Kötet

  1    1     |               mindig nyugot felé, amint azt a csillagok járása mutatta
  2    1     |             nagyon messzire elmentek, s azt gondolták, hogy jóval megelőzték
  3    1     |              nem jön a tatár. Mert csak azt hitte minden ember, hogy
  4    1     |                beordítottak az ajtón.~ ~Azt mondá akkor az öregebbik
  5    1     |        verekedést kezdett a többiekkel, azt gondolva, hogy társai harapták
  6    1     |               Gondolták, a menekült nép azt hiszi, hogy nincs már mit
  7    1     |              ajtót befalaztatván utána. Azt ott felbontották rögtön,
  8    1     |          templomban levágtak egy lovat, azt tiltul megsütötték nagy
  9    1     |                esett; Simon vitéz látta azt jól, s megrettent, hogy
 10    1     |                  de a két Koppánd vitéz azt mondá okosan egymásnak:~ ~-
 11    1     |                  az izmaelita jól tudta azt, mert velük értett.~ ~Amint
 12    1     |                kezébe kerültek a vámok. Azt lehetne gondolni, hogy ilyen
 13    1     |               és magyar ember bizonyára azt tette volna, de az istentelen
 14    1     |                elől, testén maradottat, azt oda kellett nekik adnia,
 15    1     |       koldusképpen futottak el, azokkal azt az istentelenséget követték,
 16    1     |           nyelven. Igen sokan elmondták azt, csak hogy menekülhessenek,
 17    1     |              tatár imádság. Simon vitéz azt mondá, hogy inkább darabokra
 18    1     |                biztatá, majd elmondja ő azt mind a kettőjük helyett,
 19    1     |                mind a kettőjük helyett, azt állítván, hogy testvére
 20    1     |         orgazdáik; amit a tatár rabolt, azt megveszik tőle olcsó pénzen,
 21    1     |          kutyaugatást hallottak: a férj azt mondá, hogy hárman maradjanak
 22    1     |                 gyűrű fehér kereszttel, azt csak nem vette el tőle senki,
 23    1     |         ráismerhetne róla.~ ~A szaracén azt mondta, hogy semmiképp sem
 24    1     |                utánuk jövő vendégeknek, azt a szörnyűt követve el, hogy
 25    1     |                a várba. - Így magyarázá azt a könyebbvérű Mikhál lovag.~ ~
 26    1     |           bekenték illatos kenőcsökkel; azt mondák, hogy ezt mind Fulkó
 27    1     |               nevettek rajta.~ ~- Hagyd azt mostan, jó barátom, megtalálhatod
 28    1     |                 szebbik.~ ~Mikhál vitéz azt hivé e látványra, hogy álmodik,
 29    1     |             szép szemek ragyogása, hogy azt sem tudta már, a földön
 30    1     |                mulatságképpen hallgatja azt, mintha valami trufátor5
 31    1     |                gondolá, a jó élet teszi azt, s azzal menté ki magát,
 32    1     |               hajadon szemei, aztán meg azt is mondák a körülötte levők,
 33    1     |             vette észre, hogy mindegyik azt akarja megtudni, vajon össze
 34    1     |              maga veregetett a vállára, azt mondá neki, hogy derék ember,
 35    1     |                válasszon.~ ~Simon vitéz azt hitte, hogy csak kötekednek
 36    1     |           sápadt Sziona felé fordult, s azt mondá, hogy őneki ez tetszik
 37    1     |               ellene más kifogást, mint azt, hogy Meryza az idősebbik.~ ~-
 38    1     |                 Mikhál esküdözött, hogy azt megtette volna Meryzáért,
 39    1     |               Meryzát, vegye tehát ő is azt feleségül.~ ~Mikhál vitéz
 40    1     |             hitte, hogy ébren van, akár azt vélte, hogy álmodik, Fulkó
 41    1     |            Mikhál végvitéz ujjára húzta azt, Sziona pedig egy kis vékony
 42    1     |                távoztak, de Simon vitéz azt mondá menyasszonyának:~ ~-
 43    1     |              halálból. Istennek köszönd azt, hogy mellém ültél, nem
 44    1     |           halott vagy. Istennek köszönd azt, hogy nem saját poharadból
 45    1     |              kocogtat csendesen, s arra azt súgják, hogy a másik testvér
 46    1     |              fenekén állt, megvilágítva azt maga körül. Ott feküdt már
