Kötet

   1    1     |              az égésből, gyilkolásból, s a nádasok közé menekülve,
   2    1     |              nagyon messzire elmentek, s azt gondolták, hogy jóval
   3    1     |            jőni a nádasból a síkságba, s a szép holdvilágnál egy
   4    1     |         rablócsorda betör az országba, s ha jól megszedte magát zsákmánnyal,
   5    1     |             mind földig vannak rontva, s amint beértek az utcába,
   6    1     |               már közel volt a reggel, s fényes napvilágnál nem jó
   7    1     |          hivatalát pótolni jöttek ide, s amint kiriogatták őket onnan,
   8    1     |             ismét vissza-visszajöttek, s beordítottak az ajtón.~ ~
   9    1     |          nekünk itten békét nem adnak, s miattuk meg nem nyugodhatunk,
  10    1     |            addig őrt állok az ajtóban, s elhajtom rólad a feneállatokat;
  11    1     |         elfáradtam, akkor fölkeltelek, s te fogsz vigyázni rám.~ ~
  12    1     |               helyet az oltár mellett, s egyik holt vitéz mellé lefeküdt,
  13    1     |           téren, talált hozzá íjat is, s úgy támaszkodék a puszta
  14    1     |                minden részéből társai, s azzal egyszerre iramodott
  15    1     |                kitalálta e futás okát, s visszament testvéréhez,
  16    1     |             arccal föld felé fordulva, s úgy várni csendesen a közeledőket.~ ~
  17    1     |           keresnünk feldúlt városában, s visszatért romjai közé,
  18    1     |              átpártolt az ellenséghez, s elöl járt, ahol pusztítani
  19    1     |              prémsüveget, bő nadrágot, s törte a tatár szót a kedvükért;
  20    1     |          elfutott lakosság drágaságait s templomi ékszereit elrejtette,
  21    1     |               ott felbontották rögtön, s nagy lármával és dulakodással
  22    1     |            megsütötték nagy koncokban, s nekitelepedtek lakmározni,
  23    1     |             Simon vitéz látta azt jól, s megrettent, hogy ha öccse
  24    1     |         úgyhogy senki sem vette észre, s elfojtotta az égő parázst,
  25    1     |               felkaptak lovaik hátára, s száguldottak odább; nem
  26    1     |               elfutottak a tatár elől, s futottak, amerre világot
  27    1     |        elfogdossák az erdőkre futókat, s ott megsütik nyárson; engem
  28    1     |       lépésekkel jártak végig a mezőn, s egy közülök szépen leült
  29    1     |                 Góliát1 is óriás volt, s egy pásztorfiú ölte meg;
  30    1     |               menjünk mi azok ellen.~ ~S elindultak az erdő felé.~ ~-
  31    1     |           három ölet léptek egyszerre, s kétöles kardokat cipeltek
  32    1     |           magadét, én is az enyimet.~ ~S azzal kivont karddal rárohantak
  33    1     |               nagyon lármáztak reájuk, s kardjaikat emelgették; amint
  34    1     |                lábtókon3 tudtak járni, s felöltöztek Isten csodáinak,
  35    1     |               levágták irgalom nélkül, s a nagy festett szörnyfejeket
  36    1     |     visszatértek hát megint az erdőbe, s felfelé északnak kezdtek
  37    1     |           amint egymásnak felelgettek, s a nappalokat odvas fák rejtekeiben
  38    1     |            sánckarók nem védelmezének, s mégsem volt leégetve.~ ~
  39    1     |           megveszik tőle olcsó pénzen, s szállítják majdan Morvába
  40    1     |              messziről menekült futva, s reménykedve kérdi a házigazdától,
  41    1     |              semmiképp sem látta őket, s a szegény nő kezét tördelve
  42    1     |           hozatott nekik melléje bort, s megáldva lakomájukat, magukra
  43    1     |            ahogy istenfélőkhöz illett, s csak akkor fogának az étekhez.~ ~
  44    1     |          ijedten ugrának fel ültökből, s nem érintve többé sem ételt,
  45    1     |                 ahogy lábaik elbírták, s csak későn akadtak meg egy
  46    1     |                kábítószert ad italban, s mikor elalusznak tőle, akkor
  47    1     |               most forrásom friss vize s az aszalt gyökerek, miket
  48    1     |            kezét a jótékony tanácsért, s reggel útmutatása szerint
  49    1     |           ellenségtől.~ ~Simon ráállt, s mentek aztán, ahonnan a
  50    1     |              ahonnan a harangszó jött, s amint kiértek az erdőből,
  51    1     |          azokban mind harangok voltak, s azokat mind úgy húzták,
  52    1     |      felépíthették, hogy ő ott járt.~ ~S azzal mentek a vár felé.
  53    1     |               jöttek a jövevények elé, s midőn azok aggodalmasan
  54    1     |      beállhattok a lovag úr zsoldjába, s vitézkedhettek az ő zászlói
  55    1     |              olyan komolyan beszéltek, s azután bevitték őket a várba,
  56    1     |          azután bevitték őket a várba, s nemsokára hoztak eléjük
  57    1     |             akart háborúságot kezdeni, s engedett a meghívásnak,
  58    1     |                várbeli szárnyas ajtók, s bevezeték azokon az ifjakat
  59    1     |               illettek halvány arcához s piros ajkaihoz, magas, délceg
  60    1     |                nem is emelte fel soha, s nem tekingetett sehová,
  61    1     |                Ámen, ámen.” Odanézett, s látta, hogy az a púpos hátú
  62    1     |                az a púpos hátú Sziona, s e pillanatban szebbnek tetszett
  63    1     |         kellett nekik nagy kínálkozás, s miután jól felborozták magukat,
  64    1     |          gondolá, a jó élet teszi azt, s azzal menté ki magát, hogy
  65    1     |           termetes férfi Simon mellől, s belekötött, hogy miért nem
  66    1     |       belekötött, hogy miért nem iszik s mért nem beszél tovább,
  67    1     |         hátratolta maga alól a székét, s készen tartotta magát mindenre.
  68    1     |           alatt nagyon sok bort ittak, s a férfiúi erő kitüntetése
  69    1     |      hozzászorít, keresztültör vele.~ ~S ez a titkos intés hasznára
  70    1     |             amannak két karját erősen, s megrázva azoknál fogva annak
  71    1     |           testét, gáncsot vetett neki, s úgy veté a földhöz, hogy
  72    1     |             dühösen ugrott fel Saksin, s most már széket ragadva
  73    1     |              az ellene sújtott széket, s a másikkal úgy üté fültövön
  74    1     |          nagyon nevettek e mulatságon, s dicsérék Simon vitéz erejét,
  75    1     |                nem mérkőzhetett senki, s minthogy őneki fogadása
  76    1     |          komolyan van értve az ígéret, s újból felszólíták, hogy
  77    1     |            sápadt Sziona felé fordult, s azt mondá, hogy őneki ez
  78    1     |              jó vitéz, mint én vagyok, s ha ő küzdött volna Saksinnal,
  79    1     |              megtette volna Meryzáért, s ha kell, minden itt levő
  80    1     |            ujjáról gyémántos gyűrűjét, s Mikhál végvitéz ujjára húzta
  81    1     |         gyűrűiket vonták aráik ujjára, s akkor ment rögtön az egész
  82    1     |                szabadulásba vezérlett, s kivel tegnap csak a farkasok
  83    1     |             beléd kötött volna ott is, s ha nem vigyázsz magadra,
  84    1     |                húztak fel a tornyokba, s azoknak messze hangzó szavával
  85    1     |           kincseiket őrzésükbe veszik, s ő magukat az első éjjel
  86    1     |                ifjú Meryza kezét kéri, s az őt az oltárhoz vezeti;
  87    1     |        ruhájába öltözve, megesketi őt, s lesz belőle férj egy éjre.
  88    1     |                férj felszökik álmából, s amint hálóterméből kilép,
  89    1     |         középett sarkon fordul lefelé, s két végén ütközőre jár.
  90    1     |              rálép, a hidlás elfordul, s ő leesik róla; az a mély
  91    1     |            innen a hegy lábáig nyúlik, s egy szűk nyíláson napvilágot
  92    1     |               amiktől a kutyák félnek, s összeszedik a megölt ékszereit.~ ~-
  93    1     |                kéz kocogtat csendesen, s arra azt súgják, hogy a
  94    1     |             jött vele, ott megcsókolá, s azután egy kiáltás hangzott,
  95    1     |         csendesen le foglak bocsátani; s azután a kötelet, ha leértél,
  96    1     |        megtudnák, hogy megszabadultál, s utánad mennének, elfognának.
  97    1     |           utánad mennének, elfognának. S most siess; ha biztos helyen
  98    1     |              ha biztos helyen leszesz, s sokáig élsz, gondolj reá,
  99    1     |              vitéz érzékenyen megölelé s megcsókolá Szionát.~ ~-
 100    1     |                 Valóban férjed vagyok, s nem hagylak itt, jöjj együtt
 101    1     |            múlva, hogy elárultam őket, s reggelre ismét kezeikben
 102    1     |             hogy ha innét megszabadul, s más világot ér az ország,
 103    1     |            hogy hitvesét kiszabadítsa, s testvére gyilkosain bosszút
 104    1     |              ki óvatosan a sóhajhídra, s amint az elbillent alatta,
 105    1     |        megcsókolá holt testvére arcát, s nem hagyta őt a fenevadaknak,
 106    1     |                hanem fölvette vállára, s kivivé őt a hosszú folyosón
 107    1     |               valaha ismét rátaláljon, s elimádkozá őt istenesen,
 108    1     |                Visszajött a király is, s népét, birodalmát újraalakítva,
 109    1     |            hítták a vádlott bűnösöket, s kire súlyosak voltak a vádak,
 110    1     |                kinek sisak fedte arcát s páncél termetét, míg a vádlottnak
 111    1     |               míg a vádlottnak pajzson s kardon kívül más fegyvere
 112    1     |      felszegezé a vádló vaskesztyűjét, s oly nagy volt a rablólovag
 113    1     |               szörnyű erejű férfi volt s gyakorlott a bajvívásban,
 114    1     |          melyet nem jár meg a fegyver, s adott neki olyan kardot,
 115    1     |                megöldösték hitetlenül, s Isten sakramentomaiból8
 116    1     |                Saksin lovag dacosan -, s elfogadom a viadalt ország
 117    1     |          láncok után nyújtá ki kezeit, s ígérte, hogy kivall mindent.~ ~
 118    1     |                hirtelen lovára kapott, s nyargalni kezde, futottak
 119    1     |         dacosan. Miután apja elfutott, s Saksin megvallott mindent,
 120    1     |            most már valóban nőül vevé, s másodszor is igazán megesküvék
 121    1     |      megesküvék vele mint hű társával, s boldogul éltek együtt még
 122    2     |                ezer lépésnyi távolban, s ha kíváncsi volt megtudakozni
 123    2     |              rá, hogy „nem tudatik”.~ ~S ha kíváncsisága megmaradt
 124    2     |             csárdáig, ahol megitattak, s ott újra föltette a kérdést
 125    2     |                hogy - „nem tudatik”.~ ~S ha ekkor még inkább üldözőbe
 126    2     |            üldözőbe vette a tudnivágy, s elkezdett magában Debrecenben
 127    2     |         cselédjével együtt legyilkolá, s megüzente Debrecen tanácsának,
 128    2     |           gyanús hely az egész kastély s abban a hírben áll, hogy
 129    2     |              fojtották meg az ágyában, s azóta is ott űzik mesterségüket
 130    2     |          lidérceken, boszorkányokon.~ ~S ha azután a tudni vágyó
 131    2     |           terebély gesztenyefák közül, s itt azt mondta kocsisának,
 132    2     |               lehet itten lőni eleget. S engedte magára útitársát.~ ~
 133    2     |                vert cölöpjei láthatók, s azon lépkedhet végig a túlsó
 134    2     |           túlsó partra, aki ért hozzá, s a feje nem szédülős.~ ~A
 135    2     |      eltakarják az épület homlokzatát, s éppen csak a kapubejárást
 136    2     |        keresztülnőtt a vadsóska szára, s a moh és sárga virágú szaka
 137    2     |          elfoglalták a zöld hátú békák s azok az undok gyíkforma
 138    2     |           küszöbeik leszálltak idővel, s ha valaki egyet kinyitott
 139    2     |             írás végigdöntve a pallón, s összerágva tudatlan egerektől.
