    2     |           rendelete volt már a városnak, hogy a céhek zászlót és dobot
 249    2     |               azért szörnyen fenekedtek, hogy majd megmutatják ők, hogy
 250    2     |                hogy majd megmutatják ők, hogy ha kevesebben vannak is,
 251    2     |                 engedvén a nemesuraknak, hogy elöl lovagoljanak a kivonuláskor,
 252    2     |                 tanács jegyzőkönyveiben, hogy azokban sehol e szókat: „
 253    2     |                 azonban azt reménylette, hogy majd a Tiszán innen, ha
 254    2     |                   a fejedelmiekre bízva, hogy őket onnan kivessék.~ ~Helyzetük
 255    2     |                 bosszúsággal tapasztalá, hogy elcsigázott székely huszárjainak
 256    2     |               Nem mondtam én kendteknek, hogy hozza el az egész falut!
 257    2     |               egész falut! Azt kívántam, hogy tartsanak itt egy jól fegyverzett
 258    2     |                 Zólyomi Dávid inte neki, hogy most ne feleljen, s azzal
 259    2     |      muskétásoknak! Elhíresztelni róluk, hogy megeszik a békát! Ha lett
 260    2     |            érdemes csizmadia-atyamester, hogy a zsivaj után szóhoz juthasson,
 261    2     |                nehézsége az egész ellen, hogy hiszen jó volna, csak az
 262    2     |                  meglátszik kegyelmeden, hogy nem valami tört-bőrből dolgozó
 263    2     |         elegyedik közéjük. Azt gondolja, hogy mi nem tudjuk, mi az az
 264    2     |                 táborban azzal üldözték, hogy „ergo, aki megijed az ágyútól,
 265    2     |                érteném, csak azt tudnám, hogy gólyává legyek-e vagy vidrává,
 266    2     |           gólyává legyek-e vagy vidrává, hogy azon a fertelmes ingoványon
 267    2     |                 Péter a tengerek felett! Hogy ezt elébb fel nem fogtam,
 268    2     |              zavarba hozzák kegyelmetek, hogy futásnak ered, s azon esetben
 269    2     |                biztosak lehetvén afelől, hogy az ellenség nem üldözheti
 270    2     |                asszonynép szentül tudta, hogy sohase látják ők azokat
 271    2     |                 adok, ki áll jót felőle, hogy ha egy falka vadlúd felrepül
 272    2     |                kénytelen volt elismerni, hogy bíró uram nincs minden hadvezéri
 273    2     |        mindenesetre el lesz általa érve, hogy az ellenség rosszul fogja
 274    2     |               Azért el is határoztatott, hogy a debreceni bíró tervét
 275    2     |              össze, mintha tartana tőle, hogy ha azt meggyengíti, az ellenség
 276    2     |                ordítottak az ellenségre, hogy helytálljon, ne szaladjon,
 277    2     |              őrködvén fölöttük a múzsák, hogy közülük még csak egyetlenegy
 278    2     |                  a rossz gondolata volt, hogy ágyúi erejével megfordítja
 279    2     |           egyszer aztán azon vevé észre, hogy a semmitől meg nem rettenő
 280    2     |        csákányaival a jámbor vassisakon, hogy akik véres fővel elmenekültek
 281    2     |         leroskadtában is, s nem engedte, hogy valaki megálljon őt siratni,
 282    2     |               vonulhatott Szatmár ellen, hogy a várra támadást intézzen
 283    2     |             csapatostul mentek ki előre, hogy legalább együtt jöhessenek
 284    2     |                  kit képesnek hitt arra, hogy a munkát, mit Bethlen Gábor
 285    2     |          győzelem után fennen hirdették, hogy az „új búzakenyeret Pozsonyban
 286    2     |                győzelmét arra használni, hogy a nádorral jó békességben
 287    2     |                azt tanácsolá a nádornak, hogy kímélje meg a fejedelmet,
 288    2     |                 harc lankadni kezdett, s hogy a végdöfés is megjöjjön,
 289    2     |               sietne, akkor veszi észre, hogy széke nem üres, azon valaki
 290    2     |                 találkozott, biztosíták, hogy itt igen súlyos igazságot
 291    2     |                   nyugodtan kérdezé:~ ~- Hogy jött kegyelmed e helyre?~ ~
 292    2     |             Debrecen város közönségével, hogy miután a római császár ő
 293    2     |      visszatérjen. Egyúttal elrendeljük, hogy Igyártó Mihály ellen hozott
 294    2     |     szabadságában áll, de jusson eszébe, hogy a kettétört kard soha egész
 295    2     |           érdekében tiltakozni az ellen, hogy mifölénk bárki is bírót
 296    2     |              kedvét találom; de tagadom, hogy joga lenne engemet letenni
 297    2     |                  vezényletétől, anélkül, hogy bűnöm miatt el volnék ítélve.
 298    2     |              ítélve. Egyedüli vétkem az, hogy véremet ontottam érte. És
 299    2     |                  És tiltakozom az ellen, hogy kegyelmes urunk nekünk bírát
 300    2     |                  kívánja, én biztosítom, hogy meg fog történni.~ ~- Kegyelmed
 301    2     |               taglókkal és fejszékkel, s hogy minden módja meg legyen
 302    2     |               diákhoz:~ ~- Kicsoda kend, hogy vetődik kend ezen helyre?~ ~-
 303    2     |              melyben annyi igazság volt, hogy Igyártót csakugyan nem tartozott
 304    2     |              után átlátták a tanácsurak, hogy csakugyan legtöbbre lehet
 305    2     |                innen el ne bocsáttassák, hogy újból ne dekretálhassák
 306    2     |                 vásári asztalra, s inte, hogy szólani fog.~ ~Az egész
 307    2     |                lenni, mint Coriolanus,90 hogy midőn megütött Róma, átfussak
 308    2     |           zajtalanul. Kegyelmetek pedig, hogy megmentsék a törvény lelkét
 309    2     |                végezzék el maguk között, hogy eltávozásom után válasszák
 310    2     |                  jöttek hozzá jelenteni: hogy „tiszta már az utca”, s
 311    2     |            legelső sikátornál becsapott, hogy észrevétlenül hagyhassa
 312    2     |                szívét. Föltette magában, hogy csak egyszer sem fog visszatekinteni.~ ~
 313    2     |               még egyszer arccal vissza, hogy meglássa azokat a tornyokat
 314    2     |                  férfiú nem állhatá meg, hogy keblére ne szorítsa régi
 315    2     |             ezért - rebegé Keresztszegi, hogy szíve megkönnyebbülhetett. -
 316    2     |                alatt történt az az eset, hogy egy sok év előtt Debrecenből
 317    2     |            megvevő gazdájánál, dicsérte, hogy igen jó ember volt, s mikor
 318    2     |                annyit tudott megmondani, hogy őt valaha Péternek hitták,
 319    2     |                  foglalkozást adni, mint hogy megfogadá a városi gulya
 320    2     |              gulyákat is úgy szétszórta, hogy azokat hetek múlva hét határból
 321    2     |                  rendeletet adott ugyan, hogy senki a marháit oly távolságban
 322    2     |        akadályozhatja vala meg Szulalit, hogy arra fusson marháival együtt,
 323    2     |          csülökre kapni; a legény látta, hogy ez veszni indul, s leugrott
 324    2     |               fejét, mindig úgy tetszék, hogy az az erdő közelebb jön,
 325    2     |                  olyan közel volt hozzá, hogy megismerhette a fákat, hogy
 326    2     |              hogy megismerhette a fákat, hogy azok gesztenyék; láthatta,
 327    2     |             mennyit levert róluk a szél, hogy összetördelte koronáikat,
 328    2     |                  Azt nem tudta a jámbor, hogy menedéke úszóláp, melyet
 329    2     |                meg volt győződve afelől, hogy tündérek játéka nélkül az
 330    2     |             magát azon következtetéstől, hogy amely tündérek ilynemű csodákat
 331    2     |                  jó tündérek lehetnek, s hogy hasonló előzékenységet az
 332    2     |                   abban a biztos hitben, hogy abból reggelre, szokás szerint,
 333    2     |           akadályt sem gördítenek eléje, hogy a kastély ajtajáig juthasson.