 47    1     | sakramentomaiból8 csúfot űzének.~ ~Ezek azt felelték, hogy a vád mind
 48    1     |                 vád mind hazugság, mert azt hitték, hogy azok mind meghaltak,
 49    2     |                az a kastély, bizonyosan azt a választ nyerte rá, hogy „
 50    2     |          kérdést a csaplárnak, attól is azt a választ vette, hogy - „
 51    2     |                 kastély? - végtől végig azt nyerte rá: „nem tudatik,
 52    2     |          Telegdig vagy Böszörményig, ha azt akarta, hogy valamit beszéljenek
 53    2     |            járni. A debreceniek mármost azt restellik, hogy nem merték
 54    2     |                 ki a tudni vágyó, ettől azt hallotta, hogy valamikor
 55    2     |                 A böszörményi hajdúktól azt a fölvilágosítást nyerhette,
 56    2     |               gesztenyefák közül, s itt azt mondta kocsisának, hogy
 57    2     |          kíváncsi ember, miután a méhek azt a harangot választották
 58    2     |               selyemféle volt a házban, azt a por és a moly ronggyá
 59    2     |          halandó, aki szeme elé került, azt se tudta, melyik lábára
 60    2     |               bizalmasabb emberei előtt azt is kimondta a porkoláb,
 61    2     |            Pedig ha az ember így ránéz, azt hinné, hogy ő az a híres
 62    2     |              álló képéhez emeli, mintha azt interpellálná e szavakkal:~ ~-
 63    2     |               Hozott is a lélekáldotta; azt mondta, hogy Bécsben ezt
 64    2     |           vállakra, de Mitri görög mind azt állítá, hogy csak azon módon
 65    2     |              azon módon pucéron hordják azt a bécsi dámák is mind, még
 66    2     |           hölgyek, fejedelemnők viselik azt; nézze meg bár kegyelmed
 67    2     |             forintot, a többiekre nézve azt monda, hogy ők keresték,
 68    2     |                 inkább veszítse a város azt a pénzt, amit ők a lakási
 69    2(30) |               rómaiakkal, s panaszaikra azt felelte: „Jaj a legyőzötteknek!”~ ~
 70    2     |               hazajövetellel.~ ~- De ők azt nem tették; Igyártó egyedül
 71    2     |          felemás képű ember volt; arcán azt a sajátságos bátorság kifejezését
 72    2     |         Nemzetes másodbíró uram! Tudjuk azt nagyon jól mind a ketten,
 73    2     |              érdemlem meg, hogy miattam azt mondják városunkról, amit
 74    2     |            Albisi Zólyomi Dávid uram; s azt is hallottam kegyelmedtől
 75    2     |        parancsolnak kegyelmetek tőlünk, azt mi mindig bőven kiszolgáltatjuk.
 76    2     |            metszette keresztül az inát: azt a kérdést terjesztvén legelébb
 77    2     |        szindikus uram.~ ~Szindikus uram azt felelte, hogy nem akart
 78    2     |             kioltani. Én ugyan sajnálom azt a szép sárga házat a Csapó
 79    2     |              lánctól, a bíró felé emelé azt, és mondá:~ ~- Ma kegyelmed
 80    2     |            szakadatlanul harangoznak? - azt mondták rá: nem más az,
 81    2     |                fekete ember volt; sokan azt állíták, hogy cigánynak
 82    2     |             tegnapi tüzelés maradványa; azt is bakó oltotta ki: s tűzhely
 83    2     |               szoba ajtajához ért, hogy azt is beüsse pörölyével, hirtelen
 84    2     |                távoli harangszó kísérte azt méla zúgásával.~ ~A bakó
 85    2     |                 rásütő alkonyfény tette azt csak pirossá, különben halavány
 86    2     |             közben Albisi Zólyomi Dávid azt mondá a bírónak:~ ~- Ez
 87    2     |                   Zólyomi Dávid azonban azt reménylette, hogy majd a
 88    2     |                hozza el az egész falut! Azt kívántam, hogy tartsanak
 89    2     |               sok mendikás49 mire való? Azt gondolják, deák szóval meg
 90    2     |        Énekeljük el szegény halottaknak azt a kegyes éneket: „Már leteszem
 91    2     |                 fogdostak, kecskebékát, azt a hosszú zöld lábút, azt
 92    2     |                azt a hosszú zöld lábút, azt húzták nyársra, úgy sütötték!
