Kötet

 1    1|            nekik, mikor jőnek.~ ~Már ekkor a menekvők hallották Várad
 2    2|                 nem tudatik”.~ ~S ha ekkor még inkább üldözőbe vette
 3    2|      fogságából Keresztszegit.~ ~Már ekkor a harcias céhek fegyverfoghatói,
 4    2|             utoljára. Nem!~ ~Indult. Ekkor egy kéz fogta meg kezét,
 5    2|    kastélyban látottaktól eltérni.~ ~Ekkor az orvos a koplaltatáshoz
 6    3|              zászlót kitűzi rájuk.~ ~Ekkor a kígyónak a feje másodszor
 7    3|              előtt fényes pálya volt ekkor nyitva: a harcmező; Petneházy
 8    3|              való tervük soha.~ ~Már ekkor a keresztény tábor tízezer
 9    3|       elleneiket, mindig sikertelen, ekkor bevonultak a torony alsóbb
10    3|        magyar közvitéze menté meg.~ ~Ekkor mutatott a napóra Mátyás
11    3|     levelezést tagadott a basával.~ ~Ekkor a rabnőket fogták vallatóra,
12    5|           akó. A jó nagyenyediek már ekkor annyira meg voltak fogyatkozva
13    5|           végcsapással leüté.~ ~Csak ekkor tekinte szét társai után.
14    5|             labanc meg volt halva.~ ~Ekkor Gerzson úr segélyével fellocsolván
15    6|           mulatságot.~ ~A parancsnok ekkor egy poharat töltetett meg
16    7|        odatűzte a kokárdája mellé, s ekkor visszafordult, és szemeivel
17    7|          előtt.~ ~A leghosszabb órát ekkor éltem át életemben.~ ~Többen
18    9|         Társam egy csomó pénzt akart ekkor az embernek adni, mit az
19   10|             Menjen ön vissza - szólt ekkor a követnek a kis szürke
20   10|   tizenkétszer kivágtam magamat...~ ~Ekkor reánk gyújtották az ellenséges
21   10| kézbesítésével.~ ~A kis szürke ember ekkor Kolozsvárott volt.~ ~A szászok
22   11|              csalhatatlan sikerét és ekkor mint egy futó árnyék repült
23   12|   legelszántabb katonák szívét is.~ ~Ekkor a fiatal ügyvéd, a katona
24   13|              az első elbeszélésem.~ ~Ekkor tele voltam egészségtelen
25   13|         képzelet az emlékezettel. Én ekkor oda helyezem magam az egyes