Kötet

 1    1    | asszonyok, gyermekek.~ ~- Jaj, édes feleim - ijesztgeté őket
 2    2    |  bográcsokkal, hogy a táborban édes feleiket éhezni ne engedjék,
 3    2(52)|        dulce pro patria mori - édes a hazáért meghalni~ ~
 4    2    |   szólt a basa Szulalihoz:~ ~- Édes atyámfia, jámbor eszeveszett
 5    2    |     Keresztszegit a menyecske „édes uram”-nak címezé, mert Keresztszegit
 6    2    |        és azt mondá nekik:~ ~- Édes fiaim!~ ~Vincét másnap mindjárt
 7    3    |     hanem ollyá tartalak, mint édes fiamat, akire rábízom a
 8    3    |     sohase lássa meg többé az „édes vizek palotáit”.~ ~Petneházyt
 9    3    |       nem vágott szavaiba.~ ~- Édes fiam, ha az ember csak azt
10    3    |   beszélt hozzá a rajongó.~ ~- Édes fiam - folytatá az imám -,
11    3    |     maradok.~ ~- Ne úgy mondd, édes fiam! „Itt maradtam” - ezt
12    3    |   tüzével. Tellinek igen szép, édes hangja van, azoktól nem
13    3    |       nekem Telli beszélt.~ ~- Édes fiam, nekem abból nincs
14    3    |   kiabálva: „Vegyetek piláfot, édes piláfot!” Erre te eddig
15    3    |   háromszor kiáltva: „Vegyetek édes piláfot!” - ez volna az,
16    3    |  nemsokára itt lesz; te addig, édes fiam, keresd meg a hintóban
17    3    | megvénült rabnő, ajándékokkal, édes itallal éppen úgy megvesztegethető,
18    6    |      leejtette a pecsenyét, az édes ételbe borsot, paprikát
19    7    |    elkerülhetetlenül táncolni, édes mama.~ ~A tisztek csupa
20    9    |      csaknem sírva fakadt.~ ~- Édes fiam, édes fiam, csakhogy
21    9    |   sírva fakadt.~ ~- Édes fiam, édes fiam, csakhogy itt vagy!~ ~
22   13    |        vérszerződésem annak az édes ördögnek, akit úgy hívnak,