 93    2     |             Debrecen előtt, e tudósítás azt is tönkretette volna.~ ~
 94    2     |                 szúrva dárdája hegyére, azt azon módon ég felé emelve,
 95    2     |                iszen, kaphassam meg hát azt a békaevőt!~ ~Csak egy vékonydongájú
 96    2     |                  mit elegyedik közéjük. Azt gondolja, hogy mi nem tudjuk,
 97    2     |                 a fiatal népszónokot, s azt kérdezte tőle, volna-e kedve
 98    2     |          meglátszik, mikor ahhoz érnek, azt gyújtsák fel. Ezután igyekezzenek
 99    2     |                Perdocte69 érteném, csak azt tudnám, hogy gólyává legyek-e
100    2     |                 a gyanútlan ellenségre, azt ott vagy olyan zavarba hozzák
101    2     |                a deszkákat többet, mert azt a deák mind feltüzeli, mihelyt
102    2     |               Keresztszegi.~ ~- De hisz azt nem cselekszem. Ha ezeknek
103    2     |            mintha tartana tőle, hogy ha azt meggyengíti, az ellenség
104    2     |             világi életükben emlegették azt a „görbét”, amit akkor ismertettek
105    2     |            büszkén reptetve a levegőben azt a másik elfoglalt zászlót.~ ~
106    2     |                a puszta telekre, mintha azt gondolta volna: „Talán mégis
107    2     |            Ferdinánd is a maga részéről azt tanácsolá a nádornak, hogy
108    2     |                 haragra gerjedten kapta azt ki kezéből, s olvasatlanul
109    2     |          felvéve az iratot, s felbontva azt, az állva hallgató tanács
110    2     |                bírát nevezzen ki, midőn azt választani a város népének
111    2     |               el, azok mégis megtudták, azt az ablakon keresztül felkiáltott
112    2     |               volt, veres kifityegővel, azt magas, kopasz homlokára
113    2     |            humanissime Dorozsmay, dugja azt bunkónak a gerundiuma végére,
114    2     |        Nagytemplom között, úgy betölték azt, s szűnni nem akaró vivatozással
115    2     |               őérte fogtunk fegyvert, s azt őellene nem fordíthatjuk.
116    2     |              visszament tömlöcébe, csak azt ismételve a marasztalásra: „
117    2     |                 elfeledte már mindenki; azt sem tudták, ki volt valaha
118    2     |                soron megszámlálhatná.~ ~Azt nem tudta a jámbor, hogy
119    2     |              midőn annak udvarára érve, azt telve találta a vihar elől
120    2     |                Hanem hiszen így szokták azt a tündérmesékben is mindig.
121    2     |           betegyék, s hozzálátott, hogy azt újra kinyissa. Ez azonban
122    2     |                voltak a teremben, akkor azt kérdezé a vezér, hogy be
123    2     |                  Egy férfi odalépett, s azt mondá: azon módon van, ahogy
124    2     |             ajtót egyre rázta, felnyitá azt, mielőtt bejött rajta, s
125    2     |                 oldala mellett állt, és azt testvérének szólítva megölelé,
126    2     |               hogy véletlenül megtudta, azt bizonyosan apró darabokra
127    2     |        felavatott Vince úrfi.~ ~A vezér azt parancsolá az ifjúnak, hogy
128    2     |                 észrevehetetlenné tegye azt a kívülről néző előtt.~ ~
129    2     |              erdőnek, míg újra meglelte azt a süppedékes helyet, amelyről
130    2     |          visszahozta, ahonnan elvivé.~ ~Azt hihette volna, hogy mindazt
131    2     |               felkeresse Vince úrfit, s azt mondja neki: „én kegyelmetek
132    2     |                akarsz. Ki fia vagy?~ ~- Azt nem tudom. Hanem én vagyok
133    2     |                nem bántják. A harámbasa azt végezte, hogy ő maga legényeivel
134    2     |         kificamodjék az esze, miszerint azt képzelje, hogy ő rettenetes
135    2     |                naphosszant elhallgatták azt, s minden ember megtudta,
136    2     |             elkezdte vele doktor Tóbiás azt az experimentumot,97 hogy
137    2     |      jószántából sohasem akarta bevenni azt a gonosz decoctumot,98 minden
138    2     |               bégetett, mint a birka, s azt már elismerte, hogy a fűevéstől
139    2     |         begyakorlására.~ ~Doktor Tóbiás azt találá ki, hogy Szulalit
