Kötet

1001    9     |      akárhányan halva, összevágva... - S még egyszer elkezdé fütyölni
1002    9     |            lova nyakára lehúzta magát, s hiúzi szemekkel kémlelte
1003    9     |         nyakára, akkor elhallgatnak. - S utána dörmögé magában: „
1004    9     |                én! - viszonza dacosan, s inte, hogy csendesen legyünk.~ ~
1005    9     |               ülte, cingombos dolmánya s minden öltözet összevissza
1006    9     |         szemére, födte megnyírt fejét, s míg bal keze feje egy rongydarabbal
1007    9     |                nagy csákányt lógatott, s lovát térdeivel, szavával
1008    9     |           Hirtelen tarkón kapta lovát, s velünk nem törődve, elébe
1009    9     |           elébe ugratott az érkezőnek, s mielőtt az szóhoz jutott
1010    9     |            azokat a kiállott veszélyek s férfias lélekkel eltűrt
1011    9     |      kalapjához emelte bepólált kezét, s biztatólag szóla hozzánk:~ ~-
1012    9     |          hiszem, ami velem történt.~ ~ S azzal csörtettünk előbbre.
1013    9     |          darabja kertnek volt felásva, s beültetve konyhanövényekkel,
1014    9     |               van - beszélt a jó öreg, s az volt szerencséje, hogy
1015    9     |            sikolta kezeit összecsapva, s ahelyett, hogy örömében
1016    9     |          asszony sietett a tűzhelyhez, s egy óranegyed múlva oly
1017    9     |             elfelejtette a maga baját, s így lőn, hogy Gergelytől
1018    9     |         asztalul és pamlagul szolgált, s röviden, kevés szóval elmondá
1019    9     |               bőrét megkarcolta volna, s a komáromi sáncokban, hol
1020    9     |                felem meg volt dagadva, s a fejem még mindig úgy zúgott,
1021    9     |             hivék, hogy halott vagyok, s nem törődtek velem tovább.~ ~
1022    9     |        megismerte, hogy csikós vagyok, s a többi közül kiválva, odanyargalt
1023    9     |         puskaporsalak oda hullott rám, s az ellenkező félről odairányzott
1024    9     |              négy huszár mentette meg, s mint később hallottam, e
1025    9     |           fölemelkedtem, széttekinték, s láttam a távolban, ahol
1026    9     |          őrtüzeket. Messze volt tőlem, s én alig bírtam már magammal,
1027    9     |          őrtűzig. Az őrszem észrevett, s amint rám kiáltott, akkor
1028    9     |          belőle, hogy összeverekedtek, s miután egymást jól megdöngették,
1029    9     |            éjjel kiszöktem az ablakon, s elhoztam a keselyt.”~ ~Az
1030    9     |             vidámító bor tüze mellett, s gyönyörködik a hatásban,
1031    9     |       rekettyés szigetet lehete látni, s a sziget és a füzes közti
1032    9     |           morzsolt szét nagy mogorván, s a csónak lejtett odább,
1033    9     |                a csónak lejtett odább, s mentül tovább ment, annál
1034    9     |      észrevette, visszanyomta kezemet, s fülembe dörmögé:~ ~- Nem
1035    9     |                át a csónak után kötve, s mi azon vizesen felülve
1036    9     |           gúnyoló orrhangot hallatott, s eközben folyvást guggolva
1037    9     |          jelenetre sértetten nyihogni, s egyszer csak megfordult
1038    9     |            koldus taligáját szétszedi, s a borsos tót nyakából leböngészi
1039    9     |               módját, leguggol előtte, s az orra cimpáját veri, s
1040    9     |               s az orra cimpáját veri, s úgy dimmeg-dömmög előtte,
1041    9     |               mintha a nyavalya verné, s aznap elő nem bújik.~ ~Nemsokára
1042    9     |              megnyílt a csárda ajtaja, s maga a csaplár jött elénk,
1043    9     |               szokott vászonöltözetét, s Sallai uram éppen most ugrott
1044    9     |           néhány szót dörmögött hozzá, s azzal bennünket kezébe szolgáltatva,
1045    9     |      szolgáltatva, búcsút vett tőlünk, s még azon éjjel visszatért
1046    9     |              Mi ijedten ugráltunk fel, s nyilvánítók abbeli szándékunkat,
1047    9     |              odábbállani, észrevennék, s még inkább gyanút kapnának.
