Kötet

 1    1|           hogy nem ízleltetek ott semmit, jól fog esni most forrásom
 2    2|           azért nem akarnak tudni semmit, mert szégyenlik, hogy kálvinista
 3    2|           felelte, hogy nem akart semmit mondani.~ ~- Tessék hozzászokni
 4    2|       izgalomban találta: még aki semmit nem tudott volna is a tanács
 5    2|      Kegyelmed nem biztosít többé semmit és senkit e város árkain
 6    2|          senkit. És azonfelül még semmit.~ ~Hanem hiszen így szokták
 7    2|         meg az evangéliumra, hogy semmit abból, amit megtud, el nem
 8    2|           kapitány úr persze hogy semmit sem hitt el neki abból az
 9    2|         van, a szénát, mint miről semmit sem tud, el fogja küldeni,
10    2|         se az, hogy vőm, nem nyom semmit a latban, midőn a város
11    2|         se szóljon a történtekről semmit.~ ~A próbált hadfiak könnyes
12    2| búcsúszavát, s nem szóltak ellene semmit.~ ~Ő mindegyikkel sorban
13    3| felvilágosodott ember arra nem ad semmit. Én pedig, tudd meg, hogy
14    3|         azt monda, s nem tagadott semmit. „Kedves leánykám, férjednek
15    3|           Petneházy nem kérdezett semmit, meg sem mozdult helyéből,
16    3|       térni; nem szólt az imámnak semmit. Csak állt ott elmerevülten,
17    3|         Mohammed nem tudott róluk semmit; a hősök hamvai fölött,
18    3|            ki az elébbi ígéretről semmit sem tudtam. Derék lovagoknak
19    3|            Én nem mulasztottam el semmit. Én elkövettem mindent,
20    5|           fürkészett - nem talált semmit; mire ő a hosszú folyosón
21    6|        válaszola:~ ~- Az nem érne semmit, mert nem adnák meg.~ ~-
22   10|                   Most az egyszer semmit.~ ~- Szerettem volna, ha