 140    2     |                a gyertyák lecsepegtek; s tudni való, hogy az úrnő
 141    2     |               most is bejár a terembe, s szedegeti össze a viaszmorzsákat.
 142    2     |                választották odujuknak, s azóta telerakták léppel
 143    2     |             faneműt összeőrlötte a szú s a téli nyirok, az északi
 144    2     |               ólom mind kihulladozott, s a nagyobb termek padmalyait
 145    2     |              az ablakon át a szobákba, s szétterjedt kúszó ágbogaival
 146    2     |          azontúl oly módon ott maradt, s nem látszott, hogy valaki
 147    2     |             bármely felföldi megyének, s amely öregember csimbókra
 148    2     |           református hitre vezette át, s már e század közepe táján
 149    2     |        elhagyott telek eladatik a bíró s negyvenhat szenátor által
 150    2     |          reformátusok Jeruzsáleme lett s a magyarországi tudományosság
 151    2     |       kálvinista világ is megtartotta, s nov. 26-án pro aeterna memoria12
 152    2     |             Ecsed, Zilah, Bátor, Nánás s több máshonnan jött lelkipásztorok
 153    2     |                mindjárt megbetegedett, s mint a kenőasszony jövendölé,
 154    2     |                oszlott előtte a vásár, s a szegény halandó, aki szeme
 155    2     |                fonatos meg a szaladós; s hogy az idők viszontagságai
 156    2     |                 a külső tanács elnöke, s a városi fegyveres felkelőknek
 157    2     |            mellékterem tölgyfa ajtaja, s belépett rajta nemzetes
 158    2     |               a szükséges irományokat, s amint az elnöki székhez
 159    2     |            borotvált arc sem szelídít, s a szokatlan hosszú, kétfelé
 160    2     |            kétfelé váló csontos állnak s a kemény, égető tekintetű
 161    2     |        segedelmünk jöjjön az Úrtól.”~ ~S azzal int, hogy üljenek
 162    2     |                három sor ezüstgombbal, s kövér, piros orcája, kifordult
 163    2     |             elfelejti orációja elejét, s csakis azáltal sikerül szóhoz
 164    2     |              nemes Fekete István uram, s öklével maga elé ütvén,
 165    2     |            város levéltárába tétetnek, s a másodbíró iránti elismerés
 166    2     |            legifjabb tanácsos fölkelt, s két darabant kíséretében
 167    2     |          leányából maskarát csináljon, s még őket a templomba küldje,
 168    2     |           előttem azokat a kántusokat, s láttam, hogy milyen nagy
 169    2     |                szeméremmel ellenkezik, s idegen bőrt ád ránk tulajdon
 170    2     |             Mindig az idegenen kapnak, s új erkölcsöket igyekeznek
 171    2     |           okozott. Fizethet kegyelmed, s azzal menjen Istennek szent
 172    2     |             Eközben sarkantyús lépések s kardcsörtetések hangzanak
 173    2     |              tanácsterem ajtója előtt, s midőn az felnyittatott,
 174    2     |          üstöke homlokára csavarintva, s fürtös haja, mely szőke
 175    2     |      Keresztszegi uram felállt előtte, s fele útjáig eléje ment;
 176    2     |            kezet férfiasan megszorítá, s a jövevényt e szavakkal
 177    2     |         ahonnan Igyártó uram hiányzik, s oda, nyájasan kínálkozva,
 178    2     |               város fürmendere28 volt, s ilyenformán megilletőnek
 179    2     |        csendesítőleg intve fél kezével s egyszersmind megfelelve
 180    2(30) |                a legyőzött rómaiakkal, s panaszaikra azt felelte: „
 181    2     |              tanácsház, hanem kocsma”, s ami azontúl történt, az
 182    2     |             fegyverrel ment a táborba, s onnan fegyverrel megszökött,
 183    2     |          tábort engedetlenül elhagyta, s a bandériumot is hasonló
 184    2     |            szemébe nézett az elnöknek, s szólt, mint következik:~ ~-
 185    2(33) |               civilek is vannak benne, s nem kizárólagosan katonák,
 186    2     |             egész magyar hazára nézve, s megeléglettek azzal a dicsőséggel,
 187    2     |                két mérföld a kerülete, s nincs egyebe a betöviskelt
 188    2     |           egyebe a betöviskelt ároknál s tizenkét sátorból és fából
 189    2     |          ajándékozák a mi városunknak, s most mi e harangokat újra
 190    2     |              újra ágyúknak öntessük-e, s arcul verjük, amit ők bölcsen
 191    2     |             Albisi Zólyomi Dávid uram; s azt is hallottam kegyelmedtől
 192    2     |         perzseltetni városunkat tőből, s akkor aztán kegyelmetek
 193    2     |               a had fúriáinak kitenni, s megőrizték azáltal városunkat
 194    2     |                 bennünket itt hagynak, s akkor ki védelmezi meg a
 195    2     |               a tiszafüredi töltésnél; s nagy jó szerencséje, hogy
 196    2     |                midőn a tábort elhagyá, s küldött-társait is hazajövetelre
 197    2     |               a társzekerek kíséretére s a vezérek beneventációjára37
 198    2     |               is akarták felhasználni, s ebbe a vitéz legénység önmaga
 199    2     |          háborúba is fogják használni, s vissza nem eresztik, s azért
 200    2     |                 s vissza nem eresztik, s azért minden gonoszt, amit
 201    2     |                uram megbillenté fejét, s azzal inte a porkolábnak,
 202    2     |             szomorú tisztét fordítani, s ezt inkább a haditörvényszékre
 203    2     |            uram észrevette a kelepcét, s felugrott, hogy majd mond
 204    2     |              táborba visszakísértesse, s ott aztán katonai regula
 205    2     |               nélkül engedelmeskedett, s felnyitva a nagy rézkapcsokkal
 206    2     |                benne a kívánt paginát, s az erre írt megveresedett
 207    2     |             össze a katonai regulákat, s akkor vegyék fontolóra,
 208    2     |         hazatértét, őt vasra verettem, s a kétajtajú börtönbe zárattam,
 209    2     |              Esetét tagadni nem tudja; s ilyenformán, ha mi ítéljük
 210    2     |             tudta és engedelme nélkül, s ezen defektusát44 semmi
 211    2     |             élőfái tőből kivágassanak, s házhelye sóval behintetvén,
 212    2     |           kegyelmed volt rajtam az úr, s ítélt fölöttem ott, ahol
 213    2     |           szólt távozást intve a bíró; s azzal föltéve süvegét, föloszlatá
 214    2     |          plango” (holtat gyászolok).~ ~S ha az emberek kérdezék egymástól:
 215    2     |              helyet a bíró, a főjegyző s az ítélet végrehajtásához
 216    2     |              azután mély csend támadt, s az átelleni ház kapuja megnyílván,
 217    2     |               a szeméig benőtte arcát, s nagy fekete két szemöldöke
 218    2     |               pörölyt tartott kezében, s azzal megüté a sárga ház
 219    2     |                feszítő kecskelábaknak, s ezzel megkezdődött a munka.~ ~
 220    2     |                két lovát, két tehenét, s azokat taglóval leütve,
 221    2     |     összefogdosták az apróbb marhákat, s azokat kivégezve, fölhányták
 222    2     |               volt, szekerekre raktak, s a leütött állatokkal együtt,
 223    2     |          mezejére, ott máglyát raktak, s azon a hullákat porrá égették.
 224    2     |           rokonai házához eltakarítsa, s meg volt lepve minden ember,
 225    2     |        cintányérok is a szekrényekben, s a zsoltárok és imádságoskönyvek
 226    2     |               pelyhet felkapta a szél, s széthintette az egész bámuló
 227    2     |                azt is bakó oltotta ki: s tűzhely és kémény a többi
 228    2     |          hirtelen meglepetve állt meg, s pörölyét letámasztva a küszöbhöz,
 229    2     |                bakó fejével bólintott, s veres pokrócát karjára vetve,
 230    2     |             fal egyszerre kifelé dőlt, s a fehér porfelleg közül,
 231    2     |              felemelkedék állványáról, s rendületlen hangon szólt:~ ~-
 232    2     |           szóknál megállt a száműzött, s zsoltárját becsukta, és
 233    2     |              kapaszkodott fia karjába, s a házi kutya, kezét nyalva,
 234    2     |         hajadonnak szabad akarata van, s maradhat kegyelmed ellenére
 235    2     |            most lelépett emelvényéről, s reszkető hangon súgá a leánynak:~ ~-
 236    2     |          kegyelmedet - susogá a leány, s a következő percben ismét
 237    2     |           végén kocsira ültették őket, s kivitték a városból.~ ~A
 238    2     |            zsák darált sót hoztak elő, s a pusztára rombolt házhelyet
 239    2     |                behinté átkozott sóval, s mikor ez is megtörtént,
 240    2     |               ember áll onnan a síkra, s ha egyszer kiálltak, aztán
 241    2     |             székelyektől, akiknek kék, s a hajdúktól, kiknek fekete
 242    2     |      inszurgensek46 feleségei, anyósai s pereputtyai ültek, fel lévén
 243    2     |            dobot szerezzenek maguknak, s szokva voltak tűzi veszedelem,
 244    2     |                egy helyen összetartani s fegyelemre ügyelni, mit
 245    2     |             seregek átkeltek a Tiszán, s erős állást foglaltak Rakomazon
 246    2     |             nagyobbrészt muskétásokból s csak egy ezred dragonyosból
 247    2     |          tapasztalt hadvezérek voltak, s nem könnyen mentek bele
 248    2     |           csapatot, öt-hatszáz embert, s ehelyett hoznak nekem hatezer
 249    2     |          körülöttem mindent, ami zöld, s akkor futhatok magamtól.