1048    9     |           Gyanús embereket keresünk! - s azzal leugrott lováról,
1049    9     |                azzal leugrott lováról, s jött befelé.~ ~- Csak tessék -
1050    9     |          csaplár, nyugodt hidegvérrel, s nyitotta előtte az ajtót.~ ~
1051    9     |                legegyügyűbb kinézésűt, s addig söntörforgolódott
1052    9     |       észrevétlenül zsebébe csúsztatá, s aztán ismét mesélt és tréfálózott.~ ~
1053    9     |           azonban kiitta az üveg bort. S azzal megtörölve kiviaszolt
1054    9     |              kérdé a megelőző csaplár, s amint a perzekútor visszautasítá,
1055    9     |            álló öt tulipános butykost, s nagy nehezteléssel fordult
1056    9     |              elébe hat egyest állítok, s mire egyet fordulok, csak
1057    9     |                 hetvenkedék a csaplár, s elkezdett a legények zsebjeiben
1058    9     |           legények zsebjeiben motozni, s mily meglepetést tudott
1059    9     |        kendteknek bort, pálinkát adok, s kendtek köszönet fejében
1060    9     |           Kendtek tolvajokat keresnek, s maguk lopják meg a becsületes
1061    9     |                kend! - rikolt dühösen, s kiment a szobából, bevágva
1062    9     |           pöröljön kend magamagával! - S azzal elporolt onnan.~ ~
1063    9     |             dörzsölve jött be hozzánk, s hamisképpen hunyorítva fél
1064   10     |              részének alig volt ruhája s a kellemetlen téli idő nem
1065   10     |       mindannyiszor: „előre, előre!”~ ~S ki maradt volna el, ki lett
1066   10     |               útban feküdt egy szekere s a túlnan maradt ágyúk mind
1067   10     |               ellenség, hátul ellenség s csak négy ágyúja maradt
1068   10     |             itt, hol amott ostromolva, s aközben vonult a sereg előre,
1069   10     |                 merre vezetni fogom?~ ~S ki ne ment volna vele, midőn
1070   10     |         terítteté le lőporos szekereit s azzal nyargalt előre, utána
1071   10     |            előre!” - hangzék kiáltása, s ki ne követte volna őt,
1072   10     |          csapatjait elrendezve a hídon s amint az ostromtűzben egy
1073   10     |             tagot, folyvást lovon ülve s ágyúit vezényelve. Az orvos
1074   10     |               de el nem futott egy is, s a kinek előtték kezét vagy
1075   10     |           ellenséget, bevette a várost s amidőn bevette, első dolga
1076   10     |              nők és gyermekek ellen.~ ~S ki ne nyújtotta volna kezét
1077   10     |                egy arany rendkeresztet s az országgyűlés színe előtt
1078   10     |         lehajlott annak csonka kezéhez s ősz, aggott katona létére
1079   10     |             keblére a vén ősz katonát, s midőn az érzékeny ölelés
1080   10     |     elmondására egy álló hétig készült s utoljára is úgy mondta el,
1081   10     |                hogy magyarul nem tudok s egy szót sem értettem belőle;
1082   10     |            papirosra elmondott szavait s úgy mutatá be a tábornoknak.~ ~
1083   10     |         tábornoknak.~ ~Végigolvasá azt s elégülten bicegett hozzá
1084   10     |              mint tulajdon nemzetét.~ ~S azután örömmel hagyta magának
1085   11     |             szemeivel, rózsás arcaihoz s teljes piros ajkaihoz oly
1086   11     |        szívéből eloszlott minden harag s miután látták, hogy az öreg
1087   11     |                itt-ott eltanult belőle s mondta méltánylandó nagy
1088   11     |           fölemelte poharát a tábornok s ily módon köszönté el:~ ~-
1089   11     |                rózsái, és életteljesek s dicsők, miként ő!~ ~- Éljen! -
1090   11     |       kíséretével együtt fölkerekedett s a házigazdától katonás búcsút
1091   11     |              segédtisztei kíséretében, s amint azon lovagolt, megütötte
1092   11     |           elrontani, oda fordítá lovát s megállt a sátor előtt. Kérdezősködésére
1093   11     |                fajt Alföldön laktából, s oda inté.~ ~- Kurhere dade!
1094   11     |         segédőrnagy lehúzta kesztyűjét s odatartá tenyerét a cigányasszonynak.~ ~
1095   11     |               megköszönte a szerencsét s egy ezüstpénzt vetett a
1096   11     |              fogsz házasodni nemsokára s egy szép kis magzatod lesz.~ ~
1097   11     |    legközelebbi csatámban, vagy sem?~ ~S azzal odanyújtá kezét.~ ~
1098   11     |               fogta a hadvezér jobbját s váltva, hol annak szemeibe,
1099   11     |               jóslatban foglalt bókot, s néhány darab pénzt adatva
1100   11     |              átvöröslöttek az éj ködén s szerte a távolban mindig
1101   11     |                a tábornok csapataival, s már jól kezdte látni az
1102   11     |             töredékeit kezdé kivehetni s látta, hogy a néptömeg között
1103   11     |              ominosus találkozás által s küldé egy szárnysegédet,
1104   11     |           errefelé. A segéd visszajött s azt a választ hozta, hogy
1105   11     |              tábornok megállítá lovát, s várta, míg a gyászkíséret
1106   11     |                 kire ő poharát emelte, s ki neki azt mondá:~ ~...
