Kötet

 1    1|         halkan az asztaláldást, ami fölött a többi vendégek nagyon
 2    2|             tart elevenek és holtak fölött.~ ~Erős napok jártak! A
 3    2|      kötelességemnek tartom ez eset fölött kimondani az ítéletet. Porkoláb,
 4    2|         munka alatt az elítélt háza fölött.~ ~Majd lábtókkal felmentek
 5    2|              ma én ítélek kegyelmed fölött. Leányom tegnap még a kegyelmed
 6    2| körülsáncolt tábort ütöttek Rakomaz fölött, a fejedelmiekre bízva,
 7    2|           első botot” forgatva feje fölött - „Incendium!” Ég a város
 8    2|         maga Debrecen tartja fejeik fölött megemelve.~ ~Ezért nagyon
 9    3|             tanácsot tartanak élete fölött, s vitatkoznak - hátralevő
10    3|     kedvesét e veszélyre, mely feje fölött függ, s azon lesz, hogy
11    3|           csiga Magyarország címere fölött.~ ~Végre elkiáltá magát
12    3|         előtt a veszélyt, mely feje fölött függ. Rosszul ismerte leányát.
13    3|     aranyozott betűk a szeráj ajtai fölött, valahányszor a szultán
14    3|        róluk semmit; a hősök hamvai fölött, a halhatatlan árnyakon
15    5|     megkondult a vészharang a város fölött, s azon pillanatban talpon
16    6|          szabad ég alatt.~ ~A város fölött a bombák pattogtak.~ ~Süvöltve
17    6|           magasban repült el a sánc fölött. Féloldalt fordult a közeledő
18    7|          kísérőmmel fogok a többiek fölött kivívni.~ ~Köztünk mondva,
19    9|            a hűs vizet inni, fejünk fölött egy falka kócsag csapott
20    9|            gallyaival, a lobogó tűz fölött egy bográcsban főtt valami,
21   10|       roppant erő ellen a véres híd fölött, fele elhullott a jó fiúknak,