 250    2     |                 hogy most ne feleljen, s azzal karon fogva, átvezeté
 251    2     |           szépen letelepedett a mezőn, s szekerekből hátul sáncot
 252    2     |            sáncot csináltak hosszasan, s azon belül előkapott nádkévékből
 253    2     |              nádkévékből tüzet raktak, s sütötték a szalonnát mindenfelé,
 254    2     |                a szalonnát mindenfelé, s kínálták egymást kulaccsal.~ ~
 255    2     |                zajos csoportok között, s tartotta azokat biztató
 256    2     |                 amit a háború céljáról s a bennlevők magatartásáról
 257    2     |           jókedvű legénység rázendíté, s végighangzott a síkon a
 258    2     |          bennünket táplál és elevenít, s vajon mivel él az ellenség
 259    2     |                 kemencét kitapasztani. S mit isznak azok odaát? Árpalevet
 260    2     |           hahota szakította félbe.~ ~- S mi, akik ilyen fehér cipóval,
 261    2     |              hallgatóinak megtetszett, s folytatását adva. - Fekete
 262    2     |                egy nagy ménkű mocsárt, s ott horgásztak, mit? talán
 263    2     |          zsivaj után szóhoz juthasson, s amint egy fél sonka fel
 264    2     |          emelve, megrázta kegyetlenül, s nagyot mondott a sokaság
 265    2     |        papucsvarga, aki töröknek varr, s menyecskék lábáról veszi
 266    2     |           hívatá a fiatal népszónokot, s azt kérdezte tőle, volna-e
 267    2     |            háromszáz válogatott ifjút, s az éjjel holdvilág feljötte
 268    2     |            puskákat vigyenek magukkal, s azokkal lövöldözzenek, mindegy,
 269    2     |       kegyelmetek, hogy futásnak ered, s azon esetben innen az egész
 270    2     |             erőt találnak maguk előtt, s azon esetben sietve visszavonulnak
 271    2     |        deszkáikat újra saruikra öltik, s elindulnak vitézül, biztosak
 272    2     |                 tízen nem lőnek utána? S azzal el lenne árulva jövetelünk
 273    2     |            helyeslé a latinus nézetét, s áldás fejében megtölteté
 274    2     |         mindnyája kulacsát bakatorral, s azzal útnak ereszté; ki-ki
 275    2     |         furfangos tervét a vezérekkel; s ezúttal maga Bethlen is
 276    2     |            észrevétlenül megkerülheti, s vagy kijön és nyílt síkon
 277    2     |             fogad, vagy visszahúzódik, s átveti magát a Tiszán.~ ~
 278    2     |          ellenség véletlen kirohanhat, s áttör a hadsoron.~ ~E tüntetések
 279    2     |                diákok által adott jel, s néhány pillanat múlva hangzik
 280    2     |       megfordítja a csata kimenetelét, s nagy hasztalanul durrogatott
 281    2     |           ágyúit beszegezve otthagyni, s nehéz lovasságával keresztülvágni
 282    2     |                osztozott a babérokban, s nagy zsákmányt tett muskétákban
 283    2     |                bizonyosan tüzet adott, s a szétszakadó gránát elhordta
 284    2     |       atyamester még leroskadtában is, s nem engedte, hogy valaki
 285    2     |         nyomott a debreceni nép előtt, s bátorsága is volt szavának
 286    2     |         kullogott, most előrenyargalt, s fél nappal elébb érve a
 287    2     |             első csapatokat meglátták, s volt tarackdurrogatás, harangszó,
 288    2     |       középületekre zászlót tűztek ki, s mikor a legelöl jövő gyors
 289    2     |               kulacsokkal, csutorákkal s más ilyen népszerű érdemrendekkel;
 290    2     |            zászlóival, trombitásaival; s féktelen lett a riadal kitörése,
 291    2     |              huszonnégy teológus diák, s énekelte szép harmóniával: „
 292    2     |        megállítá Keresztszegi menetét, s letétetve maga elé a ravatalt,
 293    2     |               mert Ferdinánd pártolta, s átszegődött Rákóczi Györgyhöz,
 294    2     |               a harcot Magyarországon, s a rakomazi győzelem után
 295    2     |               akart lenni, mint vitéz, s szeretett volna inkább sokáig
 296    2     |         kezdett harc lankadni kezdett, s hogy a végdöfés is megjöjjön,
 297    2     |              fiára is óhajtott hagyni, s aggódott miatta, ha Zólyomit
 298    2     |             még mindig tartotta magát, s Keresztszegi uram még mindig
 299    2     |              jövő ellenséggel szemben, s bizony megfelelt volna neki
 300    2     |        elszántan odalépett Igyártóhoz, s annak vállára téve kezét,
 301    2     |        gerjedten kapta azt ki kezéből, s olvasatlanul az asztalra
 302    2     |                felugrottak székeikről, s az elszörnyedés hangján
 303    2     |              szóra kissé lecsillapult, s mogorván kérdezé:~ ~- Mit
 304    2     |            főjegyző felvéve az iratot, s felbontva azt, az állva
 305    2     |          hadaikat menten leszállítsák, s minden ember a maga mesterségéhez
 306    2     |                ezennel megmásíttassék, s ugyancsak nevezett férfiú
 307    2     |               fejedelmi parancsot.~ ~- S mit mond erre a nemes tanács?~ ~-
 308    2     |            bárki is bírót nevezzen ki, s bírákat tegyen le helyeikből.
 309    2     |             által előre az eseményről, s a vigilansok77 által bezáratták
 310    2     |              felkiáltott sürgönyökből, s egy pillanat alatt pad alá
 311    2     |                a tűzverő botok álltak, s azután a kaput kivetni sarkából,
 312    2     |               nép között a rémkiáltás; s azzal egyszerre fölkeveredett
 313    2     |        hirtelen szétszedték sátraikat, s vállaikra vetve a sátorkarókat,
 314    2     |               taglókkal és fejszékkel, s hogy minden módja meg legyen
 315    2     |       elfoglalta a kistemplom tornyát, s a zendülő zsivajban egy
 316    2     |                 aki berohant az ajtón, s fustélyát plántálva maga
 317    2     |            főjegyző állt föl helyéről, s szúrós, gúnyolódó orrhangon
 318    2     |        fogságra választott főbíránkat, s ki tett helyébe mást, akit
 319    2     |              mely lehangzott a piacra, s megszaporodva ezernyi torok
 320    2     |              tanácsos vette a süvegét, s föltette fejére.~ ~Főjegyző
 321    2     |           kígyó, áthajolt az asztalon, s elérve hosszú hordtávolú
 322    2     |               elragadozák a süvegeket, s így képtelenné tevék őket
 323    2     |          azután is szükségük lehetett, s kezdték a latinságot saját
 324    2     |            pugionist89 kell leküzdeni, s leültek helyeikre szépen.~ ~
 325    2     |           ólomkalamárist az asztalról, s így szólt a tanácshoz:~ ~-
 326    2     |             ráadom az utolsó áldást. - S azzal a határozatot végigönté
 327    2     |           erőszaktevő nép a börtönhöz, s annak ajtajáról leverve
 328    2     |              között, úgy betölték azt, s szűnni nem akaró vivatozással
 329    2     |              foglalja el bírói székét, s rendeljen még ma új választást.~ ~
 330    2     |           felállt egy vásári asztalra, s inte, hogy szólani fog.~ ~
 331    2     |                őérte fogtunk fegyvert, s azt őellene nem fordíthatjuk.
 332    2     |           Tegyenek le minden fegyvert, s hagyjanak föl minden erőszakkal.
 333    2     |            amíg mindenki haza nem tér, s az éjszakai harangszónál
 334    2     |             hogy „tiszta már az utca”, s a kedvéért bizonyosan elébb
 335    2     |               egy kéz fogta meg kezét, s megszorítá. Összerezzenve
 336    2(90) |      volscusokhoz, Róma ellenségeihez, s Róma ellen vezette őket.
 337    2     |               hogy igen jó ember volt, s mikor a müderrisz meghalt,
 338    2     |               melynek négy tornya van, s egyiken sincs kereszt; ahol
 339    2     |           sertéshúst árulnak a piacon, s az emlékek után, sok hányódás,
 340    2     |               tevéket őrzött a jámbor, s azokhoz, mint mondják, nagyon
 341    2     |         vargabetűt tett Belényes felé, s végre a bihari havasok rengetegébe
 342    2     |               házakat döntögetve össze s útjába eső erdőket facsarva
 343    2     |            kaszáló ember nem vetődött, s melyet messze föld füvészei
 344    2     |                is elrekesztve a határ, s minden bokorban sárkány
 345    2     |       láthatott tízlépésnyinél tovább, s csak akkor vehette észre,
 346    2     |                belerekedt a dágványba, s nem bírt kivergődni a szövevény
 347    2     |             szügyig szakadt a tőzegbe, s nem bírt többé csülökre
 348    2     |           látta, hogy ez veszni indul, s leugrott róla, gyalog kísértve
 349    2     |             közepében egy magas házat; s valahányszor szélcsendesültével
 350    2     |              összetördelte koronáikat, s a fák mögött a magas háznak
 351    2     |               a bürütől elszakasztott, s a mocsárban addig hajtott
 352    2     |             csak jó tündérek lehetnek, s hogy hasonló előzékenységet
 353    2     |             melyet feje alá tett volt, s nekiindult a tündéri erdőnek,
 354    2     |              az ismeretlen jövevényre, s hagyták maguk mellett elmenni;
 355    2     |         hagyták maguk mellett elmenni; s kíváncsi nyúlsüldők tekingettek
 356    2     |             felkapaszkodott a lépcsőn, s bekocogtatott az első szoba
 357    2     |               kilincsre tette a kezét, s a závárt felnyomta, a szél
 358    2     |             fölszedte magát a földről, s négykézláb bemászott a tündérek
 359    2     |                aranytálak terhe alatt, s a kandallóból tündérvilági
 360    2     |              mögött az ajtót betegyék, s hozzálátott, hogy azt újra
 361    2     |                nyílik fel.~ ~Letekint, s bámulva látja, hogy a kandalló
 362    2     |               fordulva, mint egy ajtó, s azon keresztül egymás után
 363    2     |                   Egy férfi odalépett, s azt mondá: azon módon van,
 364    2     |             azt, mielőtt bejött rajta, s mikor háta mögött becsapta,
 365    2     |              amit megtud, el nem árul, s mindent, ami rábizatik,
 366    2     |         ajtónyílás minden választékát, s észrevehetetlenné tegye
 367    2     |     felkapaszkodjék a kémény tetejéig, s ott azon a lyukon, melynek
 368    2     |         helyükből sem mozdultak azóta, s nekirohant az erdőnek, míg
 369    2     |            befészkelte magát a mohába, s ott elcsigázottan elaludt.~ ~
 370    2     |           visszatért sík súlyegyenébe, s mikor Szulali széttekinte,
 371    2     |               mint a kéményseprő inge, s testének minden porcikája,
 372    2     |               levő vízben megfürödjék, s a sok keserű füstöt, kormot
 373    2     |                felkeresse Vince úrfit, s azt mondja neki: „én kegyelmetek
 374    2     |            vala fel Debrecen városába, s ott beállított Igyártó Mihály
 375    2     |         utoljára tüzet raktak alattam, s felfüstöltek.~ ~- S mit
 376    2     |           alattam, s felfüstöltek.~ ~- S mit csinált ott az a harámbanda?~ ~-
 377    2     |          gyerkőc, arra ráismertem.~ ~- S ki volt az?~ ~- A kegyelmed