140    2     |         tájékára sem volt a kastélynak, azt sem tudja, van-e, nincs-e
141    2     |             miként fordíthatná haszonra azt a tudományt, amit neki tán
142    2     |           elöljáróságnak, majd megveszi azt a váradi basa drága pénzen.~ ~
143    2     |                nyeregből, amint Szulali azt mondta, hogy őtet a bolondokházából
144    2     |                 vele történtek.~ ~Mikor azt elmondta, hogyan jött neki
145    2     |                  övét, turbántekercsét, azt mind a beszélőre rakta át,
146    2     |            jámbor eszeveszett lélek; ha azt kívánod, hogy az utolsó
147    2     |              jól tudom, hogy az Alkorán azt parancsolja: ha pedig egy
148    2     |                 Váradon, nehogy erre is azt mondják majd, hogy bolond
149    2     |             egész beszédből.~ ~- Hát te azt mondod, hogy a kastély hozzád
150    2     |             merőben ismeretlen. Ő eddig azt sem tudta, hogy azok betűk,
151    2     |                 tudta, hogy azok betűk, azt hitte, valami cifraság.~ ~
152    2     |                 megunta a vesszőzést, s azt parancsolta, hogy dobják
153    2     |              asszonynak nincsen, ő maga azt mondja, hogy volt, de a
154    2     |     pletykakereső népek nemigen akarják azt elhinni, hogy egy férj nélküli
155    2     |               ki a nyakát”. Nem szokták azt jobban magyarázni.~ ~De
156    2     |         városban lakó férfiról és nőről azt a csodát feltenni, hogy
157    2     |                keresni, de Keresztszegi azt tanácsolá, hogy nem kell
158    2     |            tudni kell a magyar embernek azt a természetét, hogy neki,
159    2     |              volt benn a tápintézetben, azt rendesen ő intézte el; nem
160    2     |                 papot jövendölt belőle. Azt pediglen csak az adeptusok102
161    2     |               keresztül nem bocsátanak; azt mondják, a tatár jön.~ ~-
162    2     |          ezüstös ruháját, s feleségének azt mondá, hogy csak várjon
163    2     |           mászik, agyonlövik. Ott tehát azt gondolta ki, hogy egy tanyai
164    2     |                Debrecenbe, s szállítaná azt el bíró uram udvarába, kinek
165    2     |                  Igyártó udvarára érve, azt mondták az otthon levő cselédek,
166    2     |                hallott minden beszédet; azt is hallá, mikor az esteli
167    2     |           ijedten a fiatalember.~ ~- Ne azt kérdezd, hanem hogy nem
168    2     |               kifőzve; én régóta tudtam azt; láttam, hogy gyűjtik a
169    2     |                kastély üregeiben össze; azt is tudtam, hogyan fog a
170    2     |                 ne történjék. Szavadból azt vettem észre, hogy férjedre
171    2     |               szólt a nő indulatosan. - Azt hiszi kegyelmed, hogy családjának
172    2     |             veled, ha tud, boldogan. Ha azt nem akarja, kezemben tartom
173    2     |                árultak soha. Nem teszem azt. Inkább közéjük állok, küldje
174    2     |         legdrágább: szülötte leányát.~ ~Azt is át kelle látnia, hogy
175    2     |         labanctól van összeszedve; csak azt vettük el tőlük, amit ők
176    2     |          feledkezzetek el a fegyverről, azt hányjátok mind a mocsárba:
177    2     |              kinek lett volna bátorsága azt tovább folytatni, amit már
178    2     |                 asztalról, hová a vezér azt eltávozta előtt levetette. -
179    2     |              bizony mondom, meglátjátok azt!~ ~És akkor susogva, halk
180    2     |                 tüzet maga meggyújtott, azt maga el is oltotta, tért
181    2     |                folytatta mesterségét.~ ~Azt ugyan vette észre, hogy
182    2     |               portyázásokra járt; hanem azt igen természetesnek találta;
183    2     |                 az ifjúhoz törökül.~ ~- Azt, amit felfogadtam.~ ~- Te
184    2     |            írjak vallomásodba.~ ~- Írja azt: „Én, Hagza bég, őfelsége
185    2     |               most jövén ide Afrikából, azt gondoltam, hogy most is
186    2     |               kapitány mosolygott rá, s azt monda, hogy ez bolondos