 334    2     |              szél úgy kicsapta az ajtót, hogy Szulali hanyatt esett bele. „
 335    2     |           Szulali ezt nem vette tréfára, hogy az ember háta mögött az
 336    2     |                 betegyék, s hozzálátott, hogy azt újra kinyissa. Ez azonban
 337    2     |               nagy szomorúan tapasztalá, hogy azok faragott kőbe vannak
 338    2     |               Letekint, s bámulva látja, hogy a kandalló hátlapja félre
 339    2     |               akkor azt kérdezé a vezér, hogy be van-e zárva az ajtó.~ ~
 340    2     |                paraszteszével kitanulta, hogy a tolózár nem ereszté őt
 341    2     |           lélegzetét visszafojtva leste, hogy mi fog itt történni most.~ ~
 342    2     |            eskettek meg az evangéliumra, hogy semmit abból, amit megtud,
 343    2     |                  pallosát, annak jeléül, hogy esküszegés esetére azzal
 344    2     |                  Ebből Szulali megtudta, hogy az a vezér Keresztszegi,
 345    2     |                 akit ezen rajtakapnának, hogy véletlenül megtudta, azt
 346    2     |               azt parancsolá az ifjúnak, hogy azon fenyőfáklyákból, miket
 347    2     |       kandallóban. Ezt azért kell tenni, hogy amidőn a kandallóban levő
 348    2     |          kéményben levő Szulalira nézve, hogy őneki vagy meg kellett ott
 349    2     |              mentő eszme villant agyába, hogy újra felkapaszkodjék a kémény
 350    2     |              ismét annyira tudott menni, hogy kellemetlen őrállomásából
 351    2     |             elvivé.~ ~Azt hihette volna, hogy mindazt csak álmodta, amit
 352    2     |            kötelességének ismerte volna, hogy ott az előtte levő vízben
 353    2     |                összeesküvőket lesett ki, hogy tudniillik feladja őket
 354    2     |               ott vele?~ ~- Feleskették, hogy őket sohasem fogja elárulni,
 355    2     |             azután megparancsolták neki, hogy a diákságot szerezze meg
 356    2     |         diákságot szerezze meg nekik, és hogy bíró fia lévén, a tanács
 357    2     |             törökök békességet kötöttek, hogy egymást nem bántják. A harámbasa
 358    2     |                 A harámbasa azt végezte, hogy ő maga legényeivel felöltözik
 359    2     |                Tóbiás sokszor emlegette, hogy ő külföldön milyen csudálatos
 360    2     |          kigyógyítását, sajnálva nagyon, hogy e tudományának hasznát Debrecenben
 361    2     |                 ritka az őrültségi eset, hogy nem érdemes krónikába írni;
 362    2     |              aminek oka valószínűleg az, hogy sík, lapályos földön, kivált
 363    2     |                elméjét úgy megerőltetni, hogy fölháborodjék.~ ~Annál jobban
 364    2     |          doktornak az előforduló eseten, hogy íme, akadt valahára egy,
 365    2     |          Törökországban kellett felnőni, hogy annyira kificamodjék az
 366    2     |                  miszerint azt képzelje, hogy ő rettenetes összeesküvést
 367    2     |                 is azon metóduson kezdé, hogy a kezére bízottat egy ördögi
 368    2     |                 s minden ember megtudta, hogy a „bolond Szulalit” gyógyítják
 369    2     |             Tóbiás jelenté bíró uramnak, hogy a csepegtetőkúra használt
 370    2     |                  magát.~ ~- Hiszi-e még, hogy a kastélyban volt, és holmit
 371    2     |                  Erre az egyre esküszik, hogy igaz.~ ~- Akkor még őrült,
 372    2     |               még csak Szulali ordítani, hogy a harmadik utcára is elhangzott.~ ~
 373    2     |                 azt az experimentumot,97 hogy adott be neki gyomorlázító
 374    2     |                olyan apró adagocskákban, hogy kitörésre sohase kerüljön
 375    2     |              birka, s azt már elismerte, hogy a fűevéstől toklyó vagy
 376    2     |                és olvasott róla valamit, hogy valahol valaki zenével gyógyítá
 377    2     |              őrültet, s föltéve magában, hogy ezt megkísérli.~ ~Volt ugyanis
 378    2     |         négyoktávos orgonája, ami azóta, hogy az épület megszűnt kápolna
 379    2     |             Doktor Tóbiás azt találá ki, hogy Szulalit egy olyan szobába
 380    2     |             megkérte szépen a tanárokat, hogy engedjék meg a tanulóifjúságnak,
 381    2     |                  meg a tanulóifjúságnak, hogy felváltva éjjel-nappal folytonosan
 382    2     |            égre-földre esküdött Szulali, hogy soha életében tájékára sem
 383    2     |               ember.~ ~Szulali korántsem hogy meg lett volna elégedve
 384    2     |       méltatlanságokat; másodszor pedig, hogy egyúttal miként fordíthatná
 385    2     |                 ment nála, s tudni való, hogy a törökök vallásos babonái
 386    2     |                babonái közé tartozik az, hogy ők az őrülteket olyan szenteknek
 387    2     |                  a próféta kiválasztott, hogy a saját lelküket kivegye
 388    2     |                amint Szulali azt mondta, hogy őtet a bolondokházából eresztették
 389    2     |                 eresztették ki, s kérte, hogy parancsoljon vele, mire
 390    2     |         meggyőződött Asszán basa afelől, hogy neki egy rettenetes felfordult
 391    2     |       eszeveszett lélek; ha azt kívánod, hogy az utolsó két darab ruhámat
 392    2     |                az utcán; mert jól tudom, hogy az Alkorán azt parancsolja:
 393    2     |               most vette még csak észre, hogy itt is mekkora őrültnek
 394    2     |                erre is azt mondják majd, hogy bolond fővel képzelte.~ ~
 395    2     |                 Mert az a szándéka volt, hogy ha nem kellett a kínált
 396    2     |                 vitéz kapitány úr persze hogy semmit sem hitt el neki
 397    2     |                       Hát te azt mondod, hogy a kastély hozzád ment?~ ~-
 398    2     |              Szulali most látta csak át, hogy minden mesének legérdekesebb
 399    2     |            rögtön meglátta minden ember, hogy annak a bélése tele van
 400    2     |               megerősödének azon hitben, hogy itt egy gonosz kémmel van
 401    2     |                 rövidre fogták Szulalit, hogy vallja be, mik vannak odaírva.~ ~
 402    2     |                 mondhatott egyebet, mint hogy a saját viselte öltözet
 403    2     |                   Ő eddig azt sem tudta, hogy azok betűk, azt hitte, valami
 404    2     |               törökül olvasni. Utoljára, hogy semmi vallomást sem lehetett
 405    2     |           vesszőzést, s azt parancsolta, hogy dobják ki a fickót a kapun,
 406    2     |              abból a ritka szerencséből, hogy egy éjszaka tündérek titkait
 407    2     |         tökéletesen meggyőződött afelől, hogy sokkal jobb lesz neki senkinek
 408    2     |                  tudott. Annyi bizonyos, hogy férje az asszonynak nincsen,
 409    2     |              nincsen, ő maga azt mondja, hogy volt, de a hadjárat alatt
 410    2     |             állhat, amit Szulali beszél, hogy ő hallotta, mikor az elpusztult
 411    2     |               látta senki Nagyváradon.~ ~Hogy a menyecske mért nem megy
 412    2     |               van.~ ~Az igen világos az, hogy itt jó keresete van. Annyi
 413    2     |               igen homályos ok pedig az, hogy Debrecenben minden ember
 414    2     |             nemigen akarják azt elhinni, hogy egy férj nélküli menyecskének,
 415    2     |               férj nélküli menyecskének, hogy is fejezik ki ezt magyarul,
 416    2     |              szemérmetes virágnyelven? - hogy „leesett a férje az ugorkafáról,
 417    2     |           városszerte köztudomású dolog, hogy nőtelen, és sohasem volt
 418    2     |             nőről azt a csodát feltenni, hogy egy házaspár, mégpedig egymást
 419    2     |                nagy tudományát, ahelyett hogy örülnének az életnek, mint
 420    2     |                 meg volt nyugodva abban, hogy az idén nem lesz háború.