 378    2     |       harámbasa pedig feleségének.~ ~- S mit csináltak ott vele?~ ~-
 379    2     |              mindig tudassa velük.~ ~- S mi szándékuk van az összeesküvőknek?~ ~-
 380    2     |                ott, én hallgattam.~ ~- S ki ellen volt intézve az
 381    2     |          felöltöznek török ispahiknak, s a szatmári német urakra
 382    2     |                újra meg nem haragszik, s össze nem kap.~ ~- Elbeszélted
 383    2     |                 künn járt akadémiákon, s háromszögletű kalappal,
 384    2     |       feltaláltak a természet búvárai, s csodakúrákat tett a „syrupus
 385    2     |              neki, vasrácsos ablakkal, s két erős fogdmeget mellé,
 386    2     |              aztán elkezdett ordítani, s akkor még jobban megkötözték.~ ~
 387    2     |          naphosszant elhallgatták azt, s minden ember megtudta, hogy
 388    2     |           erejéből protestált Szulali, s minthogy jószántából sohasem
 389    2     |             magát is fel kellett rázni s a száját felpeckelni, s
 390    2     |                s a száját felpeckelni, s úgy beletölteni.~ ~Ez sem
 391    2     |                bégetett, mint a birka, s azt már elismerte, hogy
 392    2     |                gyógyítá ki az őrültet, s föltéve magában, hogy ezt
 393    2     |              ez orgonás szobára nyílt, s megkérte szépen a tanárokat,
 394    2     |                a kastélyba elszállítá, s onnan megint visszahozta,
 395    2     |            egész a babonáig ment nála, s tudni való, hogy a törökök
 396    2     |              lelküket kivegye belőlük, s valami dzsinnek100 a lelkét
 397    2     |           szellemet ütne meg az ember, s az majd bosszút állna megverőjén.~ ~
 398    2     |        bolondokházából eresztették ki, s kérte, hogy parancsoljon
 399    2     |                leveté felső kaftányát, s szent borzalommal teríté
 400    2     |                összeesküvők terveiről; s mentől tovább beszélt, annál
 401    2     |              emberrel van találkozása, s csak oldozta le magáról
 402    2     |          papucsait is lehúzta lábáról, s azokat is saját kezűleg
 403    2     |           kapott egzotikus köntösében, s kezdé előadni a történteket,
 404    2     |               a többi cifra gúnyát is, s mindannyit titkosírással
 405    2     |         jelentéssel a köntöse bélésit; s rövidre fogták Szulalit,
 406    2     |          tanult török betűket ismerni, s így a legjobb akarat mellett
 407    2     |         kapitány megunta a vesszőzést, s azt parancsolta, hogy dobják
 408    2     |            dobják ki a fickót a kapun, s ha még egyszer a vár közelében
 409    2     |            vetkőztetve, jól megpüfölve s kilöketve került elő abból
 410    2     |               Asszán basa is elégszer, s semmi rosszat a fiatal menyecskéről
 411    2     |                hadjárat alatt elesett; s ugyanazért Csukásné ifjasszonynak
 412    2     |            debreceni bíró sohasem lát, s saját háza is van már, szőlőskerttel
 413    2     |           minden ember ismeri egymást, s a pletykakereső népek nemigen
 414    2     |                a férje az ugorkafáról, s akkor törte ki a nyakát”.
 415    2     |           Szatmárnémetiben letelepült, s ott tímármesterséget kezdett;
 416    2     |           tanácsban is helyet foglalt, s akiről városszerte köztudomású
 417    2     |               cimborák gyülekezésében, s ott mívelik az országfölháborítás
 418    2     |        örülnének az életnek, mint más; s amíg fiatalok, járnának
 419    2     |           szerelemben és boldogságban, s bíznák a világ folyását
 420    2     |               van békülve örök időkre, s a fejedelem Erdélyben örül
 421    2     |               három jótállt a fejével, s az árulóra halál volt szabva.~ ~
 422    2     |          Szatmárott, mind Nagyváradon, s akkor az a rendelet adatott
 423    2     |               a vélemény, hogy bolond, s egy bolond szavai mit ártanak?~ ~
 424    2     |        mindjárt egyszerre jókedve van, s a búsuláshoz csak igen nehezen
 425    2     |                tiszteletben is tarták, s ha valami viszálykodás volt
 426    2     |               lelkesen tud szónokolni, s akarta látni minden ember
 427    2     |           nyomorgatók ellen felzúdult, s a szolgaság jármát lerázta;
 428    2     |            kijövet a fiatal teológust, s nagy papot jövendölt belőle.
 429    2     |           foglalják el az őrtornyokat, s senkit éjnek idején a város
 430    2     |                 vártak két álló napig, s hogy ezalatt Debrecenből
 431    2     |                a bíró praktikája lesz, s annálfogva elhatározá magában,
 432    2     |              felvette ezüstös ruháját, s feleségének azt mondá, hogy
 433    2     |              szekér szénát Debrecenbe, s szállítaná azt el bíró uram
 434    2     |                a piacon meghálni vele, s akkor ő éjszaka előjöhet
 435    2     |               a szekér a bíró udvarán, s ez annál jobb.~ ~Csakugyan
 436    2     |         harangszót háromszor elhúzták, s innen számított egy jó hosszú
 437    2     |             házőrző eb a kapura rohan, s ottan csahol, nem ügyel
 438    2     |      pillanatban leszállt a szekérről, s ahol egy ablakban világot
 439    2     |           felkelt, kinyitá az ablakot, s kérdezé: ki jár itt?~ ~-
 440    2     |            keresztül járt az eszünkön, s bezáratta a kapukat, hogy
 441    2     |                  Lelkésznek készültél, s a bibliát nem ismered; mert
 442    2     |           ablakot, elfútta a gyertyát, s Keresztszegi egy óvatosan
 443    2     |             imádkozás közben aludt el, s bizton álmodik azon erősségben,
 444    2     |                kezeire le ne hajoljon, s azokra egy halk csókot ne
 445    2     |           lovag szállt le a nyeregből, s paripáját megkötve a kapubálványhoz,
 446    2     |            kihúzta övéből török kését, s annak ezüstveretes nyelével
 447    2     |                összeállítva „Bellona”, s ez volt az összeesküdtek
 448    2     |                 Ilona odasimult hozzá, s vállára borulva susogá:~ ~-
 449    2     |            lekeríté köpenyét nyakából, s szétnézett, hogy hová tegye.~ ~-
 450    2     |        hallhatólag Ilona.~ ~- Lóháton, s az nagyon kifárasztott.
 451    2     |               helyőrséget felkoncolni, s más oldalról mint német
 452    2     |          emberek a városból tanyáikra, s gyülekeznek itt a kastély
 453    2     |              szószékről tudtul adatni, s akkor hirtelen bezárattam
 454    2     |                fogják magukat vallani, s abban az esetben van elég
 455    2     |      takarítjuk ki, mikor ő távol van, s a kelepcén kívül reked.~ ~-
 456    2     |              atyád házához Debrecenbe, s ott maradsz mint csendes
 457    2     |                 és megkérheti kezedet, s azután élhet veled, ha tud,
 458    2     |               mondta hevesen járva alá s fel a teremben Ilona asszony. -
 459    2     |               őt háta mögé a nyeregbe, s a sötét gesztenyésen keresztül
 460    2     |              hanem egyes-egyedül jött, s Keresztszegi saját vészes
 461    2     |                   Hanem midőn hazaért, s udvarán leszállva lováról,
 462    2     |                 neje sírva jött eléje, s egy beírt papírszeletet
 463    2     |               melyet ablakában talált, s melyen Keresztszegi ismert
 464    2     |              egyszer maga köré gyűjté, s így szólt hozzájuk:~ ~-
 465    2     |                 Oszoljatok ti is haza, s térjetek hajdani mesterségetekre
 466    2     |              Keresztszegi búcsúszavát, s nem szóltak ellene semmit.~ ~
 467    2     |                 Azzal leoldta kardját, s az asztalra vetve, sietve
 468    2     |            pedig nagy búsan maradának, s nem tudták, hogy mitévők
 469    2     |       kijöttünk farkasoknak az erdőre, s hazakullogunk - kutyáknak
 470    2     |               fogok tántorodni többet, s most két nap alatt harmadszor
 471    2     |           leszek én! - kiálta az ifjú, s felkapta Keresztszegi kardját
 472    2     |              de Ormándy fejet csóvált, s az öregek húzódoztak.~ ~-
 473    2     |          vágtatott a város kapuján ki, s azután a városon kívül nagy
 474    2     |                száguldott a város alá, s a kívül fekvő lőportorony
 475    2     |             csizmák lábaihoz erősítve, s az első ék már térdei közé
 476    2     |            vidékek szabad pusztítására s a német katonaság öldöklésére,
 477    2     |               hogy most is háború van, s nem véltem a megrohanás
 478    2     |                kapitány mosolygott rá, s azt monda, hogy ez bolondos
 479    2     |           bölcsnek találta a tanácsot, s mindjárt leveté a spanyol
 480    2     |              csizmákat Vince lábairól, s ujjával kedélyesen megfenyegeté
 481    2     |         meghálva, a kíséretét leitatá, s mikor az holtrészeg volt
 482    2     |               megtelepült Debrecenben, s többé nem csinált titkot
 483    2     |                 hogy azok előrementek, s lévén náluk a kapitány levele
 484    2     |           visszatorláshoz folyamodnék, s abból mindjárt készen volna
 485    2     |          lovassal és ötszáz gyaloggal, s megszállta a kastély környékét.
 486    3     |      el-elvágnak belőle bölcs orvosai, s tanácsot tartanak élete
 487    3     |        tanácsot tartanak élete fölött, s vitatkoznak - hátralevő
 488    3     |         megszűntél önmagadat gyűlölni, s ez nagy nyereség; tanultál
 489    3     |                 amilyet megérdemeltél, s jövendőd lesz olyan, amilyet
 490    3     |                történetnek e lapjaiba, s gondold meg azután: mi voltál?
 491    3     |            azután: mi voltál? mi vagy? s mi légy?~ ~ Ezerhatszáznyolcvanöt
 492    3     |               nevével ismerkedett meg, s azon dicsőségben részesült,
 493    3     |                magát vissza a Dunában, s a vársáncok apró tornyain
 494    3     |             áll, de a hatszori ostrom, s a török helytartók restsége
 495    3     |            aztán időközben lefejeztek, s a megkezdett mű félbemaradt,
 496    3     |               az apró csillagocskákon, s a mitológiai alakokon keresztül-kasul
 497    3     |                 egészen pirossá válik, s mint valami veres felhő,
 498    3     |              felhő, marad ott libegve, s eközben mindenféle tüneményes
 499    3     |              ütköznének meg egymással, s a kuszált káoszból apró
 500    3     |       mulatságos vegykémleti tréfánál, s ezt a meggyőződést nem is
 501    3     |         terjengő bűvészi alakulásokat, s beszélt belőlük Abdi basának
 502    3     |                  De a feje ott szakad, s maga visszazsugorodik.~ ~-
 503    3     |               ismét egyesül a fejével, s keresztül tör, az egész
 504    3     |              menekül meg belőle senki, s te fogsz lenni az utolsó
 505    3     |               a budai sáncokra mászik, s a magyar zászlót kitűzi
 506    3     |                másodszor is elszakadt, s cikázva hullt alá a bűvcsoportozatból.