1107   11     |                 Ha a sors szaván fogná s győzelme fénye sem lenne
1108   11     |               mondá bosszúsan a vezér, s lovát sarkantyúba kapva,
1109   11     |               nyergelt lovát előhozatá s néhány kísérője társaságában
1110   11     |            őrszem túl volt a kápolnán, s hogy a tábornok mellette
1111   11     |          elmaradt fáklyákat meggyújták s azokkal a kísérők néhányai
1112   11     |          sűrűen beírva latin betűkkel, s nem kevéssé összekarcolva.
1113   11     |               bánatosan üres egyházban s a fáklyák lobogó fénye táncoló
1114   11     |            kápolna építésének eredetét s annak nevét, kinek hamvadó
1115   11     |            tudósoknak tart bennünket!” s azután előretolva a sekrestyést,
1116   11     |   kőcsigalépcsőkön eltűntek a fáklyák, s a föld alatti űr vastag
1117   11     |             tábornok résztvevő arccal, s úgy érzé, mintha a nehéz
1118   11     |           tábornok nevének hét betűje, s a kettős kifaragott pajzson
1119   11     |              helyen?~ ~- E helyen.~ ~- S ki ellen küzde itt?~ ~-
1120   11     |               a templomba kíséretével, s a márványon megavult betűkből
1121   11(215)|           széken ülve esett révületbe, s mondotta jóslatait. Ezek
1122   11     |            megtenni a rendelkezéseket, s nemsokára hallá megdördülni
1123   11     |          ágyútűzbe jönni. Fel, lóra!~ ~S egészen vidáman ugrott fel
1124   11     |             vidáman ugrott fel lovára, s felkészült kíséretével együtt
1125   11     |            mind szétröppentek agyából, s elbúvtak félénken hideg
1126   11     |               arra tartva kíséretével, s nemsokára odaért az ágyúkhoz.~ ~
1127   11     |                tábornok vevé távcsövét s amennyire a sűrű ködben
1128   11     |           menjen nekik szuronyszegezve s vegye két tűz közé!~ ~A
1129   11     |               a csapatok megfordultak, s csendesen ballagtak visszafelé.~ ~-
1130   11     |       gyalogsági zászlóalj parancsnoka s a lovas osztály vezetője
1131   11     |            hevesen vitázva közeledtek, s amint az üteghez értek,
1132   11     |          távolságra állottak szemközt, s nemritkán úgy történt, hogy
1133   11     |          ellenséget nézték barátjuknak s csatlakoztak hozzá.~ ~A
1134   11     |             helyeket, ahová küldettek, s azután meg nem találtak
1135   11     |            kénytelen volt megfordulni, s átengedni a véresen vitatott
1136   11     |      másfélszáz évvel egy őse elesett, s ütközetet veszte, ugyanott
1137   12     |               a földmívesek fiai közé, s azt mondták: csak puskát
1138   12     |              melyet erős ütegek védtek s a halálos vállalat megreszketteté
1139   12     |        zászlóval az ellenség ütegének; s a példáján fellelkesült
1140   12     |                 tiszti rangra emelték; s ott azután ahány csatában
1141   12     |            parti berkek oltalma alatt, s onnan egyszerre váratlanul
1142   12     |             tábornokát figyelmeztetni, s egyúttal fölkérni, hogy
1143   12     |             egy század! - mondá Gózon: s kiválaszta egy századot,
1144   12     |            csak így ni! - mondá Gózon, s leugorván a lováról, egy
1145   12     |               kezéből kivette a puskát s beleugrott a vízbe, s a
1146   12     |           puskát s beleugrott a vízbe, s a kikeresett gázlónak indult: „
1147   12     |            hangzott Gózon Lajos szava, s abban a pillanatban, mint
1148   12     |              maroknyi önkéntes csapat, s abban a percben le volt
1149   12     |              tüzelést az egész vonalon s azzal Cseodajev felhagyott
1150   12     |        Cseodajev felhagyott a csatával s távol a Sajótól táborba
1151   12     |          csapaté volt az oroszlánrész, s annak vezetőjéé, ki egy
1152   12     |      helyszínén alezredessé emelte őt, s az összes táborkar előtt
1153   12     |          ajánltatik Gózon Lajos őrnagy s 66-ik zászlóaljparancsnok
1154   12     |            Komáromnál az ácsi erdőben, s 26-ikán a Sajóvonalon küzdött
1155   12     |             hazafinak: derék katona.~ ~S a harcok lejártával a vitéz
1156   13     |           Jogot végzett, ügyvéddé lett s e hivatása mellett városi
