Kötet

 1    1|        kell jó helyre tenni?~ ~- Valóban nincs egyebünk jó kardjainkon
 2    1|       add őt feleségül öcsémnek. Valóban, ő oly jó vitéz, mint én
 3    1|       maradtam a kápolnában.~ ~- Valóban sokért kell hálát adnod
 4    1|        kit hitvesedül választál, valóban hitvesed volt.~ ~Simon vitéz
 5    1|          megcsókolá Szionát.~ ~- Valóban férjed vagyok, s nem hagylak
 6    1|          mondott neki.~ ~Az volt valóban a lapis refugii.~ ~A derék
 7    1|           Szionát pedig most már valóban nőül vevé, s másodszor is
 8    2|      törvények szerint halál. És valóban nagy kegyelem történik a
 9    2|       boszorkányok játéka ez, de valóban igaz. Mire beesteledett,
10    2|    Alkorán99 aranymondásaival; ő valóban testén viselte a török szentírást.~ ~
11    2|          törökökre vallhass.~ ~- Valóban az volt a szándékom.~ ~-
12    3|    sokára felelt rá valamit:~ ~- Valóban, Érsekújvár elvesztét is
13    3|       van ma beírva a naplóba?” „Valóban - szólt a történetíró -,
14    3|    bámulva intett fejével igent. Valóban így volt.~ ~- No tehát,
15    3|        jól lehetett arcát látni. Valóban ő volt.~ ~- Te vagy itt,
16    3|        szemeivel, hogy a koporsó valóban a sírba szállt le, melyre
17    3|         annak bizonyságául, hogy valóban vége van, földrengető ropogással
18    6| Engedelmet kérek, de az ellenség valóban elég illojális179 módon
19    6|      kétszázan is elférnénk.~ ~- Valóban?~ ~- Sőt még tán egy zenebanda
20    6|     körmünket sem bánthatná.~ ~- Valóban szép gondolat... Önök tán
21   10|     reszkető kezét és mondá:~ ~- Valóban ez mind igen szép volt.
22   11|       gyászemlékében tartja.~ ~- Valóban igaz. E helyen egy ősöm