 507    3     |             lenni - mondá rá Ihánzáde, s azzal felvette az üveggömböt,
 508    3     |         üveggömböt, köpenye alá rejté, s a papucsait előkeresve a
 509    3     |               az eléje nyújtott kezet, s föltette magában, hogy rögtön
 510    3(109)|            égbolt Mátyás születésekor, s milyen volt mindkét oldalán~ ~
 511    3     |             keresztülázott a padmalya, s a könyvekre csorgott az
 512    3     |          pincébe, ott halomra hányták, s ha jöttek kíváncsi német
 513    3     |              Mátyás király könyvtárát, s ami Törökországot érdeklő
 514    3     |                azokat válogassa külön, s küldje fel Sztambulba. Azt
 515    3     |          elvégezte a reábízott munkát, s sürgette hazabocsátását;
 516    3     |                a pince bejáratát őrzé, s onnan harminc lépcsőn levezeté
 517    3     |              ifjú kurucot látta jönni, s megkínálta, hogy üljön le
 518    3     |                de hitelt ad neki Abdi; s ha most ő nem szeretne engemet
 519    3     |               a könnyűvérű ifjúra.~ ~- S bizonyos vagy-e afelől,
 520    3     |               Budáról három nap alatt, s nem jössz vissza másképpen,
 521    3     |              már egyszer kuruc vagyok, s hozzátok vagyok kötve, itt
 522    3     |            magad temettetni félholtan, s ismét felásatni, hogy azalatt
 523    3     |             fiatal protestáns szavait, s néha helyeslőleg inte rá
 524    3     |               elkezd betűkké alakulni, s feleletté válik, az nem
 525    3     |           ámbrafüsttől ittasan hevert, s mikor kiment a városba,
 526    3     |           odaveté magát lova lábaihoz, s beszélt hozzá; és nem bántották,
 527    3     |             nem bántották, mert őrült. S ha a két Khaszéki szultána
 528    3     |             cukorlabda) unták magukat, s játékul, mulatságból bebocsáták
 529    3     |            mondatott magának jövendőt. S a szemfényvesztő olyankor
 530    3     |               kitűnőbbeket megfojtatá, s a rabnőknek nem volt szabad
 531    3     |           tavaly megostromolták Budát, s a basa a védvívásban lelte
 532    3     |             meghallják Sztambulban is, s valahányszor egy ilyen rémhírt
 533    3     |          megjósolá Ihánzáde Mehemed! - s mindannyiszor egy kegyencnek
 534    3     |              az nem, hogy igaz dolog-e s legkevésbé az, hogy minek
 535    3     |             volt sok ideig a dívánnál, s Európa minden hatalmasságánál
 536    3     |             hogy gyermeket fog szülni, s ha apja szerecsen volt,
 537    3     |            lóhátról nézte a kivégzést, s hallotta, mit beszélt hozzá
 538    3     |          dámvadakat, medvéket hajtani, s estenden Abdinak azt kell
 539    3     |             felkapott egy dsiridet,117 s hozzáhajítá, hogy a dsirid
 540    3     |            harcolok a magam hazájáért, s minthogy ti is éppen az
 541    3     |          láthatatlanokhoz nem nyúlnak; s azért, amit hiszek, vagy
 542    3     |                vannak Mátyás királytok s a budai kormányzó basák
 543    3     |              gyomrában, de egy helyen: s nem fogja semmi megemészthetni;
 544    3     |   megemészthetni; de osszátok kétfelé, s tegyétek két külön paradicsomba,
 545    3     |               igazolják az ellenkezőt, s helyén maradna mindenki.~ ~-
 546    3     |            elfogatá a nagyváradi basa, s fogva küldé Isztambulba,
 547    3     |              szeraszkier Sátán Ibrahim s a nagyvezír Fekete Ibrahim
 548    3     |             ácsorgó csausz tisztekkel, s szóba hozta, ha nem kapott-e
 549    3     |               és szokás szerint kávét, s pipát adott neki.~ ~Petneházy
 550    3     |             tudna erről legkevesebbet, s segített ő is találgatni
 551    3     |            szürcsölt belőle fogain át, s hosszú vártatva kimondá:~ ~-
 552    3     |             vendége vállát bizalmasan, s azt felelé rá:~ ~- Ezt majd
 553    3     |              magas mennyekben lehetne, s rövid nap alatt neki is
 554    3     |              hadakkal minden vármegye, s a palotai és veszprémi agák
 555    3     |               pedig csak egy jó ugrás, s az ember meg van mentve.~ ~
 556    3     |            bevonta valami bárányfelhő, s az éj kezdett bizalmas sötétté
 557    3     |    tartóztatott vissza, Abdi basa.~ ~- S te az apáért elfelejtetted
 558    3     |               jöttek, odahítt magához, s azt kérdé tőlem, hogy akarok-e
 559    3     |        vezérekkel elégedetlen a díván, s rövid idő alatt nagy változások
 560    3     |            változások fognak történni, s hogy egy emberre van szükség,
 561    3     |        magyarok közül Thököly helyére, s ő tégedet nevezett meg;
 562    3     |                 de én nem félek ettől, s kezedbe adom titkodat; ha
 563    3     |                leány imádságos ajkait; s azontúl sem Ihánzáde bölcs
 564    3     |               jövendők árnyékában van, s azokba te nem látsz. Tudom
 565    3     |             muzulmán őrzi az asszonyt, s nem hisz a beszédének. Tegnap
 566    3     |                ölébe vonta leánykáját, s azt mondá neki, szép borzas
 567    3     |         szemeit, midőn apja azt monda, s nem tagadott semmit. „Kedves
 568    3     |                 mely feje fölött függ, s azon lesz, hogy őt megszöktesse
 569    3     |                itt áll az ajtóm előtt, s amint kimégy, ismét utánad
 570    3     |              veszi háromlábú asztalát, s kísér, kiabálva mindenütt;
 571    3     |              előtt lerakja sátorfáját, s méri a nádmézes rizspogácsát
 572    3     |             fejével felelős a tiedről, s ezért mindenütt nyomban
 573    3     |              elhagyna néhány lépéssel, s az őrház előtt háromszor
 574    3     |   kenyérkeresete, hogy a várost járja, s arról nem tehet, ha te is
 575    3     |          nyakadról, fordulj oda hozzá, s kérd, hogy engedjen a hátán
 576    3     |                süteményét venni kezdi, s megtalálja közte a patkányt.
 577    3     |            zavarban nyomot veszthetsz, s a kitűzött helyre siethetsz,
 578    3     |        sarkában volt az édespiláfárus, s azontúl kísérte utcáról
 579    3     |                léptekkel eléje került, s az őrterem katonái mind
 580    3     |               süteményéből választani, s míg annak hátikosarából
 581    3     |             állatot a sütemény között, s nagy lármát ütött a mutefellika
 582    3     |       pisztolyt, handzsárt húzott elő, s halállal fenyegetett mindenkit,
 583    3     |                hogy vegye ápolása alá, s reggelig ki ne engedje menni
 584    3     |          sikátoron át nyomot vesztett, s a bekövetkező sötétség oltalma
 585    3     |                megromlott a vízvezető, s a gyér nedv cseppenkint
 586    3     |         siratná a gyönyörűséges múltat s a szomorú jelent.~ ~A csigakút
 587    3     |                  szólt közelebb lépve, s Petneházy most már bámulva
 588    3     |            fehér szakállát is levágta, s a helyett feketét kötött
 589    3     |               számodra álruhák vannak, s cseréld el velük köntöseidet,
 590    3     |            inte neki, hogy hallgasson, s maga elöl emelve fel a hintó
 591    3     |           palack tiltott nedv mellett, s olyankor sokat eltréfálgattak
 592    3     |                egy nála levő kulccsal, s maga után ismét bezárta.~ ~
 593    3     |                az enyelgő hangok közé, s a kuruc vezér hallá azt
 594    3     |                kapui rád vannak zárva, s első gondod most, hogy a
 595    3     |            fényűzés gyanánt hordoztak, s a kivilágított ablakok derűjénél
 596    3     |         szobában, a kapu újra kinyílt, s Telli gyorsan suhant ki
 597    3     |           férfi felemelte a palankint, s az imám ment ismét elöl.~ ~
 598    3     |            megvizsgálta azt, ráismert, s nem kérdezé a benn levő
 599    3     |              kis kerek lyuk nyílt meg, s azon kiszólt Sejtán bég
 600    3     |       rekesztve, kinyitotta a zárakat, s akkora rést nyitva, amekkorán
 601    3     |              befért, kezét nyújtá elé, s bevonta a házba. Vasrudak
 602    3     |            kihangzott a mandolinpengés s az ismeretes szerelmi dal,
 603    3     |                még eszed nem jött meg, s újra karjára vesz, midőn
 604    3     |          ifjúért, akit szintén szeret, s megcsal egy vén emberért,
 605    3     |              látom, hogy adósa vagyok, s nem akarok az maradni. Most
 606    3     |               az erszényt övébe rejté, s ismét kilépett a palankinból.~ ~
 607    3     |             utcaszegleten katona állt, s az őrjáratok ellen megvédte
 608    3     |     rejtőzzenek el a kioszk ajtajánál, s amint az éjjel egy fiatal
 609    3     |               azt rögtön ragadják meg, s vágják le a fejét.~ ~Tellinek
 610    3     |              kertajtó halk nyikorgása, s utána közeledő léptek a
 611    3     |              küldött bársonyerszénybe, s korán reggel felvivék azt
 612    3     |              köntösét, titkos iratait, s most nem egyébért tartózkodik
 613    3     |               tábornak tudomást adjon, s a kuruc vezéreket, akik
 614    3     |                 Vigyázzon Petneházyra, s a kémet akasztassa fel.~ ~
 615    3     |             basa övébe dugá a levelet, s asztalára helyezé a bársonyerszényt
 616    3     |               dinárt, megdicséré őket, s rájuk bízá, hogy most meg
 617    3     |        menjenek el az imám szállására, s amint megkapják, minden
 618    3     |        felszaggatá a levél zsinórjait, s ezt olvasá belőle:~ ~Abdurrahman!