 421    2     |               voltak, nagyon jól tudták, hogy négy pallos között járnak;
 422    2     |                az a rendelet adatott ki, hogy három hónapig, szüret bevégeztéig,
 423    2     |              Keresztszegi azt tanácsolá, hogy nem kell őt bántani, halála
 424    2     |              megmarad felőle a vélemény, hogy bolond, s egy bolond szavai
 425    2     |                  mit ártanak?~ ~Így lőn, hogy egész szüret végéig oly
 426    2     |              embernek azt a természetét, hogy neki, hacsak a sarkáról
 427    2     |                 Nagytemplomban. Igyártó, hogy visszakerült Debrecenbe,
 428    2     |              szék elé.~ ~Ki hitte volna, hogy e szelíd, tudományos ifjú
 429    2     |                első részben bebizonyítá, hogy az Úr népének igaza volt,
 430    2     |           második részben előadá rendén, hogy mivel igaza volt Izraelnek
 431    2     |           részben végre reasszumálta,101 hogy akik tehát méltatlan sanyargattatások
 432    2     |                  az adeptusok102 tudták, hogy ez a jelszó: „Övezd fel
 433    2     |                népnek minden utcasarkon, hogy Erdély felől gyilkos, égető
 434    2     |            bűnhődött.~ ~Így történt meg, hogy az összeesküdött napon Keresztszegi
 435    2     |                 vártak két álló napig, s hogy ezalatt Debrecenből senki
 436    2     |               sem érkezek, elhatározták, hogy egyik csatlósukat elküldik
 437    2     |              azzal a hírrel tért vissza, hogy a városnak minden kapuját
 438    2     |                Annyit bizonnyal sejtett, hogy ez a bíró praktikája lesz,
 439    2     |           annálfogva elhatározá magában, hogy valami nagyot fog ezúttal
 440    2     |                 s feleségének azt mondá, hogy csak várjon vasárnap estig;
 441    2     |                szerencsésen; de már most hogy legyen az oda való bemenetel?~ ~
 442    2     |               Ott tehát azt gondolta ki, hogy egy tanyai parasztot felfogadott,
 443    2     |              Keresztszegi úgy számított, hogy a bíró szénáját a városba
 444    2     |                 az otthon levő cselédek, hogy a bíró nincsen idehaza;
 445    2     |                  idehaza; nem is mondta, hogy mikor jön meg. Az úrfi,
 446    2     |                időt; mikor már gondolta, hogy éjszaka van, a ház körüli
 447    2     |           Keresztszegi.~ ~- Az Istenért! Hogy jön kegyelmed ide? - súgá
 448    2     |                    Ne azt kérdezd, hanem hogy nem jött senki Debrecenből
 449    2     |                   s bezáratta a kapukat, hogy senki ki ne mehessen.~ ~-
 450    2     |                  felesküdtél. Tudhattad, hogy akik odajönnek, azokra nézve
 451    2     |                mert ha ismernéd, tudnád, hogy Szent Boldogasszony mennyire
 452    2     |                  haláltól. Aztán tudnád, hogy Szent József mily hű gondviselő
 453    2     |               nem tehette Vince anélkül, hogy anyjának imádságos kezeire
 454    2     |                  az éjszakán történt az, hogy a puszta kastély udvarán
 455    2     |                  nyakából, s szétnézett, hogy hová tegye.~ ~- Az Istenért,
 456    2     |                  tegye.~ ~- Az Istenért, hogy jött kegyelmed ide? - suttogá
 457    2     |                kifárasztott. Megengeded, hogy leüljek? Ámbár különben
 458    2     |                de nem félek tőle. Abból, hogy engem itt látsz, tudhatod,
 459    2     |               engem itt látsz, tudhatod, hogy el vagytok árulva. Fel vannak
 460    2     |               hangon a nő.~ ~- Szeretem, hogy kérdezed. Ez alku dolga
 461    2     |                ezt te akartad. De se az, hogy ellenségem, se az, hogy
 462    2     |                  hogy ellenségem, se az, hogy vőm, nem nyom semmit a latban,
 463    2     |                 vannak árulva terveitek, hogy ti álnok cselfogásokkal
 464    2     |               régóta tudtam azt; láttam, hogy gyűjtik a fegyvereket, lőszereket,
 465    2     |                 fegyvereket, lőszereket, hogy tanítják be a paripákat,
 466    2     |                  be a paripákat, tudtam, hogy lopóznak ki az emberek a
 467    2     |          Debrecenből. Most, midőn tudom, hogy egy debreceni lakost sem
 468    2     |                 körülfogatám a kastélyt, hogy azokat, kiket most itt lepek,
 469    2     |                 tetszik nekik bevallani, hogy a két császár összeveszésére
 470    2     |                Éppen azért jöttem előre, hogy ez „veletek” ne történjék.
 471    2     |              Szavadból azt vettem észre, hogy férjedre vártál. Ő nincs
 472    2     |                Éppen azért jöttem előre, hogy téged magammal vigyelek,
 473    2     |                     Azt hiszi kegyelmed, hogy családjának minden tagja
 474    2     |           esztendő alatt én kieszközlöm, hogy Keresztszegi fejéről visszavétessék
 475    2     |                  És én esküszöm teneked, hogy az összeesküvésnek akár
 476    2     |                teremben Ilona asszony. - Hogy elhagyjam társainkat, kik
 477    2     |              velem jönni, és megfogadod, hogy házamnál maradsz, én visszavonom
 478    2     |           körülfogó csapatok egy részét, hogy társaid a nyitva hagyott
 479    2     |              Mondja kend ki Isten nevét, hogy nem leend semmi bántásuk
 480    2     |                   A mesterfogás az volt, hogy Igyártó sem darabontokat,
 481    2     |                 és most át kelle látnia, hogy az sokkal merészebb volt,
 482    2     |                  ellenségei barlangjába, hogy elrabolja onnan, ami neki
 483    2     |                  Azt is át kelle látnia, hogy most már minden további
 484    2     |              Ormándy; azoknak tanácsolá, hogy térjenek a kollégiumba vissza;
 485    2     |                 maradának, s nem tudták, hogy mitévők legyenek.~ ~Mindenki
 486    2     |           ráhagytam magamat beszéltetni, hogy otthon maradjak. Tegnap
 487    2     |              magammal elbánni, rávettek, hogy kijöjjek; de akkor megesküdtem,
 488    2     |          kijöjjek; de akkor megesküdtem, hogy vissza nem fogok tántorodni
 489    2     |                 jól van. Mind szeretjük, hogy így beszélsz; de mit használsz
 490    2     |             járnunk-kelnünk két oldalra, hogy sehol fel ne fedjék; nem
 491    2     |                nem is azért verekedtünk, hogy csak verekedjünk, hanem
 492    2     |                 alól, aki már jól látta, hogy vezetnél te bennünket felé,
 493    2     |                 le kezéből a kardot.~ ~- Hogy a célt el nem értétek -
 494    2     |      Keresztszegi Mihály azon hiszemben, hogy ami tüzet maga meggyújtott,
 495    2     |                   Azt ugyan vette észre, hogy magyar legényei kimaradoztak
 496    2     |           visszatérő lovasoktól megtudá, hogy török csapat száguldott
 497    2     |      Keresztszegihez szoktak folyamodni, hogy legyen tolmácsuk; mert olyan
 498    2     |              engedted magadat elfogatni, hogy a törökökre vallhass.~ ~-
 499    2     |             hazámnak.~ ~- Tehát diktáld, hogy mit írjak vallomásodba.~ ~-
 500    2     |                Afrikából, azt gondoltam, hogy most is háború van, s nem
 501    2     |              mosolygott rá, s azt monda, hogy ez bolondos egy fickó.~ ~-
 502    2     |            megfenyegeté a fiút, mondván, hogy vigyázzon magára, nehogy
 503    2     |                 de azért mégsem értette, hogy vallomása után hogy bocsáthatják
 504    2     |             értette, hogy vallomása után hogy bocsáthatják szabadon.~ ~
 505    2     |                  fog kapni, ráhagyatott, hogy hat lovas kísérete mellett
 506    2     |          Márpedig csakugyan úgy történt, hogy Keresztszegi az úton meghálva,
 507    2     |             pedig azt tette e két fővel, hogy mind a kettőt jobbról-balról
 508    2     |                  Tübingába, akadémiákra, hogy még csak nyoma se maradjon
 509    2     |                nem találta, azt gondolá, hogy azok előrementek, s lévén
 510    2     |                levelet, melyben az volt, hogy mind a szpáhijaira, mind
 511    2     |                  könnyen megtörténhetik, hogy valami hevesebb vérű spanyol
 512    2     |                  beszélt arról senkinek, hogy mit talált a kastélyban;
 513    2     |                  seregeket adott kezére; hogy azokat védje, vezesse és
 514    2     |                    A századok igazolták, hogy „ezen” missziójának meg
 515    3     |                hagyott rád, alig vártad, hogy azt apró darabokra feloszthasd;
 516    3     |                 tanult törökül, tatárul, hogy megértsék, ha panaszolnia
 517    3     |          száznegyvennégy éve volt annak, hogy Magyarhon fővárosát, Budát,
 518    3     |              azon dicsőségben részesült, hogy a török történetírók által
 519    3     |            alakja is inkább azt mutatja, hogy ez a török birodalom végvára,
 520    3     |             birodalom végvára, mint azt, hogy Magyarország egykori fővárosa.~ ~
 521    3     |                még azt is feltette róla, hogy egykor vejévé teheti. A
 522    3     |                 egy sem. Meglátod, Abdi, hogy az idén elveszíted Buda
 523    3     |              mosolyoghatnékja volt azon, hogy két komoly, tekintélyes
 524    3     |              Petneházy nem állhatta meg, hogy nagyot ne nevessen, mikor
 525    3     |                   akkor azt kell tenned, hogy engemet rögtön lefejeztess,
 526    3     |               kezet, s föltette magában, hogy rögtön utánamegy a dervisnek;
 527    3     |            tetszett neki oly felötlőnek, hogy a fülkékbe faragott mártíroknak
 528    3     |                máskor nem jutott eszébe, hogy felsóhajtson, mikor az eléktelenített
 529    3     |            őrködött, mondá Petneházynak, hogy előre meghagyta neki, ha
 530    3     |                  már azt is előre tudta, hogy Petneházy őt keresni fogja.~ ~
 531    3     |              baja volt a könyvtárnak az, hogy amint egy ágyúgolyó valaha
 532    3     |                 valamennyi. Akkor aztán, hogy a maradékot megmentsék,
 533    3     |                   akik is aztán örültek, hogy mentől hamarább kiszabadulhattak
 534    3     |         várparancsnok elhitette magával, hogy abban lakik a keresztények
 535    3     |               száműzték, az lőn rábízva, hogy szedje rendbe Mátyás király
 536    3     |                  Sztambulba. Azt hitték, hogy e munkába majd belehal.