1157   13     |           életpályára készültem volna, s később tértem volna át a
1158   13     |        Honoráriumot senki nem fizetett s kész munkát csak úgy adhatott
1159   13     |              minden exact tudományból, s mielőtt egy irodalmi munkám
1160   13     |            veszi a török vezér sátorát s úgy odatalál a szakállas
1161   13     |                rajzaival illusztrálva; s milyen szépeket tudott nekem
1162   13(221)|        foglalkozik, kizárólag kettejük s udvartartásuk szerelmi életének
1163   13     |         ellentéte kell a poézisnek:222 s nála az is megvolt. A rendszerető
1164   13     |     városházára, ahol a hivatala volt, s megmutogatta a nagy vasládákat,
1165   13     |      mesterséges zárakkal nyíltak fel, s azokban azt a sok mindenféle
1166   13     |            kutyáktól még most is félek s bot nélkül nem járok az
1167   13     |                vége lány előtt csipked s szúr; ha kitalálod is furcsa,
1168   13     |             superintendens225 arcképe) s sok olajfestményű arckép
1169   13     |                 Nemcsak azt tanította, s nemcsak azokban a tanórákban,
1170   13     |               a nagy incunabulákat,226 s azokból készíttetett velem
1171   13     |             mindig hajnalban kelek fel s tíz óráig dolgozom: mikor
1172   13     |                már akkor én elvégeztem s járok a publicum officium227
1173   13     |       almanachot229 is szerkesztettünk s akadt rá kiadónk: ebben
1174   13     |          levegő és meszes víz a bajom, s elküldött az áldott levegőjű
1175   13     |                 II. Lajos kincstárnoka s azt beküldtem a magyar tudós
1176   13     |          kezdve a copfos szenátorokig, s a fejedelmi kegytől fölemelt
1177   13     |               Én azokkal együtt éltem, s ami exorbitans235 fantáziának
1178   13     |         hőseivel együtt diadalútjaikon s futottam vesztett csaták
1179   13     |            bombák tűzijátéka közepett, s láttam egy romba dőlt világot
1180   13     |        halálveszélyes konspirációiban, s részesültem a koronás király
1181   13     |            nyelvre havi két forintért, s voltam komoly vállalatok
1182   13     |                a sors minden csapását, s élveztem minden kedvezését;
1183   13     |              dicsőítés arany virágpora s a rágalom assa foetidája.236
1184   13     |        gyűlölve, mint talán senki más. S a saját életem színének
1185   13     |              kell rémleni a munkáimon. S amíg ezt a furcsa földglóbust,
1186   13     |            aminek Magyarország a neve, s mely a külvilág előtt oly
1187   13     |             emberszeretet, az igazság. S ami ezzel ellenkezik, az
1188   13     |            vidék tele van anekdotákkal s a mező népdalokkal.~ ~És
1189   13     |               az országban, jóakaróim (s mint regényírónak minden
1190   13     |              fekete retket, kenyeret”. S csinált belőle egy nagyszabású
1191   13     |             meg, egy vég-katasztrófát. S ahhoz kell hozzádivinálnom
1192   13     |          nagyobbik fele magyar tárgyú, s ebből ismét tetemes részt
1193   13     |               a névtelen Duna-szigetig s aztán átszáguldozta a kerek
1194   13     |      Egyiptomban, a cézárok Rómájában, s a forradalmi Rómában, Párizsban,
1195   13     |   hozzájárulhatatlan északi pólus alá, s a jövő század álomországába,
1196   13     |                kiadásban feltalálható, s a legbecsesebbek közte az
1197   13     |        kalauzaim a múltak történetében s a széles nagyvilágban. Nincs
1198   13     |         kedélyek nem fogyatkozának el, s a magyar gyermekvilág egy
1199   13     |       mindegyiknek a kedélyhangulatát. S ez nem jár mindig gyönyörűséggel:
1200   13     |              nem tudok másképpen írni, s a képzelt alakok szenvedése
1201   13     |        fejemben, a legutolsó dialógig, s mikor már leülök írni, akkor
1202   13     |         kiszámította 72 millió betűt); s most is ugyanolyan mákszemnyi
1203   13     |       regényalakjaim mind élő emberek, s ha rendkívüliek is, de valóságosak.~ ~
1204   13     |              maguk előtt látják azokat s kívülről mintázzák őket,
1205   13(238)|               önfeláldozás, a bátorság s a megvesztegethetetlenség