 619    3     |         erszényben a levágott fő állt, s felnyitva azt, kivette belőle
 620    3     |          csókra fel nem nyílnak többé, s a menekülteket török átok
 621    3     |               elárult kedvese helyett, s azt nem köté Budához egyéb
 622    3     |           között volt húszezer magyar, s a birodalmi seregen kívül
 623    3     |         meghódítását, Belgrád elestét, s midőn őseinek nagy tetteire
 624    3     |            legyen, mindig lovon üljön, s mégse legyen belőle semmi
 625    3     |         Mohammed később sérvet kapott, s fájdalmat okozott neki a
 626    3     |                kénytelen volt vadászni s újra vadászni, mialatt a
 627    3     |                közeledő tengeri rablót s dereglyékre kapva, rárohantak;
 628    3     |              azonban visszaverte őket, s két napig ott maradt a part
 629    3     |              régi jó ezüstnyolcasokat, s ahelyett eláraszták a fővárosokat
 630    3     |         rendkívüli adó miatt (avarif), s megkövezte a kiküldött kádikat,
 631    3     |       katonaság elől békés falvaikból, s megnépesíték az erdőket
 632    3     |              megbuktatá, száműzé őket, s kalandorokat, jöttmenteket
 633    3     |               a perzsa uralom hatalma, s ott érte végét a római szabad
 634    3     |            kívül esett a törökjáráson, s a császári biztosoknak sem
 635    3     |              volt akkor kezük ügyében, s ahonnan utoljára is üldöztetés
 636    3     |        jövedelmét évekig nem húzhatta, s azalatt távol menhelyen
 637    3     |           azalatt távol menhelyen élt, s csak az akkori magyar világ,
 638    3     |            maga sem volt gazdag ember, s az ő birtokai is hasonló
 639    3     |               megmaradt még a jó kard, s egy olyan kardot nagyra
 640    3     |           fogadta a hozzá menekülőket, s hosszasan értekezve velük
 641    3     |             vele előre Komárom várába, s ott a mérnökkar főnökét,
 642    3     |               fogadtatásban részesült; s ezt a kellemes érzést fokozta
 643    3     |            emelkedett nézetekkel bírt, s értett más egyébhez is,
 644    3     |          asszony visszatért birtokába, s a legelső ezredeshez, ki
 645    3     |              szalagokkal fellobogózva, s a hófehér kebelnek, mit
 646    3     |               szebbnek kezdte találni, s mentől tovább nézte a lovagot,
 647    3     |            között első férje életében, s egyúttal azt is, hogy Petneházy
 648    3     |               igen szép vagyonnal bír, s mint áttért vezér bizonyosan
 649    3     |        pillanatokkal méregeti egymást, s bizonyos volt felőle, hogy
 650    3     |           nyújtsa Borbálának a karját, s melyikét fogadja el a leány -
 651    3     |               nejét és mostohaleányát, s a két ifjúnak azt parancsolá,
 652    3     |              lépett a két fiatal közé, s mindkettőt kézen fogva mondá
 653    3     |                betegségben szenvedtek, s szemeitek tekintetéből kitalálhatja
 654    3     |           leányba vagytok szerelmesek, s mind a ketten jogot tartotok
 655    3     |          esetben, mint kardhoz nyúlni, s egynek a kettő közül elhagyni
 656    3     |         kedvére.~ ~- Ráállok, vezérem. S most már úgy segéljen Isten,
 657    3     |             végig Magyarország térein, s letörli onnan a török hatalmat,
 658    3     |               a másik után emelkedett, s csalárd bizományosok elorzott
 659    3     |            szökdöstek a határokon túl; s ha valaki panaszkodott,
 660    3     |              kincseit, drága paripáit, s átküldé azokat a Csepel-szigetbe.
 661    3     |                között mindenütt sátrak s lobogók látszottak.~ ~A
 662    3     |         védművei el vannak hanyagolva, s ahol az ágyúk nem sok kárt
 663    3     |      várszegletek ágyúkereszttüze véd, s melynek előtere nagyon alkalmas
 664    3     |             volna, kanócot vetne bele, s magával együtt a légbe röpítené.
 665    3     |            Kezdett már fatalista lenni s bízni a jóslatokban. „Ne
 666    3     |             próbáltak a tört résen át, s sikerült egész a belső sánckarókig
 667    3     |            valaki vállára üt hátulról, s amint Petneházy visszafordult,
 668    3     |                az ostromlók víárkaira, s leöldösték az ott alvókat,
 669    3     |          sötétben a szélső védművekre, s leronták az ellenfél sánckaróit;
 670    3     |          fejeit tűzték fel lándzsákra, s a víárkokat szegték be e
 671    3     |        ostromágyút kilőttek egyszerre, s arra elhallgatott valamennyi.
 672    3     |                bajorok a kis rondellát s a hozzá tartozó kettős kőkerítést
 673    3     |                távolságban szerteszét; s a képtelen erőszaktól a
 674    3     |             túlcsaptak a pesti partra, s elboríták egyszerre az egész
 675    3     |            tértek az emberek magukhoz, s akkor látták, hogy a nagy
 676    3     |               jönni és felszabadítják, s a keresztények hiába rontják
 677    3     |                este nagy ágyúzás volt, s a törökök zászlókkal, énekelve
 678    3     |               hirtelen zavarba jöttek, s a magyar lovasság nélkül
 679    3     |           jónak tartotta álláspontját, s a másikat várta. Utoljára
 680    3     |               jobbszárnyát megkerülte, s a horvát gyalogosokat oly
 681    3     |              lovasságot megszalaszták, s a cserbenhagyott gyalogokat
 682    3     |           akartak verni a Sváb-hegyen, s ott helyet foglalni.~ ~Tizenhetedikéig
 683    3     |               gyalogságnak használták, s holnap lovasnak ültetik
 684    3     |                áttörtek a védsáncokon, s mielőtt a keresztény tábor
 685    3     |                is elverték maguk elől, s már közel voltak a Fehérvári
 686    3     |         Petneházy előrohant hajdúival, s dühös viadalt kezde velük,
 687    3     |            sorlövést minden ágyújából, s négy új vörös zászlót tűzetett
 688    3     |               lőtt torony magaslatára, s onnan lehányta a törököt.
 689    3     |             azoknak onnan visszatérni; s emellett azon pokoli ötletük
 690    3     |                kénkövet halmoztak fel, s azt meggyújták. A felettük
 691    3     |        ahelyett inkább lefelé terjedt, s az ótalmazókat szorítá ki
 692    3     |              ágyúkat vontattak fel rá, s onnan gyönyörűen lőhették
 693    3     |               egy törökké lett magyart s egy szerecsent küldött ki
 694    3     |              Dunán keresztül menekült, s kétszer átúszta azt, hogy
 695    3(132)|                Johann Christoph Wagner’s Christlich und Türkischer
 696    3     |                a holtakat félrelökték, s jöttek helyükbe új élők;
 697    3     |               hirtelen Óbudán termett, s az előőrsöket felriasztva,
 698    3     |            főhadiszállásáig tört utat, s ott hagyta magát lekaszabolni
 699    3     |           látta ezt jól a hegytetőről, s elvonult onnan érdi táborába.~ ~
 700    3     |           tudta, hogy az ő ősz fejének s a budai félholdnak ez az
 701    3     |              hirtelen megrohanták azt, s tömegestül vetették magukat
 702    3     |          verték vissza a várkastélyba, s már halva volt ott a vezér
 703    3     |    diadalordítás töri magát keresztül, s a vívók a középkörönd romjain
 704    3     |           odatűzte, az volt Petneházy, s akik ott harcoltak mellette,
 705    3     |              vitéz nyakára hurkolódik, s a következő pillanatban
 706    3     |               nyakára hurkolt kötelet, s kardjával kettészelé azt,
 707    3     |              kardjával kettészelé azt, s ismét talpon állt a földön;
 708    3     |                 rakj tüzet lakásomban, s küldd szét az eunuchokat, -
 709    3     |               fel sorban minden házat, s a futó tűzárkok kanócait
 710    3     |        lovaikról, azokat ott leszúrták s meztelen karddal kezeikben,
 711    3     |              harcoltak utolsó emberig, s e viadal közepett egyszerre
 712    3     |                 kegyelmet adott nekik, s nem engedte őket bántani.
 713    3     |                egy szelencét vont elő, s neki nyújtá, az tele volt
 714    3     |                a véres szomorújáték.~ ~S annak bizonyságául, hogy
 715    3     |            fedve és vérrel befestve.~ ~S aki ezt a megrendítő tragédiát
 716    3     |              falain a végostrom alatt, s vágytársa az utolsók között
 717    3     |       feltüzelve, a regényes kioszknak s a rózsalugasoknak helyök
 718    3     |               az török halott sírköve, s annyit el tudott olvasni
 719    3     |             Pesten levő huszárezredét, s induljon velem még ez órában,
 720    3     |            pedig menjen a főherceghez, s várja ott további rendeletét.~ ~
 721    3     |           ötven vitézt huszárai közül, s ő maga élükre állva, bátran
 722    3     |          megritkítá a csapat hadsorát, s sebesen nekinyargalt a gulyának;
 723    3     |           belőlük egypár száz darabot, s elkezdték hirtelen terelni
 724    3     |               hitték ezt a mozdulatot, s nem jöttek ellene, most
 725    3     |           hirtelen megállítá katonáit, s visszafordult maroknyi népével
 726    3     |         dolgozzék! - kiálta Petneházy, s azzal ő maga egyenesen nekirohant
 727    3     |            nekirohant az egri basának, s amint az szép ezüstös páncélba
 728    3     |         otthagyta Hatvant és a gulyát, s a vezéri nagypecsétet, mit
 729    3     |            aztán ősi kastélyodba haza, s iparkodjál boldog ember
 730    3     |           császár grófnak nevezett ki, s ezt nem szeretik azok, kik
 731    3     |               azt, akit megszolgáltam, s ne igen nevezgesd előttem
 732    3     |         kellett nyújtani és kibékülni, s minthogy Petneházy másnapra
 733    3     |               ott búcsút vevének tőle, s engedék útjára menni Komárom
 734    3     |              az éjszakai mámortól van, s tanácsolá neki, hogy ha
 735    3     |                nyargalást követett el, s elmaradoztak utána. Egyszer
 736    3     |             aki már eszméletét veszté, s nem tudja kormányozni a
 737    3     |       szederjes homlokát, égő szemeit, s hallhaták, mily szörnyen
 738    3     |         nyargalt ló össze nem roskadt, s lovagjával együtt a földre
 739    3     |               könnyelmű vadászataiból, s búcsújáratot rendelt az
 740    3     |            basa járdal kivont karddal, s aki szemeit a szekrényhez
 741    3     |        keresztény rabszolgát levágnak, s vérében otthagyják az úton
 742    3     |                 testüket felhasogatva; s egy szekrényből a legapróbb
 743    3     |             német őrséggel rakták meg, s a véráztatta falak között,
 744    3     |       zsákmányból már fogyatékán járt, s azok a zsidók, akiknek tartozott,
 745    3     |          szerezhetne azt megint sokat, s Funkenstein - követte a
 746    3     |            Gábor barát Győrben lakott, s ugyanott volt főparancsnok
 747    3     |                A fogoly kíváncsi lett, s a kályhán át, ahol fűteni
 748    3     |          kicserélték török foglyokért, s az rögtön sietett Gábor
 749    3     |                adott már az árulásért, s tanakodott vele a módszerek
 750    3     |         helyőrség alig megy kétezerre, s minden gyanú nélkül van
 751    3     |              sietett a tanúval Budára, s tudatá a főparancsnokkal
 752    3     |      Funkensteinnál voltak, őt hívatá, s kérdezé tőle, hogy talán
 753    3     |            azonban megérzé az illatot, s mindennemű levelezést tagadott
 754    3     |             rabnőket fogták vallatóra, s Fatinica kivallá a küldött
 755    3     |             akarta megkapni a basától, s azután a várat nem játszani
 756    3     |          volnának; míg levetkőztették, s meglelték azokat a harisnyákban. (
 757    3     |              kötelességéről, hűségéről s keresztény származásáról,
 758    3     |           basához külde egy parasztot, s levélben offertumot143 tett
 759    3     |                legkönnyebben feljutni, s hogy a nagy körönd felől
 760    3     |          vezérnek írt is népek végett, s az utolsó, a parasztnál
 761    3     |               pénz már készen állanak, s ezek szerint a vár, a benn
 762    3     |                megérdemlett büntetésül s másoknak is elijesztő exemplum146
 763    3     |  kiszegeztessék, szíve kiszakíttassék, s a szájához veressék, s mindez
 764    3     |                 s a szájához veressék, s mindez a törvények értelmében,
 765    4     |               uram labanc részen volt, s Huszt várának vala kapitánya.~ ~
 766    4     |           akkor erős fészeknek tarták, s a kuruc vezér igen szerette
 767    4     |               merek én - mondta Rédey, s befogatva négylovas kocsijába,
 768    4     |             hallotta nagybeteg voltát, s nem állhatta meg, hogy félretéve
 769    4     |              beteg ember nyughatatlan, s ilyenkor akármi szert tanácsolnak
 770    4     |               fogták az illető helyen, s magunkfélét küldtek vissza
 771    4     |              hogy felugrott az ágyból, s felrántotta csizmáit segítség
 772    5     |      emberivadék látta azokat felnőni, s ivadékról ivadékra szállt
 773    5     |            ivadékra szállt a történet, s máig is úgy emlékeznek arra,
 774    5     |    bivalybőröket viselő dragonyosokból s célba lövő muskétásokból
 775    5     |             kalandornép csavargott alá s fel, szemre-főre egymáshoz
 776    5     |               is elpusztított a háború s kétségbeesés, nyomor és
 777    5     |              kaszát, csákányt ragadni, s felcsapni kurucnak vagy
 778    5     |       gyújtogatva, ahol megharagudtak, s szétszaladva, ahol megijedtek.