 537    3     |                el volt felőle határozva, hogy sohase lássa meg többé az „
 538    3     |                  annyi világot kívülről, hogy a mécset nélkülözni lehetett
 539    3     |               látta jönni, s megkínálta, hogy üljön le kerevetére, meghagyva
 540    3     |                 meghagyva a janicsárnak, hogy amíg együtt vannak, senkit
 541    3     |             Tudod-e azt, kedves barátom, hogy te engemet a mai hókuszpókuszoddal
 542    3     |           megérhetném tőle azt a tréfát, hogy a fejemet a tenyerembe téteti.~ ~
 543    3     |                  bizonyos vagy-e afelől, hogy Abdi basa azért, amiért
 544    3     |                 nem adja ki a parancsot, hogy másnap reggelre lemessék
 545    3     |           fegyverrel a bástyarésen”.~ ~- Hogy én három nap alatt elhagyom
 546    3     |              semmit. Én pedig, tudd meg, hogy Wittenbergában jártam akadémiákon;
 547    3     |            félholtan, s ismét felásatni, hogy azalatt a másvilágon a prófétával
 548    3     |                 embernek összebeszélése, hogy ha a kérdező mondatát ez
 549    3     |         parancsára éjszaka megfojtattak, hogy a nagyoknak, a hatalmasoknak
 550    3     |               más eszköze az igazságnak, hogy szavát hallassa, mint a
 551    3     |                  meg Ibrahim szultánnak, hogy mik történnek egész országában,
 552    3     |                  szultánnak azt mondták, hogy ez csak játék, mely hozzá
 553    3     |                     Ebből annyi kiderül, hogy a jövendőmondás nálatok
 554    3     |                intézmény, de még az nem, hogy igaz dolog-e s legkevésbé
 555    3     |                 dolog-e s legkevésbé az, hogy minek keversz te engemet
 556    3     |                Nem kell álomlátás hozzá, hogy tudjam, mi történik Sztambulban
 557    3     |                 nem meg tudod-e jósolni, hogy gyermeket fog szülni, s
 558    3     |                nem megmondhatod-e előre, hogy gyermeke mulatt lesz? Ilyen
 559    3     |              gyönyörűségére gondol; kell hogy nagy csapások érjenek, hogy
 560    3     |              hogy nagy csapások érjenek, hogy saját kapuinkon dörömböljön
 561    3     |         dörömböljön az ellenség vaskeze; hogy felébredjünk az átkozott
 562    3     |             padisah ismét rászorul arra, hogy azon a tevebőrön üljön,
 563    3     |           ulemákat emelget és buktat: ki hogy fizet. A főpapok versenyeznek
 564    3     |                arról prédikált a népnek, hogy a korán szerint kárhozatba
 565    3     |               Írd fel a történetkönyvbe, hogy én megmostam kezemet szappannal.”
 566    3     |              dsiridet,117 s hozzáhajítá, hogy a dsirid hegye végighasította
 567    3     |              ugyanazon napon történt az, hogy az oszmán hadat kétszer
 568    3     |                  amikről, ha kibeszéled, hogy szemeiddel egy pillantást
 569    3     |              beléjük, az elég lesz arra, hogy a magad fejét és az enyémet
 570    3     |                 de meg kell látnod őket, hogy megtudd, mit jelent rátok,
 571    3     |         alkudozások. Ez volt az alkalom, hogy a magyar a török nemzettel
 572    3     |                 alá hoz; ezt így hívják, hogy „idem nolle” (ugyanazt nem
 573    3     |            főurak is? Ha jól tudnák azt, hogy a magyar nem harcol a római
 574    3     |                 ellen, sem azok őellene; hogy a magyar segédcsapatok,
 575    3     |            ítéletnapig.~ ~- Azt mondtad, hogy őszinte vagy, azt mondtad,
 576    3     |               őszinte vagy, azt mondtad, hogy kálvinista vagy; egyik sem
 577    3     |               holdja fogyóban van, félő, hogy veszteségeinek okát bennünk
 578    3     |                arra, ha hírét halljátok, hogy engemet valahol elfogtak:
 579    3     |                      No tehát, tudd meg, hogy Thökölyt négy nap előtt
 580    3     |                   lehetetlennek találni, hogy Thököly Imrét, kit maga
 581    3     |               veresse; azonban jól tudá, hogy Ihánzáde a szüntelen kóborló
 582    3     |          általában gyűlölték.~ ~Azonban, hogy efelől bizonyosabbá legyen,
 583    3     |                 közül egyik azt felelte, hogy onnan nem, hanem Egerből.
 584    3     |           Petneházy többször megkísérté, hogy Thökölyre vigye a beszédet,
 585    3     |                 homloka, látszott rajta, hogy ez a kérdés bosszantja.~ ~-
 586    3     |              hatott már az ifjú lelkére, hogy jónak látta némelykor nem
 587    3     |                  elrejteni fölindulását; hogy Petróczy, az elégületlenek
 588    3     |            árultatás! Most már bizonyos, hogy Thököly el van fogva, hogy
 589    3     |               hogy Thököly el van fogva, hogy a török porta a magyarokat
 590    3     |              csepp eszére szüksége volt, hogy megzavarodását eltitkolja;
 591    3     |               már ugyancsak örült rajta, hogy eltagadta Petróczyvali barátságát.
 592    3     |               ezt, Abdurrahman?~ ~- Úgy, hogy Thököly ezóta Sztambulban
 593    3     |         szállására menni, mintha érezné, hogy ott legkönnyebben rátalál
 594    3     |                  ember meg van mentve.~ ~Hogy a vadaskert ajtaja nyitva
 595    3     |               inkább nagyon örült annak, hogy az egész eget bevonta valami
 596    3     |                belépett, gondja volt rá, hogy az ne nyikorogjon, azután
 597    3     |           mellett, lépteire is vigyázva, hogy zajt ne üssön. Ha Thököly
 598    3     |              volt rájuk, sem pedig arra, hogy a kioszk, melyben Telli
 599    3     |                bűbájjal tudnak énekelni, hogy egész éjjel nem bír tőlük
 600    3     |          kriptában is meg lehetne tudni, hogy ő az, az göndör, rövid haja
 601    3     |                 forró ölelése bizonyítá, hogy a várakozás nehéz volt.~ ~-
 602    3     |              ajándékozom.~ ~- Tudod jól, hogy csak cserélsz. Még jobban
 603    3     |                 Atyám a délesti órákban, hogy rossz hírei jöttek, odahítt
 604    3     |              magához, s azt kérdé tőlem, hogy akarok-e nőd lenni. Gondolhatod,
 605    3     |                   mit feleltem. Elmondá, hogy a kuruc vezérekkel elégedetlen
 606    3     |            változások fognak történni, s hogy egy emberre van szükség,
 607    3     |         nagyvezír kérdést tett atyámnál, hogy kit ajánlana a magyarok
 608    3     |            benned; Telli elárulja neked, hogy három nap múlva nagy úr
 609    3     |               előtted; elébb azt akarta, hogy légy férjem, attól tartva,
 610    3     |               légy férjem, attól tartva, hogy ha magas polcodon fogsz
 611    3     |            hitvestársa szerelmesének, és hogy mindez milyen közel van...~ ~
 612    3     |                       Csodálkozol, ugye, hogy még itt látsz?~ ~- Szerelmetes
 613    3     |             csodálkozom; én azt mondtam, hogy ma fogsz elszökni, nem tegnap.~ ~-
 614    3     |                    ezt mondhatod. De az, hogy „itt maradok”, az a jövendők
 615    3     |                 látsz. Tudom nagyon jól, hogy miért maradtál itt. Tellivel
 616    3     |               várod, és - nem kapod meg, hogy ez büntetés rajtad, amiért
 617    3     |        hitformátok, melyben elmondjátok, hogy miben hisztek: egy Istenben,
 618    3     |            leánykám, lásd, én jól tudom, hogy te Petneházyval titokban
 619    3     |                    Ne az jusson eszedbe, hogy „minden éjjel”; hanem az,
 620    3     |                 minden éjjel”; hanem az, hogy fejedről beszél valaki.~ ~-
 621    3     |                 Hiszen ha Abdi azt hívé, hogy Telli nőm, hogy bízta volna
 622    3     |                azt hívé, hogy Telli nőm, hogy bízta volna rá azt a titkot,
 623    3     |             bízta volna rá azt a titkot, hogy engem meg akar öletni, azzal
 624    3     |            öletni, azzal az engedéllyel, hogy engemet még azután többször
 625    3     |                Hisz azt csak képzelheté, hogy egy szerető hölgy figyelmeztetni
 626    3     |                fölött függ, s azon lesz, hogy őt megszöktesse onnan, ahol
 627    3     |           volna-e ezt, ha az igaz volna, hogy Abdi basa két nap múlva
 628    3     |               éles szemeket adott az ég, hogy lássa, amit meghallani nem
 629    3     |                  a vaknak finom hallást, hogy pótolja szemeinek látását;
 630    3     |              kell érezned, kemény ütést, hogy magadhoz térj. Legyen meg
 631    3     |                arcából láthatá Ihánzáde, hogy az ajánlatot nincs kedve
 632    3     |                  szóval. Ihánzáde tudta, hogy a féltés foga erősebben
 633    3     |                dologra kérlek: egyik az, hogy ne menj haza, egész nap
 634    3     |                   Másodszor arra kérlek, hogy meg ne kísértsd a várnak
 635    3     |                mert azt elhiheted nekem, hogy a parancs már ki van adva:
 636    3     |             senkivel ne közöld titkodat. Hogy meggyőzzelek a veszély jelenlétéről,
 637    3     |                kimégy, majd tapasztalod, hogy igazat mondtam. A süteményárus
 638    3     |                neki az a kenyérkeresete, hogy a várost járja, s arról
 639    3     |               fordulj oda hozzá, s kérd, hogy engedjen a hátán levő kosárból
 640    3     |                míg a kém felvilágosítja, hogy ő ki és mi, a zavarban nyomot
 641    3     |           csakhamar meggyőződött felőle, hogy Ihánzáde sok tekintetben
 642    3     |                  azt is megkísérlé vele, hogy mi fog történni, ha valamelyik
 643    3     |                  Arról már meggyőződött, hogy itt ebben a várban fogoly.