187    2     |              amit akar.~ ~Igyártó pedig azt tette e két fővel, hogy
188    2     |           jobbról-balról megcsókolá, és azt mondá nekik:~ ~- Édes fiaim!~ ~
189    2     |                sem a béget nem találta, azt gondolá, hogy azok előrementek,
190    2     |       kastélynak. Ami fából volt rajta, azt megégették, ami tégla volt,
191    2     |             megégették, ami tégla volt, azt behányták a mocsárba; nem
192    3     |          hagyott rád, alig vártad, hogy azt apró darabokra feloszthasd;
193    3     |            város külső alakja is inkább azt mutatja, hogy ez a török
194    3     |                 birodalom végvára, mint azt, hogy Magyarország egykori
195    3     |             urak; sőt tán Abdi basa még azt is feltette róla, hogy egykor
196    3     |                  amit ez mondott, akkor azt kell tenned, hogy engemet
197    3     |                 könyvtárba.~ ~Tehát már azt is előre tudta, hogy Petneházy
198    3     |                s küldje fel Sztambulba. Azt hitték, hogy e munkába majd
199    3     |                 az imámnak.~ ~- Tudod-e azt, kedves barátom, hogy te
200    3     |                könnyen megérhetném tőle azt a tréfát, hogy a fejemet
201    3     |               nap alatt elhagyom Budát? Azt nem éred meg, jó imám. Először
202    3     |         kálvinista vagyok: amit hiszek, azt erősen hiszem, hanem azután
203    3     |           szultán kezét megfogja, midőn azt saját országai vesztére
204    3     |               foglalkozni. A szultánnak azt mondták, hogy ez csak játék,
205    3     |             Édes fiam, ha az ember csak azt tudná, amit szemeivel lát,
206    3     |             vettem, csak később szerzem azt meg; tehát az írás szavai
207    3     |             hajtani, s estenden Abdinak azt kell jegyezni, hány vadkant
208    3     |     gorombaságig; amit meg lehet fogni, azt elveszik, de a láthatatlanokhoz
209    3     |                főurak is? Ha jól tudnák azt, hogy a magyar nem harcol
210    3     |                fogyasztja magát!...~ ~- Azt mondanók rá: nem igaz, fényes
211    3     |                     Az ítéletnapig.~ ~- Azt mondtad, hogy őszinte vagy,
212    3     |             mondtad, hogy őszinte vagy, azt mondtad, hogy kálvinista
213    3     |              üzenetet. Azok közül egyik azt felelte, hogy onnan nem,
214    3     |             vendégének.~ ~Egyszer aztán azt kérdé tőle Petneházy:~ ~-
215    3     |               látta némelykor nem tudni azt, amit tud.~ ~- Nem ismerem -
216    3     |               barátságát. Ő is elkezdte azt hűtelennek szidni a basa
217    3     |            vendége vállát bizalmasan, s azt felelé rá:~ ~- Ezt majd
218    3     |               nyugvópontokat; Petneházy azt hányta-vetette magában,
219    3     |         vadaskert ajtaja nyitva van, ó, azt Petneházy nagyon jól tudta,
220    3     |                alatt találkoztak össze; azt a csókot, azt az ölelkezést
221    3     |        találkoztak össze; azt a csókot, azt az ölelkezést ki tudná megszámlálni!~ ~
222    3     |              jöttek, odahítt magához, s azt kérdé tőlem, hogy akarok-e
223    3     |                 titkolni előtted; elébb azt akarta, hogy légy férjem,
224    3     |              semmin sem csodálkozom; én azt mondtam, hogy ma fogsz elszökni,
225    3     |               ölébe vonta leánykáját, s azt mondá neki, szép borzas
226    3     |           lesütötte szemeit, midőn apja azt monda, s nem tagadott semmit. „
227    3     |        férjednek meg kell halni.” Telli azt kérdezé: „Miért?”. „Mert
228    3     |           akitől hallád. Hiszen ha Abdi azt hívé, hogy Telli nőm, hogy
229    3     |                nőm, hogy bízta volna rá azt a titkot, hogy engem meg
230    3     |                velem beszélhessen? Hisz azt csak képzelheté, hogy egy
231    3     |           kapuján való kimenetelt, mert azt elhiheted nekem, hogy a
232    3     |                 kísérte utcáról utcára; azt is megkísérlé vele, hogy
233    3     |               ebben a várban fogoly. De azt nem bírta megérteni, hogy
234    3     |                 magyarázatot a sorstól. Azt is elfelejtette, hogy egyék;
