Kötet

 1    1|  virrasztottak egy berekben, annak ma, íme, ily áldott jó hitvest
 2    2|           emelé azt, és mondá:~ ~- Ma kegyelmed volt rajtam az
 3    2|        kegyelmed ítélt énfölöttem, ma én ítélek kegyelmed fölött.
 4    2|      eljegyzett menyasszonya volt, ma már nem az; ahogy kegyelmed
 5    2|            súlyos igazságot látnak ma az ő saját fejére.~ ~Nem
 6    2|            székét, s rendeljen még ma új választást.~ ~Keresztszegi
 7    2|         voltál eddig, követtél még ma is. Mondj le rólam ezután.
 8    3|           a szultán Abdit: „Mi van ma beírva a naplóba?” „Valóban -
 9    3|             amit pedig éntőlem még ma tudsz; mit adsz érte, ha
10    3|            bennünket összeesketni. Ma este felhívatta a hamzsabégi
11    3|  csodálkozom; én azt mondtam, hogy ma fogsz elszökni, nem tegnap.~ ~-
12    3|       tegnap.~ ~- Pedig látod, sem ma nem szököm, sem holnap;
13    3|          Legyen meg az is. Jöjj el ma este, mikor a müezzin másodszor
14    3| megparancsolá Telli anyjának, hogy ma este leányát sehová se bocsássa;
15    3|         katona, akinek mindegy, ha ma gyalogságnak használták,
16    5|          legszebb divatjában vala; ma a kuruc, holnap a labanc
17    5|  megkérdezni, ha vajon ebédelt-e ő ma már vagy sem. Tanítványai
18    6|       lakodalmas menethez, kik még ma táncolni is akarnak.~ ~A
19    7|      örömmel adták tudtunkra, hogy ma este a tisztikar táncvigalmat
20   11|           Heute roth, morgen todt. Ma piros, holnap holt.~ ~-
21   11|        szaván fogja a sors, inkább ma, mint holnap.~ ~A tábornokot
22   11|            sem volt, mint a rózsa, ma már halott és eltemetik.~ ~-
23   11|           Heute roth, morgen todt. Ma piros, holnap holt...~ ~
24   11|           Heute roth, morgen todt. Ma piros, holnap holt - mormogá
25   11|       lelke nem volt a szobában.~ ~Ma piros, holnap holt! Mindig
26   11|       keresztül eszméi világán:~ ~„Ma piros, holnap holt.”~ ~Végre
27   13|          mind nevek, amiknek betűi ma is fényesek. Ott volt a „
28   13|            a népdal: „nem ettem én ma egyebet: fekete retket,