 644    3     |                 azt nem bírta megérteni, hogy Telli tudhatta volna ezt
 645    3     |                vezérek elpártolása arra, hogy minden magyar és református
 646    3     |                  majd elbeszélték volna, hogy lenn a dohos bástyafenéken
 647    3     |                 minden vétkük abból áll, hogy népük szeretete kitünteté
 648    3     |              évek óta sorvadnak anélkül, hogy valaha megmondták volna
 649    3     |                  megmondták volna nekik, hogy miért. Néha egy-egy keresztény
 650    3     |            sorstól. Azt is elfelejtette, hogy egyék; naphosszant ácsorgott
 651    3     |              ácsorgott a bástyán, várva, hogy este legyen; végre megszólítá
 652    3     |              nyomában járó mutefellikát, hogy engedjen süteményéből választani,
 653    3     |               Petneházy közbeveté magát, hogy agyon ne verjék, becipelte
 654    3     |               ott rábízta a csaplárosra, hogy vegye ápolása alá, s reggelig
 655    3     |         Ausztriáé is, ami azt bizonyítá, hogy e szökőkutat Mátyás király
 656    3     |           kiáltása után.~ ~- Engedd meg, hogy én addig beülhessek a zsellyeszékedbe;
 657    3     |                 megengedte Petneházynak, hogy addig üljön fedett hintajában.
 658    3     |                 elrejtve érezheté magát; hogy jutna eszükbe üldözőinek
 659    3     |                  Petneházy elgondolhatá, hogy ez mégis több, mint tréfa,
 660    3     |                 saját szakállát levágja, hogy idegent kössön fel. Itt
 661    3     |            cseréld el velük köntöseidet, hogy fel ne ismerjenek.~ ~Petneházy
 662    3     |             hosszú fürteit is levagdalá, hogy a turbán alól ki ne csüngjenek.~ ~
 663    3     |                imámtól, de az inte neki, hogy hallgasson, s maga elöl
 664    3     |               sohasem jutott még eszébe, hogy ezek a házak milyen rútak,
 665    3     |            függönyökkel bevonva, jeléül, hogy ott még ébren vannak.~ ~
 666    3     |                   Többet kell megtudnod, hogy megvesd, elfelejtsd, hogy
 667    3     |                hogy megvesd, elfelejtsd, hogy rá ne gondolj többet; várd
 668    3     |     Mindenekfelett azonban arra gondolj, hogy Buda vára kapui rád vannak
 669    3     |               zárva, s első gondod most, hogy a kapukon kívül légy; amire
 670    3     |               előre; hanem azt is tudom, hogy egy óra múlva azt fogod
 671    3     |                hangon. - Ez azt jelenti, hogy nyomorult bolond vagy; ki
 672    3     |                    minden éjjel”. Tudod, hogy kire pazarlád szíved szerelmét?
 673    3     |                  Petneházy szégyenlette, hogy sírt; letörlé könnyeit.~ ~-
 674    3     |            erszény aranyat - mert látom, hogy adósa vagyok, s nem akarok
 675    3     |               azt tanácslá Petneházynak, hogy menjen előre a Gellérthegy
 676    3     |                  szívtelenség volt tőle, hogy szeretője előtt elhallgathatta,
 677    3     |                 amit atyjától megtudott, hogy annak csak egy napja van
 678    3     |              átöltözött. Nem is gyanítá, hogy azok Petneházy ruhái, amiket
 679    3     |               úgy eltűnt a hintó mellől, hogy léptei hangját sem hallhatá.~ ~
 680    3     |           hangját sem hallhatá.~ ~Látva, hogy magára van hagyva, elkezde
 681    3     |              szeretnek. Milyen kár érte, hogy már holnap meghal. Olyan
 682    3     |             hírül vette, rögtön átlátta, hogy Petneházyt sokáig szem elől
 683    3     |              kegyes elnézése volt rajta, hogy Telli a vadaskert kioszkjában
 684    3     |           férjével. Attól is tarthatott, hogy a nő elárulja férje előtt
 685    3     |            megparancsolá Telli anyjának, hogy ma este leányát sehová se
 686    3     |                 kiküldött a vadaskertbe, hogy rejtőzzenek el a kioszk
 687    3     |                 rájuk lévén parancsolva, hogy sem álló helyükből megmozdulniok,
 688    3     |                kioszk ajtaja felé nyúlt, hogy a kulcsot a zárba belétegye,
 689    3     |              üzenetet, mely tudatá vele, hogy az úgynevezett Ihánzádé
 690    3     |                  tartózkodik Budán, mint hogy a vár gyöngéit kitanulva,
 691    3     |           megdicséré őket, s rájuk bízá, hogy most meg menjenek el az
 692    3     |                  basa teszkeredzsije,127 hogy a mutefellikák visszatértek;
 693    3     |               utoljára könyörögtek neki, hogy menjenek már haza Drinápolyba.
 694    3     |               népmonda azt tartá felőle, hogy valaha a trónról letaszított
 695    3     |             Szelim átkozta őt meg azzal, hogy soha nyugta ne legyen, mindig
 696    3     |          öldösték le saját gyermekeiket, hogy gályaszolgáknak ne vigyék
 697    3     |          legnemesebb népei szövetkeztek, hogy Magyarország fővárosát,
 698    3     |                úgyhogy okai voltak arra, hogy egy időre Kassára vonuljon
 699    3     |           segítni vágyás tevék lehetővé, hogy az ilyen földönfutók nem
 700    3     |             őrszemeivel összetalálkozik, hogy ismét azon a polcon álljon,
 701    3     |                  barátot pedig megbízta, hogy menjen vele előre Komárom
 702    3     |                  meglepetésére szolgált, hogy eddigelé mindenütt oly szíves
 703    3     |          lovagias őszinteséggel bevallá, hogy biz abból semmi jó sem származott
 704    3     |                 jó sem származott eddig, hogy a magyar és német nemzetiségek
 705    3     |                  tartattak egymással, és hogy ennek bizonyára nem a két
 706    3     |                  képessé tevé a magyart, hogy innen a földről a holdba
 707    3     |              uralomhoz pártolást.) Hanem hogy mind másképp lesz az ezután;
 708    3     |           emlékeivel. Nem merte ráfogni, hogy ő az, míg a hölgy meg nem
 709    3     |                 a fürkésző, tekintetből, hogy kit keres, megelőzé:~ ~-
 710    3     |                  az mégis szomorú dolog, hogy a magyar olyan könnyen hajlott
 711    3     |               éreztethette Petneházyval, hogy ez több, mint puszta látogató
 712    3     |               hivatása volt a magyarnak, hogy ha vendég, a gazdája kedvéért,
 713    3     |               jobban megerősödött abban, hogy ezt az embert neki meg kell
 714    3     |                  akkor sem észrevétetni, hogy két férfi közül melyiket
 715    3     |             életében, s egyúttal azt is, hogy Petneházy igen szép vagyonnal
 716    3     |             fejében. Azt ígérte nejének, hogy majd elintézi ő azt a dolgot.