235    3     |              volt még Ausztriáé is, ami azt bizonyítá, hogy e szökőkutat
236    3     |                 volt, Petneházy azalatt azt számlálgatá, hány könnyet
237    3     |             fiam, keresd meg a hintóban azt a csomagot, melyben számodra
238    3     |             közé, s a kuruc vezér hallá azt a mézédes dalt, Hafiznak124
239    3     |               mézédes dalt, Hafiznak124 azt a szép dalát, mely lelkét
240    3     |            kellene ölnöm szeretőmet, ha azt más karjai közt találom.~ ~-
241    3     |              Ezt tudtam én előre; hanem azt is tudom, hogy egy óra múlva
242    3     |               tudom, hogy egy óra múlva azt fogod mondani: „Most már
243    3     |             fáklyavilágnál megvizsgálta azt, ráismert, s nem kérdezé
244    3     |              most még inkább meg akarta azt ölni.~ ~A vár alatt végighaladva,
245    3     |            kemény, dorgáló hangon. - Ez azt jelenti, hogy nyomorult
246    3     |             imám szokott vele beszélni. Azt hivé, valaki más áll előtte.~ ~-
247    3     |                 Petneházy nevetett.~ ~- Azt nem, de küldeni fogok neki
248    3     |                 nem lesz találkozásunk, azt tanácslá Petneházynak, hogy
249    3     |               vasrudak; ő maga nyitotta azt ki Telli előtt, ő maga zárta
250    3     |                 lennem.~ ~Az öreg tudta azt jól: Petneházy volt akkorra
251    3     |         férfiruha; gazdája ott feledte; azt vedd magadra, így visszamehetsz
252    3     |                a basa gyűrűjét mutatod; azt hiszik, valami megbízott
253    3     |               elkezde futni a vár felé; azt hivé, valaki fut utána,
254    3     |              Reggel úgyis kettészakítja azt Abdi basa.~ ~...Abdi basa
255    3     |              vele gyorsabban elbánni.~ ~Azt tudta, hisz kegyes elnézése
256    3     |                 az ajtón be akar menni, azt rögtön ragadják meg, s vágják
257    3     |                 s korán reggel felvivék azt Abdi basához, ki éppen akkor
258    3     |           levágott fő állt, s felnyitva azt, kivette belőle a főt. Telli
259    3     |              elárult kedvese helyett, s azt nem köté Budához egyéb többé,
260    3     |            vadászaton kívül. A népmonda azt tartá felőle, hogy valaha
261    3     |              eltettek, elveték maguktól azt a drága kincset, ami egy
262    3     |         visszatérni, elfoglalva találja azt.~ ~Petneházynak nagyon rosszul
263    3     |              férje életében, s egyúttal azt is, hogy Petneházy igen
264    3     |               sohasem forogtak fejében. Azt ígérte nejének, hogy majd
265    3     |           nejének, hogy majd elintézi ő azt a dolgot. Azt látta, hogy
266    3     |                elintézi ő azt a dolgot. Azt látta, hogy a két ifjú egész
267    3     |         mostohaleányát, s a két ifjúnak azt parancsolá, hogy maradjanak
268    3     |       Mansfeldnek. Ragyogó orcával tevé azt. Az ilyen mondás volt neki
269    3     |      gyönyörködhetnél jóslatodban; mert azt én beteljesítem.~ ~Az öreg
270    3     |              Pedig milyen mélyen hitték azt bevésni, midőn a nemzet
271    3     |            Gazdagok, hatalmasok voltak, azt tehették, ami nekik tetszett,
272    3     |            múmia szájába tett búzaszem? Azt pedig tudjuk, hogy kikel,
273    3     |         siralmát a dívánig merte vinni, azt lázadónak nevezték, és úgy
274    3     |               szépségek birtoka felett. Azt írják, hogy a zsákmányul
275    3     |               neki ezt a helyet: tudják azt régen, hogy a konvertita131
276    3     |                 midőn a haditanács után azt a rendeletet vevé, hogy
277    3     |              boltozatán keresztültörve, azt levegőbe röpítette.~ ~Szemtanúk
278    3     |         levegőbe röpítette.~ ~Szemtanúk azt írják a lobbanásról, hogy
279    3     |              egyszerre az egész várost. Azt hitte mindenki, hogy a föld
280    3     |                meg többé. A török vezér azt üzente vissza, hogy amint
281    3     |               ottomán birodalom kulcsa, azt elhagynia nem is szabad.