 779    5     |               mint amennyi irtózatost, s neveikkel egyfelől a dajkák
 780    5     |         udvarán, pofon üté, megáldotta s otthagyta, rábízván, hogy
 781    5     |             volt a tisztes matrónának, s több százezer forintra menő
 782    5     |          műveltek, világhírű könyvtára s mindenféle beneficiumai,150
 783    5     |   agyonverésében tüntették ki magukat, s hősi tetteik énekli bűnös,
 784    5     |           Cleopatrát,153 Semiramist154 s más afféle szemtelen asszonyi
 785    5     |          szabad vetni, tánc, hegedűszó s más hívságos dolgok örökre
 786    5     |              kedvéért kimondani lehet, s hogy e nézetnek legkevesebb
 787    5     |  egyszer-másszor női alakot ne lásson, s tizennégy éves korától húszig
 788    5     |                aratásról, villámlásról s más efféle tárgyakról; emellett
 789    5     |         beszélt, a csillagokat az égen s a virágokat a földön szemenként
 790    5     |               volt Gerzson úr segédje, s emellett oly jámbor érzelmű
 791    5     |         eszközöket a tanár úr számára, s csupán olyankor adva tanújelét
 792    5     |           lehet a levegőt meggyújtani, s a villanygép alatt papiros
 793    5     |            reggel ott van a múzeumban, s csak a késő estve választja
 794    5     |        figyelemmel áll az ablak előtt, s éppen egy roppant kerekes
 795    5     |             bírt megválni a látcsőtől, s ha sokáig nem láthatá a
 796    5     |       teleszkópiumok ég felé fordítva, s munkában a görebek és légszivattyúk.~ ~
 797    5     |                kezeit nyújtá ki utána, s csak akkor ijedt meg, mikor
 798    5     |            délután leüle az asztalhoz, s ijedség kimondani: szerelmes
 799    5     |               ifjú a múzeum ablakában, s beszélgetett egymás között.~ ~-
 800    5     |               hátha a szél félreviszi, s az udvarra esik, s a nagytiszteletű
 801    5     |         félreviszi, s az udvarra esik, s a nagytiszteletű úr kapja
 802    5     |                kapaszkodni a bodzafán, s a kötélen megint feljönni.~ ~-
 803    5     |           melybe Józsefet beleültette, s a kötelet az ablak keresztfája
 804    5     |                a verset a rózsák közé, s Áron markában újra felemelkedék
 805    5     |              helyet is félve kerülték, s dobogó szívvel hallák reggel
 806    5     |               az adonicus165 sántít.~ ~S ezzel markába nyomta a kérdéses
 807    5     |             rögtön ráismert az írásra, s vége volt előtte József
 808    5     |               történő eseményekről is, s éppen nem iparkodék elrejtegetni
 809    5     |       összerakni a kívánt mennyiséget, s midőn mindazt szekerekre
 810    5     |                előjön a maga lyukából, s elveszi tőlük az egész szállítmányt,
 811    5     |               felülteté a maga hadait, s megesküvék, hogy porrá égeti
 812    5     |              hogy porrá égeti Enyedet, s bor helyett a vérét issza
 813    5     |             már Marosújvár körül járt, s ahogy a közbeeső falukkal
 814    5     |                kőfallal volt bekerítve s többrendbeli bástyatoronnyal
 815    5     |              Itt tartattak a céhládák, s nagy veszedelem idején ide
 816    5     |          mesterek legényeikkel együtt, s ők képezék az Isten várának
 817    5     |                   szóltak lelkesülten, s másnap reggel a kémiai leckén
 818    5     |                meg a hallgatóteremben, s hallani sem akarnak egyébről,
 819    5     |        fringiát takargat a tógája alá, s iszonyúan ráförmedt.~ ~-
 820    5     |               pusztító gallusok ellen, s agyonverték őket.~ ~Gerzson
 821    5     |               pedig szekerekre rakatá, s elzárta a templom alatti
 822    5     |          bennük, újra összebeszélének, s miután fegyvereik elszedettek,
 823    5     |            magának ki-ki egy husángot, s azokat a tóga alá rejtve,
 824    5     |                sem kulcsa, sem kereke, s mind valamennyi nyírott
 825    5     |           kurucoktól, kik hosszú hajat s fülig kent bajuszt viseltek.
 826    5     |           kecsegehátú rézsisak borítá, s páncélpikkelyes kesztyűkbe
 827    5     |                  Széles, tunya képéből s nemtelen vonásaiból ugyan
 828    5     |             sem érdemei nem juttatták; s ahány csojtár, ahány darab
 829    5     |                csillogott a szennytől, s orcája bátran dicsekedhetett
 830    5     |           tisztelettel és kalaplevéve, s nagyobb megtiszteltetés
 831    5     |               fog már többet beszélni, s leereszkedőleg vállára veregetett. -
 832    5     |             Gerzson úr meghajtá fejét, s most a főbíró szólalt meg
 833    5     |       Bórembukk fülébe súgott valamit, s azzal rosszul rejtve ravasz
 834    5     |           menjen haza a maga lakásába, s éjszakára tegyen gyertyát
 835    5     |           tegyen gyertyát az ablakába, s ami szegénységétől kitelik,
 836    5     |               és vének visszahívattak, s késő estig nem szűnt meg
 837    5     |            istenházának oltalma alatt, s e kérelmet a többi szüzek
 838    5     |                mázsás harangja állott, s amint kitekinte a torony
 839    5     |                város felé hömpölygeni; s nemsokára kivehetővé lőn
 840    5     |               bírt meghúzni két férfi, s mielőtt a csoport a várost
 841    5     |             vészharang a város fölött, s azon pillanatban talpon
 842    5     |              talpon volt minden ember, s mintegy összebeszélésre,
 843    5     |              dühbe jött e kijátszásra, s parancsot adott, hogy rögtön
 844    5     |         kardélre hányatja a lakosokat, s a hajadonokat kiosztja katonái
 845    5     |         vígasztala őt Trajtzigfritzig, s e biztatással egyszerre
 846    5     |        kötőfékjét a főbíró kezébe adá, s úgy vezetteté magát az utcán
 847    5     |            professzor nyakába ült fel, s nevetséges iszonyattal viteté
 848    5     |              rektor leányát, Klárikát, s mint emeli azt nyergébe
 849    5     |                egymagam valamennyit! - S hanyatt-homlok rohant le
 850    5     |          sarkából vetve a bezárt kapu, s a másik percben, mint a
 851    5     |               szorítva a labanc sereg, s az első ordításra vérszemet
 852    5     |              fordítanak a csatatérnek, s iparkodtak a városból kifelé.
 853    5     |                az ölébe tett leánykát, s vitte magával, szemeivel
 854    5     |          galléron ragadá Gerzson urat, s úgy hurcolta őt magával,
 855    5     |             párjára talált a futásban, s elmaradt magára tülekedni,
 856    5     |             teher alatt kifáradt a ló, s amint az említett kis patakhoz
 857    5     |  fellegszakadás árja elhordta a hidat, s a víz túlömlik a parton.~ ~-
 858    5     |        elereszté Gerzson úr gallérját, s tenyerébe kapva a taglót,
 859    5     |         visszavágott a diák doronggal, s úgy talált a labanc körmére
 860    5     |              puszta kézzel az ifjúnak, s bár az olyat vágott a husánggal
 861    5     |             hogy meghajolt bele a bot, s a labanc feje egyszerre
 862    5     |               Áron kezében a fütyköst, s ki akarta azt abból csavarni;
 863    5     |                megfogá azt két kézzel, s ilyenformán nagyokat rántottak
 864    5     |             míg mind a kettő kifáradt, s akkor farkasszemet kezdtek
 865    5     |              jaj neked is, nekem is! - s azzal egyet rántott ellenfelén,
 866    5     |           menekülés, leszálla lováról, s kihúzta kardját, nekifordult
 867    5     |             csak megnyálazta tenyerét, s közepén fogva a botot, merészen
 868    5     |                  ordítá az magánkívül, s kardjával hozzá vágott szörnyen.