 717    3     |                 azt a dolgot. Azt látta, hogy a két ifjú egész együttléte
 718    3     |                  s bizonyos volt felőle, hogy mikor a hölgyek el akarnak
 719    3     |                  szokásos szertartásnál, hogy ki nyújtsa Borbálának a
 720    3     |                  ifjúnak azt parancsolá, hogy maradjanak hátra.~ ~Gabriel
 721    3     |      tekintetéből kitalálhatja az ember, hogy miben. Ti egy leányba vagytok
 722    3     |                 nem volna istenes dolog, hogy két derék, jó keresztény
 723    3     |                 vezértek, amondó vagyok, hogy e perctől kezdve egyiktek
 724    3     |                  ha még Ihánzáde volnál, hogy gyönyörködhetnél jóslatodban;
 725    3     |              búzaszem? Azt pedig tudjuk, hogy kikel, és kalászt hoz ezredév
 726    3     |                  sűrű változása jelenté, hogy az oszmán hatalom válságai
 727    3     |           hatalom válságai egymást érik. Hogy akar fennállni egy ország,
 728    3     |               összedugott kézzel nézték, hogy dűl le egyik oszlop a másik
 729    3     |                zivatart, ő is tudja jól, hogy annak nem fog ellenállhatni;
 730    3     |             hírül hozták Abdurrahmannak, hogy a keresztény hadsereg egyenesen
 731    3     |                  Csepel-szigetbe. Tudta, hogy sohasem fogja azokat látni
 732    3     |               birtoka felett. Azt írják, hogy a zsákmányul esett kincs
 733    3     |                 vörös zászlókat; jeléül, hogy készen áll a harcra.~ ~A
 734    3     |                helyet: tudják azt régen, hogy a konvertita131 a legtüzesebb
 735    3     |                rajzolni a vár védműveit, hogy azon minden közkatona eligazodhatott
 736    3     |                Előadásából az derült ki, hogy a legkönnyebben megtámadható
 737    3     |                 sokszor mondá Abdi basa, hogy ha már az ellenség a sáncon
 738    3     |              után azt a rendeletet vevé, hogy hajdúival a nagy rondella
 739    3     |                  az sem, midőn megtudta, hogy vetélytársa, Funkenstein,
 740    3     |              becsület úgy hozta magával, hogy az elesett hős temetésén
 741    3     |               Petneházy saját szemeivel, hogy a koporsó valóban a sírba
 742    3     |          szerencsétlenül csapott vissza, hogy kétszázötven embert eltemetett
 743    3     |           Lehetetlenséggel volt határos, hogy őt megelőzze ezen az oldalon.~ ~
 744    3     |               olyan szerencsével jártak, hogy egy közülök a nagy rondellán
 745    3     |                 azt írják a lobbanásról, hogy az ég elsötétült bele, mintha
 746    3     |              várost. Azt hitte mindenki, hogy a föld szakadt be! Csak
 747    3     |                magukhoz, s akkor látták, hogy a nagy rondella mi szörnyen
 748    3     |                felszólíttatá Abdi basát, hogy adja fel a várat, mit úgysem
 749    3     |                 vezér azt üzente vissza, hogy amint az eddigi ostromok
 750    3     |                szabad. Bizonyosan tudja, hogy segítségére fognak jönni
 751    3     |                   E napon érkezett híre, hogy a nagyvezír ötvenezernyi
 752    3     |                 meg a bástyákon; jeléül, hogy ők is megtudták kémeik által
 753    3     |                oly hevesen támadták meg, hogy újra el kellett hagyniok
 754    3     |     visszaérkeztek a huszárok, jelentve, hogy ami török seregek Székesfehérvár
 755    3     |             mutatványul foglyokat; hanem hogy a hegyek felől közelg sokkal
 756    3     |                félbehagyását tanácsolák; hogy a császári sereg ennyi veszteség,
 757    3     |            merész volt szemükbe mondani, hogy nem a vívók lanyhasága késlelteti
 758    3     |              ennyire a sikert, hanem az, hogy nincsen két napra való tervük
 759    3     |          gyalogosokat oly zavarba hozta, hogy azok saját ezredesüket is
 760    3     |                  a víárkokban tűzték ki, hogy láthassa Abdi basa a várból
 761    3     |        kézigránát és egy ásó. Valószínű, hogy hirtelenében sáncot akartak
 762    3     |             velük, mely azzal végződött, hogy kétezerötszáz janicsár közül
 763    3     |                 melynek az volt a célja, hogy ezalatt a kastélyt, mely
 764    3     |              azon pokoli ötletük támadt, hogy az alsó emeletekben kénkövet
 765    3     |                  a terv meghiúsult azon, hogy a torony boltozatain nem
 766    3     |                   s kétszer átúszta azt, hogy a nagyvezírhez juthasson;
 767    3     |          viadalra.~ ~Jól lehetett tudni, hogy itt az idő, amelyben a nagyvezírnek
 768    3     |               Mercyt úgy sújtani vállon, hogy ez a páncélon keresztülható
 769    3     |                fővezér közel volt hozzá, hogy foglyul essék, midőn egyszerre
 770    3     |                 a Gellérthegyen jelenté, hogy az eldöntő ostrom perce
 771    3     |             koránból. Abdurrahman tudta, hogy az ő ősz fejének s a budai
 772    3     |      nagyvezírhez, melyben szemére veté, hogy a várban levő asszonyok
 773    3     |                  hajítja felé a pányvát, hogy az a küzdő vitéz nyakára
 774    3     |              küldd szét az eunuchokat, - hogy gyújtsanak fel sorban minden
 775    3     |             vágtatott a Bécsi kapu felé, hogy legalább ne Petneházy és
 776    3     |          leküzdeni. Végre a vezérherceg, hogy a harcnak végét vesse, kegyelmet
 777    3     |                aga bölcs volt felszedni, hogy életét megváltsa rajtuk.~ ~
 778    3     |                    S annak bizonyságául, hogy valóban vége van, földrengető
 779    3     |                  megtudott alakja felől, hogy az török halott sírköve,
 780    3     |                olvasni az arab betűkből, hogy azon a kövön Abdi basa egyetlen
 781    3     |                  Szinte jólesett azután, hogy a sárga házat, melyben őt
 782    3     |               szétrombolták a tűzgolyók, hogy fel nem lehetett ismerni
 783    3     |                  a barátot; bántotta az, hogy a magyarnak miért van vitézsége -
 784    3     |               viselte. Felötlött előtte, hogy ilyen hadi vállalathoz nem
 785    3     | kérdezősködhetett, mert tudta a szokást, hogy felsőbb rangú tiszt az alsóbb
 786    3     |             utasítást adta Petneházynak, hogy a török hadsereg által összeterelt
 787    3     |                 Petneházy nem mondta rá, hogy lehetetlen. Hogy ne legyen
 788    3     |              mondta rá, hogy lehetetlen. Hogy ne legyen senkinek kifogása
 789    3     |               iramodtak a huszárok után, hogy ezt a csúfot ne engedjék
 790    3     |                   Heiszler jól láthatta, hogy Petneházy milyen veszélyben
 791    3     |       megmenekülésre, hanem amint látta, hogy a török azonnal utoléri,
 792    3     |               keresztül kopjája vasával, hogy annak a hegye a nyeregkápában
 793    3     |              annak éppen elég volt arra, hogy a nélkül ne élhessen. Erre
 794    3     |                   a dicsszomj; ahelyett, hogy véres babéraival sietett
 795    3     |               olyan nagy emberré lettél, hogy nem is kellene olyan közrangú
 796    3     |               fennyen; nem a te érdemed, hogy ahol te jártál, ott kevesebb
 797    3     |            Funkenstein azt indítványozá, hogy ezt egy búcsúlakomának kell
 798    3     |                  mindig megeshető lévén, hogy valahol száguldozó tatár
 799    3     |                táján elkezd panaszkodni, hogy iszonyú hőséget érez, a
 800    3     |                hadnagy pedig azt állítá, hogy igenis hűs szél lengedez.
 801    3     |                  azt mondá a hadnagynak, hogy a feje majd szétszakad.
 802    3     |          szétszakad. A hadnagy azt hivé, hogy ez az éjszakai mámortól
 803    3     |          mámortól van, s tanácsolá neki, hogy ha Vörösvárra beérnek, feküdjék
 804    3     |               Egyszer azután azt látták, hogy letér az útról, ki a sík
 805    3     |              jött az ezredes kísérőihez, hogy azok láthaták annak feldúlt
 806    3     |             megrakott huszonöt koporsót, hogy Allah lássa meg és elégelje
 807    3     |           késeket és nyilakat szurkálva, hogy a vér szertefecskendezzék
 808    3     |                 magát. Kérte néhányszor, hogy tegyék onnan át máshová,
 809    3     |                főhercegek azt viszonzák, hogy jó neki ottan.~ ~Időközben
 810    3     |               Időközben megtudta azt is, hogy Borbála Petneházy halála
 811    3     |                  rabnője.~ ~Midőn látta, hogy urának pénze elfogyott,
 812    3     |                 szolgaságban, észrevéve, hogy egy parasztnak öltözött
 813    3     |             párbeszédet. Arról volt szó, hogy a budai várat ismét visszajátsszák
 814    3     |              tudhatá, de annyit hallott, hogy két török rabnő van nála.