282    3     |               kénkövet halmoztak fel, s azt meggyújták. A felettük levő
283    3     |             menekült, s kétszer átúszta azt, hogy a nagyvezírhez juthasson;
284    3     |             értek, hirtelen megrohanták azt, s tömegestül vetették magukat
285    3     |                védasszonya képével. Aki azt a zászlót odatűzte, az volt
286    3     |             közelebb, mindig magasabban azt a zászlót, melynek először
287    3     |                 ott lobogni; annak, aki azt oda tűzte, nem szabad a
288    3     |                  s kardjával kettészelé azt, s ismét talpon állt a földön;
289    3     |         meggyűlölte, nem találta sehol; azt úgy szétrombolták a tűzgolyók,
290    3     |               rendeletét.~ ~Gábot barát azt súgá Petneházynak:~ ~- Őrizd
291    3     |               villogott.~ ~Heiszler ott azt az utasítást adta Petneházynak,
292    3     |                meg helyéből. Ha elesik, azt lehet róla mondani: elvette
293    3     |                 Már csak hagyd te nekem azt, akit megszolgáltam, s ne
294    3     |         utazhatni arájához, Funkenstein azt indítványozá, hogy ezt egy
295    3     |           hőséget érez, a hadnagy pedig azt állítá, hogy igenis hűs
296    3     |        halántékairól.~ ~Kevés idő múlva azt mondá a hadnagynak, hogy
297    3     |              majd szétszakad. A hadnagy azt hivé, hogy ez az éjszakai
298    3     |                visszamegyek, és megölöm azt, aki megölt!~ ~Azzal tüzesen
299    3     |      elmaradoztak utána. Egyszer azután azt látták, hogy letér az útról,
300    3     |              halva.~ ~Ki gyilkolta meg? Azt ki keresné mármost - százhetvennégy
301    3     |            történetet ekként elbeszéli, azt veti utána: „Ha magyar vagy,
302    3     |              hősök csontmaradványaival; azt hatszáz zsákba öltözött
303    3     |                máshová, de a főhercegek azt viszonzák, hogy jó neki
304    3     |             ottan.~ ~Időközben megtudta azt is, hogy Borbála Petneházy
305    3     |            tanácsot, hogyan szerezhetne azt megint sokat, s Funkenstein -
306    3     |              díja. Mi neve az árulónak, azt meg nem tudhatá, de annyit
307    3     |               sohasem viselt harisnyát, azt tudjuk.) Erre kétszáz bottal
308    3     |              Ámbátor nevezett főhadnagy azt állítja, hogy ő nem akarta
309    3     |               kirendelt haditörvényszék azt judikálta:144 hogy ő a császári
310    4     |             volna, ha Rédey Ferenc uram azt valahogy szépszerével bevette
311    4     |        beteglátogatóba.~ ~A beteg ember azt rebegte rá, hogy az Isten
312    4     |              szatmári felcsernek, de az azt üzente vissza, hogy éppen
313    4     |               ment a maga útján. Tudjuk azt, hogy a beteg ember nyughatatlan,
314    4     |             elmosolyodott.~ ~- Én pedig azt hiszem, hogy már sokan is
315    4     |              kegyelmed csatlósai közül, azt mindig ott fogták az illető
316    4     |          segítség nélkül, pedig azelőtt azt képzelte, hogy csont van
317    4     |         küldjenek be innen Szatmárba.~ ~Azt meg is tették vele, mégpedig
318    5     |                különös kegyence, akiről azt hívé, hogy lelkét sokkal
319    5     |              keresztül; amíg Gerzson úr azt hiszi, hogy szemeiket az
320    5     |                  Most Áronon volt a sor azt mondani, hogy „hm”.~ ~-
321    5     |              hogy „hm”.~ ~- Úgy kellene azt - szólt sóhajtva József -
322    5     |              mondtam, hogy te cselekedd azt, én csak azt mondtam, hogy
323    5     |               te cselekedd azt, én csak azt mondtam, hogy könnyű volna
324    5     |              nem mert rá felpillantani, azt hívé mindegyik, hogy az