 869    5     |           kezében megpördült a husáng, s az egyik végével úgy csapta
 870    5     |               két kézre fogta a botot, s úgy vágta derékon ellenfelét,
 871    5     |               meggyilkolni, reárohant, s lábával reágázolva, egy
 872    5     |            valaki. Hirtelen odafutott, s a tógánál fogva kihúzá a
 873    5     |              szép szavakkal ájultából, s akkor mind a négyen térden
 874    5     |                ötven esztendeje immár, s a két fűzfa folyvást zöldül
 875    5     |                a regét a két fűzfáról, s elénekelve, hogy: „Erős
 876    6     |       ezüstláncos mentékben a férfiak, s ha kellett áldozni, ott
 877    6     |               nehéz filigrán láncokat, s mind lerakták Isten dicsőségére
 878    6     |                golyók rombolták össze, s amit az ágyútűz megkímélt,
 879    6     |                nekijött a jeges árvíz, s mind-mind ledöntötte...~ ~
 880    6     |               gyújtva az éjszakai égen s messze szórva hulló darabjait
 881    6     |          repült a szurokkoszorús teke, s közben-közben egy-egy izzó
 882    6     |             fölülkerült volna az égen, s ott csatázna az angyalokkal
 883    6     |           angyalokkal és csillagokkal, s szórná alá a földre mennydörgő
 884    6     |              hullt a templom tetejére, s nemsokára lángok csaptak
 885    6     |           pirosabb a tűz visszfényétől s lelke haragjától.~ ~Midőn
 886    6     | katonaüdvözléssel köszönti az érkezőt, s átszállíttatja a városba.
 887    6     |            végén, mely a Vághoz vezet, s melyet a monostori telepek
 888    6     |               ott állnak egy tömegben, s nézik távolról a tüzet.~ ~
 889    6     |               az aranynyakú táblabíró, s nagyon ki akart magáért
 890    6     |             közbe röviden a kis férfi, s nyeregkápájából egy pisztolyt
 891    6     |                egy pisztolyt vont elő, s azt oly hidegvérű képpel
 892    6     |               hallotta, mit mondtam! - S ezzel sarkantyúba kapta
 893    6     |                kapta lovát a tábornok, s előrenyargalt.~ ~A téren
 894    6     |            egyenkint égő állványukról, s keresztültörték magukat
 895    6     |              reggelig oltotta a tüzet, s a torony ércfedele aranyos
 896    6     |             leend ez a tábornok alatt, s távozának. Utánok a város
 897    6     |                igen szívesen fogadott, s közülök legkivált azzal
 898    6     |         elhitte, hogy ő Kossuth Lajos, s e hitében mind e mai napig
 899    6     |                is beférne mellénk.~ ~- S oda nem hatnak be a bombák?~ ~-
 900    6     |         fontosak sem. A boltozat erős, s fölötte kötélnyi földsáncolat.
 901    6     |          biztos sánc alatt táncoltunk, s mikor ők legjobban iparkodtak
 902    6     |           tervet igen szépnek találta, s a búcsúzó deputációkat185
 903    6     |       nyájassággal fogadott mindenkit, s miután segédei jelenték,
 904    6     |           tetején terített asztalokat, s azoknak láttára furcsa érzések
 905    6     |          komoly aggodalmakra méltónak, s midőn a bástya üregéhez
 906    6     |               az ilyen vigasságot.~ ~- S mi mind odafenn fogunk ebédelni? -
 907    6     |        Természetesen. Természetesen. - S miután látta a tábornok,
 908    6     |        vendégei búsan kullogtak utána, s inkább hasonlítottak egy
 909    6     |                 fölvezette a bástyára, s tartotta beszéddel a bizalmas
 910    6     |     szomszédjait könyökkel taszigálni, s az átellenieket lábbal rugdalni
 911    6     |           legkisebb zörejt ne okozzon, s evés közben szüntelen hátratekingetett
 912    6     |        paprikát hintett nagy bőséggel, s a salátához feltett ecetet
 913    6     |                 hogy meg fog szólalni, s jó közel hajolva a parancsnok
 914    6     |           ostromlók is most ebédelnek, s nem vehetnek bennünket észre,
 915    6     |               magának igazi tokajival, s azt fölemelve, maga is fölkelt;
 916    6     |               magában a testes őrnagy, s elszörnyedt magában e vakmerőség
 917    6     |           harsogá e szóra minden ajak, s a vendégek felugráltak helyökről,
 918    6     |        vendégek felugráltak helyökről, s poharaikat csengve összezördíték.~ ~
 919    6     |       iparkodik, de nem bír elfojtani. S hogy kétségbeesése tökéletes
 920    6     |             árulva! - kiálta az ember, s szinte hanyatt esett székestül
 921    6     |          figyelem, elkezdtek durrogni, s hánytak mindenféle golyóbisokat
 922    6     |               némelyik a Dunába esett, s ott pattant szét a víz fenekén,
 923    6     |              nem oltva annak árjaitól, s kétfelé csapta a felzavart
 924    6     |          társaság kikapott a félelmen, s mit azelőtt szent borzalommal
 925    6     |           fordult a közeledő golyónak, s valahányszor egy bomba szétpattant,
 926    6     |                hold is feljött szépen, s holdvilágnál, zenehanggal
 927    6     |          kerekedett a vidék szépeivel, s úgy járták a csárdást, mintha
 928    6     |                tetszett a tábornoknak, s minthogy tetszését eléggé
 929    6     |        menyecske kiidézte ülőhelyéből, s úgy megforgatta a tolnai
 930    6     |              hagyta magán megtörténni, s miután megértették vele,
 931    6     |        erőszakos bátorsága bilincseit, s kitörő ordítással, melyben
 932    6     |             levetette magát az árokba, s midőn a négyölnyi magasról
 933    6     |                hogy mikor pattan szét, s kit fog agyonütni.~ ~Egyszerre
 934    6     |          gránát rakétaszerve ellobban, s aközött, midőn a belső szikra
 935    6     |       felszökék helyéről a parancsnok, s a gránátot felkapva, hirtelen
 936    6     |          csapattal a nádorvonal felől, s kényszeríté elhallgatni
 937    6     |             után vesznek a múlt napok, s velök a múlt dicsőség.~ ~
 938    7     |           rosszabb történhetik velünk, s erővel rá akart beszélni,
 939    7     |                 hogy hová bújhatna el, s ha híttam, kerestem, sohasem
 940    7     |            okosabb ennivalót találnak, s föltettem magamban, hogy
 941    7     |           mutatom, hogy félek tőlük.~ ~S azután vártam egész rezignációval,
 942    7     |              kocogtatás ismételve lőn, s csak szavamra nyílt meg
 943    7     |           minden ajánlott szolgálatot, s csupán azt kérve, hogy mutassak
 944    7     |              Jöjjenek utánam - mondám, s elvezettem őket legszebbik
 945    7     |                mind elmentek hazulról, s magam akartam az ágyakat
 946    7     |         mondták udvarias megelőzéssel, s én látva, hogy nyugalomra
 947    7     |           cipőjét valahol elvesztette, s maga vörös volt, mint akit
 948    7     |             megmutattam neki a szobát, s az anélkül, hogy legkisebbet
 949    7     |       fölkeresték a mamát meg engemet, s behízelgő örömmel adták
 950    7     |         tekintetből nem szidott össze, s csak akkor támadt rám, mikor
 951    7     |          készültem, a hektikától félt, s azt hittem, hogy nagyon
 952    7     |           azért tán, hogy táncoljanak? S éppen azért, ez mind csak
 953    7     |          hirtelen magukkal elragadják, s elvigyék Törökországba.~ ~-
 954    7     |    megmosdatott, kis libának nevezett, s azt mondta, hogy nem is
 955    7     |            rakott föl magára, mint én, s ami a többi magyar tiszteket
 956    7     |                volna odarohanni hozzá, s ország-világ előtt összecsókolni -
 957    7     |              előttük vár bevétetlen.~ ~S képzeld mármost érzelmeimet,
 958    7     |                egyszer odalejt hozzám, s fölkér a legközelebbi kvadrillra.~ ~
 959    7     |       engagement-t201 a szép kapitány, s odaült mellém.~ ~Nem tudom,
 960    7     |               mely ott nyílt ki félig, s anélkül, hogy a hatást akarnám
 961    7     |           harmadik éjjel nem alusznak, s mégsem tudnak elfáradni,
 962    7     |         beszéltem, azt ő nem hallotta, s amit ő beszélt, azt én nem
 963    7     |          zenekar a bevezetést elhúzta, s erre mindenki sietett a
 964    7     |              vérem az övébe folyna át, s az övé az enyémbe.~ ~Vártuk
 965    7     |           robaja hallatszott az utcán, s a távolból néhány ágyúlövés,
 966    7     |             ablakait megreszketteté.~ ~S ugyanazon percben egy férfi
 967    7     |              sárral összefecskendezve, s jelenté, hogy az ellenség
 968    7     |                ágyúlövést is meghallá, s a futár arcából is olvashatá,
 969    7     |             kegyetek addig nyugórát.~ ~S ment a kardját felkötni.~ ~
 970    7     |                lovagolni, és biztatni, s gyönyörködni benne, mint
 971    7     |              még mindig kezében tartá, s midőn csákóját föltette,
 972    7     |            odatűzte a kokárdája mellé, s ekkor visszafordult, és
 973    7     |          kvadrillnál - szóltak többen, s rendezni kezdték a kolonne-okat,
 974    7     |       komplimentet207 csinált előttem, s nem várta, hogy én beszéljek
 975    7     |             lábát ellőtték a csatában, s kénytelen azt térden felül
 976    8     |         elszánta magát életre-halálra, s fölkereste a legközelebbi
 977    8     |               hajtá le kebelére fejét, s kezeit mellén keresztbe
 978    8     |           talált; pedig sokat jő-megy, s dacára annak, hogy senki
 979    8     |             megtalálja valaki hallani, s akkor veszve van.~ ~ ~ ~
 980    9     |                tengerre vetett árnyék, s körül egy-egy kazal, vagy
 981    9     |       odahagytuk, felültünk lovainkra, s bevágtunk a puszta közepébe,
 982    9     |          gulyát a süppedékes legelőre, s az összegázolt gyöp azon
 983    9     |                előlünk a szekérnyomot, s találomra ügettünk a jeltelen
 984    9     |                egymás mellett; a szomj s azon remény, hogy ott valakivel
 985    9     |                felé két óra hosszúnál, s még mindig oly messze látszott
 986    9     |              földig leeresztett fővel, s csapkodta magát két oldalra
 987    9     |               oldalra hosszú farkával, s egyet-egyet harapott, ahol
 988    9     |          bennünket a legelésző paripa, s hirtelen megállt, és fejét
 989    9     |               megpillantott kettőnket, s lekapva karikását nyakából,
 990    9     |                felénk fordítá a lovat, s egyet pattantva a levegőben,
 991    9     |                előbbre-előbbre feszül, s amint rohan, szelet verve
 992    9     |                kérdé azután halkabban, s közelebb léptetett hozzánk.~ ~-
 993    9     |             bajuszát végigcsavarintva, s végigmustrált mindkettőnket,
 994    9     |              sok beszédet” - viszonzá, s nyargalt előttünk mogorván.~ ~
 995    9     |              növények tekingettek elő, s magasra felnőtt nádi buzogányok
 996    9     |                a délig nyitó hajnalka, s a víz színén úszott a tányérlevelű
 997    9     |          nymphaea, fehér tulipánjaival s korsó alakú gyümölcseivel,
 998    9     |             oly rengeteg, oly hamis.~ ~S továbbmentünk nagy sietve,
 999    9     |                merész utánunk jöhetni, s a távolban elég kivehetőleg
1000    9     |        ismerős-e vagy perzekutor.210~ ~S ezzel elkezdé halkan, csöndesen