 815    3     |                  hívatá, s kérdezé tőle, hogy talán rabnőinek váltsága
 816    3     |            vették elő, az pedig kimondá, hogy apját már másodszor küldé
 817    3     |           mindent. Azzal mentette magát, hogy ő csak a pénzt akarta megkapni
 818    3     |                 át a kezére. Könyörgött, hogy kegyelmezzenek életének.~ ~-
 819    3     |                   ott elfogták. Tagadta, hogy nála levelek volnának; míg
 820    3     |            vallott többet egyik is, mint hogy a törököt akarták csupán
 821    3     |           levőknek azon kellene lenniök, hogy annak conserválása141 és
 822    3     |                keresztény származásáról, hogy titokban a fehérvári basához
 823    3     |                 offertumot143 tett neki, hogy a várat újra kezébe szolgáltatja,
 824    3     |          nevezett főhadnagy azt állítja, hogy ő nem akarta a várat elárulni,
 825    3     |                legkönnyebben feljutni, s hogy a nagy körönd felől besegíti
 826    3     |        parasztnál lelt írásában jelenti, hogy népség és pénz már készen
 827    3     |        haditörvényszék azt judikálta:144 hogy ő a császári vér- és haditörvény
 828    4     |                  futamodik a környékben, hogy Tallósy uram nagybeteg,
 829    4     |                  ágya mellé, mondá neki, hogy hallotta nagybeteg voltát,
 830    4     |              voltát, s nem állhatta meg, hogy félretéve minden pártvillongást,
 831    4     |              beteg ember azt rebegte rá, hogy az Isten áldja meg érte,
 832    4     |                 de az azt üzente vissza, hogy éppen most kezdődik a bölény
 833    4     |          doktorát Kállóból. Engedje meg, hogy egypár sort írjak a fiamnak
 834    4     |                  uram tehát ír a fiának, hogy jöjjön szaporán utána Husztra,
 835    4     |           rendelt neki orvosságot, hanem hogy még akkor nem volt ám minden
 836    4     |                  maga útján. Tudjuk azt, hogy a beteg ember nyughatatlan,
 837    4     |                 már magában számolgatni, hogy Rédey uram egy, a fia kettő,
 838    4     |               ágyban. Úgy tetszett neki, hogy nincs is már egyéb baja,
 839    4     |                  is már egyéb baja, mint hogy elrontotta a gyomrát. De
 840    4     |                 ápolói meg nem engedték, hogy fölkeljen. Megrontaná magát,
 841    4     |        kegyelmetek, én úgy veszem észre, hogy kegyelmetek már nagyon sokan
 842    4     |                     Én pedig azt hiszem, hogy már sokan is vagyunk. Nem
 843    4     |             várőrségemet?~ ~- De igenis, hogy reméljük, mert valahányszor
 844    4     |            között.~ ~Tallósy uram látta, hogy szépen rá van szedve. Ijedtében
 845    4     |               úgy meggyógyult egyszerre, hogy felugrott az ágyból, s felrántotta
 846    4     |              pedig azelőtt azt képzelte, hogy csont van a hasában.~ ~Valójában
 847    4     |                tegyenek meg kegyelmetek, hogy küldjenek be innen Szatmárba.~ ~
 848    4     |             azzal csúfolta minden ember, hogy kikúrálták Huszt várából.~ ~ ~ ~
 849    5     |                  ötven esztendeje annak, hogy a kuruc-labanc világ legszebb
 850    5     |                  derék emberek, ahelyett hogy őket látogatják, inkább
 851    5     |              azáltal is meg lehet verni, hogy a környéket élelmiszereiből
 852    5     |            egymáshoz annyira hasonlatos, hogy a vidéki tót nem tudott
 853    5     |                 mindig attól tarthatott, hogy ha holnap véletlenül egész
 854    5     |              segítettek azonban magukon, hogy neveiket rendesen elváltoztatták,
 855    5     |          egyiknek az a furcsa neve volt, hogy „Trajtzigfritzig!”, a másik
 856    5     |               vitte a kálvinista gyerek, hogy lúdtollból kalamust148 tudott
 857    5     |        megáldotta s otthagyta, rábízván, hogy legyen belőle pap, professzor,
 858    5     |                szerencséje volt, anélkül hogy apja-anyja törte volna rajta
 859    5     |                annyira el tudott veszni, hogy gyakorta kénytelen volt
 860    5     |                  kiterjedésben, ahelyett hogy a jámborok, jótékony és
 861    5     |               históriai személyek ellen, hogy tanítványai lelki üdvére
 862    5     |                  a históriaprofesszorra, hogy Cleopatrát,153 Semiramist154
 863    5     |            faragott fenyőszálakon ültek, hogy így fel ne érhessék fejeikkel
 864    5     |                  a nagytiszteletű úrnak, hogy fiatalembernek addig, míg
 865    5     |                 nem vezet jóra.~ ~Persze hogy ez a legnépszerűtlenebb
 866    5     |              kedvéért kimondani lehet, s hogy e nézetnek legkevesebb pártolói
 867    5     |                Az csak mégis lehetetlen, hogy az ember egyszer-másszor
 868    5     |               egy pedig olyan szép volt, hogy ha az ember fél esztendeig
 869    5     |                 az sem történhetett meg, hogy valami ifjú ember a professzor
 870    5     |           diákfélő elvekben nevelkedett, hogy bizonyosan elszaladt volna
 871    5     |               kegyence, akiről azt hívé, hogy lelkét sokkal inkább bezárta
 872    5     |         anacreoni;159 magától értetődik, hogy ezek között szerelmes vers
 873    5     |                 érzelmű ifjú ember vala, hogy mikor a mitológiából azon
 874    5     |                 megáldva a természettől, hogy ha azokat mások vesztére
 875    5     |                  senki sem mondta volna, hogy nem valóságos leány. Áront
 876    5     |          Centaurusokkal161 való harcban, hogy vert egymaga harminc pogány
 877    5     |              félgolyó a levegőnyomástól, hogy lehet a levegőt meggyújtani,
 878    5     |             kulcsait kiválasztottjainak, hogy ott működjenek nagy szorgalommal,
 879    5     |          szorgalommal, és tapasztalá is, hogy a két jeles ifjú már korán
 880    5     |                 csizmakoptató korhelyek, hogy legyetek olyanok, mint ők.”~ ~
 881    5     |                ifjaink azon ürügy alatt, hogy csillagokat vizsgálnak,
 882    5     |                  azzal foglalatoskodnak, hogy a szép Klárikát nézik távcsöveken
 883    5     |               amíg Gerzson úr azt hiszi, hogy szemeiket az ég csodáin
 884    5     |                  azzal mulatják magukat, hogy a kedves leánykát mindenüvé
 885    5     |              olykor az imádott leánykát, hogy ámulatában kezeit nyújtá
 886    5     |                  kísértő a jámbor ifjút, hogy egy délután leüle az asztalhoz,
 887    5     |                  Áronnak, ez megesküvék, hogy soha életében szebb versnek
 888    5     |                  volt a sor azt mondani, hogy „hm”.~ ~- Úgy kellene azt -
 889    5     |           elrejteni a nyíló rózsák közé, hogy amint korán reggel kijő
 890    5     |                     Hisz én nem mondtam, hogy te cselekedd azt, én csak
 891    5     |                azt, én csak azt mondtam, hogy könnyű volna megtenni.~ ~
 892    5     |               sem látszott azon aggódni, hogy ha társa kezéből kicsúszik
 893    5     |                akkor bámult el egymáson, hogy milyen bolondot cselekvének.~ ~
 894    5     |       felpillantani, azt hívé mindegyik, hogy az orrukról le fogja olvasni
 895    5     |             szólt végre száraz hangon -, hogy ha máskor verset akar hozni,
 896    5     |                  hol másszor megtörtént, hogy a tanulóifjúság nem csupán
 897    5     |    kegyelmességeik beüzenének a városba, hogy nekik száz darab vágómarhát,
 898    5     |             fogyatkozva élelmiszerekben, hogy csak végső megszorítás mellett
 899    5     |        Mondhatták ők Trajtzigfritzignek, hogy Balika elvitte az enni-innivalót,
 900    5     |               maga hadait, s megesküvék, hogy porrá égeti Enyedet, s bor
 901    5     |       nagytiszteletű Szabó Gerzson uram, hogy tanítványai kardokkal és
 902    5     |               sem akarnak egyébről, mint hogy őket professzoraik a labancok
 903    5     |      nagytiszteletű Szabó Gerzson úrtól, hogy ő valakit a háborúba vezessen!~ ~-
 904    5     |                  megveszett Achilles,169 hogy engem harcba akarjatok vinni,
 905    5     |                  neveltem-e én bennetek, hogy ily vérengző gondolatokat
 906    5     |               bölcsességet és tudományt, hogy bitangul elhulljatok barbár
 907    5     |             katona, aki azért született, hogy meghaljon?~ ~E beszéd közben
 908    5     |             közben észrevéve Gerzson úr, hogy még Zetelaky is valami fringiát
 909    5     |                 Hát volt rá eset valaha, hogy poéták, a múzsák választottai,
 910    5     |                ha én megtiltom tinektek, hogy fegyvert merjetek fogni,
 911    5     |                 Zetelaky, annyit mondok, hogy nem szükség minden kérdésre
 912    5     |              pedig parancsolom tinektek, hogy e percben lerakjatok minden
 913    5     |               templom alatti boltozatba, hogy még csak hozzájuk se lehessen
 914    5     |             faraktárba szépen. Gondolák, hogy ez is jó fegyver, ha jó
 915    5     |          rektor-professzort választá ki, hogy deputációba menjenek eléje.~ ~
 916    5     |              gyanús kérdés volt azonban, hogy vajon el lehet-e ezen ágyúkat
 917    5     |              ezen ágyúkat sütni anélkül, hogy az ember a körülállók életét
 918    5     |                  nyírott bajusszal volt, hogy összekeveredés esetén mégiscsak
 919    5     |               nem szolgált egyébre, mint hogy legyen nekik miben elesni,
 920    5     |             csalatkoznék, aki azt hinné, hogy ő is hasonló volt rongyos
 921    5     |                 vonásaiból ugyan kirítt, hogy e pompához sem születése,
 922    5     |                 látszott arra fordítani, hogy mentül piszkosabb lehessen.
 923    5     |              bátran dicsekedhetett vele, hogy záporesőn kívül más vizet
 924    5     |                 vezér, amint észrevette, hogy Gerzson nem fog már többet
 925    5     |             valahol lopta azt a kardot), hogy minden csizmadiát kiirtok
 926    5     |                  az egész város nevében, hogy érdemes hadaiddal légy kegyes
 927    5     |                  fél a fegyveres néptől, hogy közeledésteknek hírére mind
 928    5     |             pedig lehetetlenné tennétek, hogy kívánságaitoknak megfelelhessünk,
 929    5     |                lévén, mink sem kívánván, hogy házaitokat üresen hagyván,
 930    5     |                és megmondjátok a népnek, hogy mi eltakarodjunk, ha ők
 931    5     |              háznál gyertyát gyújtsatok, hogy lássuk, hogy mindnyájan
 932    5     |                 gyújtsatok, hogy lássuk, hogy mindnyájan otthon vagynak,
 933    5     |                meglátjátok azt az egyet, hogy!~ ~Ilyen ékesen szólással
 934    5     |                tudtul adá a lakosságnak, hogy ki-ki menjen haza a maga
 935    5     |    szegénységétől kitelik, hordja össze, hogy a labanc urakat kielégíthessék
 936    5     |                  kegyért a szép Klárika, hogy őket hagyják meg azon éjjel
 937    5     |              nyoszolyáikban, elgondolva, hogy mily bölcsen elháríták városuk
 938    5     |               valami alak felköltené őt, hogy ne aludjék, hanem menjen
 939    5     |         nemsokára kivehetővé lőn előtte, hogy az egy nagy embercsoport,
 940    5     |                labancok csak azt várták, hogy a népség házaiban szétoszolva
 941    5     |                  szétoszolva lefeküdjék, hogy orozva rajtaüssenek... Klárika
 942    5     |                 ment vissza a templomba, hogy társnőit felköltse, hanem
 943    5     |                  mázsás harang kötelébe, hogy azt meghúzva, jelt adjon
 944    5     |          kijátszásra, s parancsot adott, hogy rögtön tizenkét helyen fel
 945    5     |                  olyan zápor kerekedett, hogy rögtön eloltott minden égést:
 946    5     |               engedte őket. Rájuk fogta, hogy mindnyájan csalárd, hazug
 947    5     |            embereket, és erősen esküvék, hogy négy ágyújával porrá lövi
 948    5     |                 azon kegyelemért kérlek, hogy üttesd el az én fejemet
 949    5     |         biztatással egyszerre elrendelé, hogy a csapatok minden oldalról
 950    5     |                 dolgot; amint meglátták, hogy labancaik ugyancsak dülöngenek
 951    5     |            patakhoz értek, akkor látták, hogy ott nem lehet átmenni, mert
 952    5     |                 vége!~ ~Bórembukk látva, hogy itt csakugyan meg kell állni,
 953    5     |                   úgy odavágott Áronhoz, hogy ha félre nem ugrik, derekában
 954    5     |            talált a labanc körmére ütni, hogy rögtön kiesett a kezéből
 955    5     |             husánggal a fején keresztül, hogy meghajolt bele a bot, s
 956    5     |              akadtál emberedre: tudod-e, hogy most ki fogott meg? Az én
 957    5     |              partról a megáradt patakba, hogy mindkettőjük felett összecsapott
 958    5     |               rablóját; a lovag átlátva, hogy nincs menekülés, leszálla
 959    5     |               úgy csapta félre a kardot, hogy csak úgy perdült, a másikkal
 960    5     |             pedig olyat ütött a sisakra, hogy csak úgy kondult!~ ~Megbódult
 961    5     |               szanaszét, mintha keresné, hogy honnan ütötték meg. Pedig
 962    5     |                vágta derékon ellenfelét, hogy az csak végignyúlt a földön,
 963    5     |              mire Zetelaky azt gondolva, hogy csak aléltan a lóhoz kötött
 964    5     |           fennakadt tóga szárnya mutatá, hogy oda alant is van valaki.
 965    5     |                  fűzfáról, s elénekelve, hogy: „Erős várunk nekünk az
 966    6     |            honvédek. Jobban nézi. Látja, hogy csalódott, nem honvédek,
 967    6     |       mentegallérral; képéből kilátszik, hogy valami képviselőből ütött
 968    6     |               sűrűen röpködnek a bombák, hogy az oltást megkísérteni csupa
 969    6     |                  bizonyos lehete felőle, hogy ha még egyet szól ellene,
 970    6     |                  mondani veszély idején, hogy „előre!”, hanem azt, hogy „
 971    6     |                hogy „előre!”, hanem azt, hogy „utánam”. Aki becsületes
 972    6     |            keményen megpirongatott érte, hogy miért engedik a várost lövetni,
 973    6     |        helyőrségnél számra alig nagyobb, hogy miért engedték meg az ostromlóknak,
 974    6     |            engedték meg az ostromlóknak, hogy az átelleni hegyen battériákat
 975    6     |            lőhetni.~ ~A tisztek ígérték, hogy másképp leend ez a tábornok
 976    6     |               aki arról lőn nevezetessé, hogy egy vele vacsoráló pufók,
 977    6     |               gallérú kortesnek elhitte, hogy ő Kossuth Lajos, s e hitében
 978    6     |                  igéket.~ ~Megjegyzendő, hogy a tábornok a magyar nyelvvel
 979    6     |          parancsnokkal, mely megjegyzés, hogy nem lehetett éppen rendén
 980    6     |               komoly arcából azt ítélte, hogy bizonyosan e tárgyról gondolkozik,
 981    6     |   fegyverszünetet kérni az ostromlóktól, hogy békén lakhatnók el a tisztelt
 982    6     |                  hozzá, annak emlékében, hogy a tréfapohárban a váron
 983    6     |                reménnyel engedé távozni, hogy a jövő napon olyan pompás
 984    6     |                 miután segédei jelenték, hogy az előkészületek meg vannak
 985    6     |          banketthez, felhívta vendégeit, hogy szíveskedjenek vele odáig
 986    6     |                úgyhogy akik nem hallják, hogy mit beszél, azt képzeljék,
 987    6     |                    Magamon kívül vagyok, hogy szerény indítványom képes
 988    6     |                  bástyatetőre! Látja ön, hogy ott van számunkra terítve.~ ~
 989    6     |                 miután látta a tábornok, hogy itt megint az a körülmény
 990    6     |          Gyönyörű idő!~ ~Annyi bizonyos, hogy ha e beszéd alatt erősen
 991    6     |                 nem tehete egyebet, mint hogy sóhajtva kérje a jó és rossz
 992    6     |               rossz idők adóját magában, hogy bárcsak egy olyan ködöt
 993    6     |             levegő helyett hirtelenében, hogy az asztal egyik végén ülők
 994    6     |                rugdalni az asztal alatt, hogy lassabban beszéljenek, míg
 995    6     |                   valahányszor felvette, hogy azzal legkisebb zörejt ne
 996    6     |                 ebéd alatt itta a vizet, hogy egy gödény is megsokallta
 997    6     |          megsokallta volna, azt állítva, hogy igen melege van. Ami nem
 998    6     |              őrnagy úr is rávette magát, hogy meg fog szólalni, s jó közel
 999    6     |                mondá neki:~ ~- Ugyan jó, hogy az ostromlók is most ebédelnek,
1000    6     |                maga is fölkelt; látszék, hogy valakiért inni akar.~ ~Csak