325    5     |               hosszasan végig.~ ~- Csak azt akartam mondani, humanissime -
326    5     |               házait, ami féltője volt, azt elásta a pincékbe, asztagok
327    5     |           másnap reggel a kémiai leckén azt vette észre nagytiszteletű
328    5     |                nagyon csalatkoznék, aki azt hinné, hogy ő is hasonló
329    5     |                 kardomra (valahol lopta azt a kardot), hogy minden csizmadiát
330    5     |             lenni, hát majd meglátjátok azt az egyet, hogy!~ ~Ilyen
331    5     |                 minden: a labancok csak azt várták, hogy a népség házaiban
332    5     |            mázsás harang kötelébe, hogy azt meghúzva, jelt adjon az
333    5     |             katonái közt, ha csak őneki azt az egyet ki nem adják, aki
334    5     |                balsorsát meglátnák.~ ~- Azt megkapod! - vígasztala őt
335    5     |               tette a zsebébe.~ ~Később azt is látniok kellett, mint
336    5     |                  Klárikát, s mint emeli azt nyergébe Trajtzigfritzig.~ ~
337    5     |                 a fütyköst, s ki akarta azt abból csavarni; de Áron
338    5     |                  de Áron is jól megfogá azt két kézzel, s ilyenformán
339    5     |          ütötték meg. Pedig nem kellett azt keresni, mert József most
340    5     |              vánszorogni, mire Zetelaky azt gondolva, hogy csak aléltan
341    6     |          közepén kis sziget feküdt, aki azt ismeré, fogalma lehetett
342    6     |           egészen.~ ~Ami még megmaradt, azt a golyók rombolták össze,
343    6     |               egy pisztolyt vont elő, s azt oly hidegvérű képpel irányzá
344    6     |                 nem szoktam katonáimnak azt mondani veszély idején,
345    6     |            idején, hogy „előre!”, hanem azt, hogy „utánam”. Aki becsületes
346    6     |           embereit -, aki nem fél tőle, azt nem éri soha. Minden századik
347    6     |        megtisztelé e kitüntetéssel, kik azt méltányló bizalommal fogadták.~ ~-
348    6     |               parancsnok komoly arcából azt ítélte, hogy bizonyosan
349    6     |               hallják, hogy mit beszél, azt képzeljék, miként ő és a
350    6     |                 Igenis, de specifice186 azt az egyet, amelyet tegnap
351    6     |               neki e helyett: „előre!”, azt kell mondani: „utánam!” -
352    6     |            gödény is megsokallta volna, azt állítva, hogy igen melege
353    6     |              magának igazi tokajival, s azt fölemelve, maga is fölkelt;
354    6     |                életem a hazáé is, nekem azt könnyelműen kockáztatnom
355    6     |                 fejük felett repült el, azt pohárral kínálták, hogy
356    6     |            amelyik a sánc árkába esett, azt biztatták, hogy majd kötelet
357    6     |             eléggé nem bírta elrejteni, azt nyerte vele, hogy egy eleven,
358    6     |                rákövetkező ordító bőgés azt látszott mutatni, hogy tán
359    7     |              rettenetes! Az iszonyatos! Azt még regényben sem olvasád
360    7     |            mindenfelé, jövetelök hírére azt hittük, hogy föl fogják
361    7     |          megölnek bennünket, sőt a mama azt mondta, hogy még annál sokkal
362    7     |                 nyílt meg az ajtó.~ ~Én azt vártam, hogy legalább hat
363    7     |                  ha ez észrevette, hogy azt a fél mázsa szalonnát az
364    7     |          ajánlott szolgálatot, s csupán azt kérve, hogy mutassak ki
365    7     |              felvetni számukra.~ ~- Ah, azt meg nem engedjük, majd el
366    7     |                engedjük, majd el tudjuk azt mi rendezni magunk is -
367    7     |            szobájokba.~ ~Én megijedtem, azt hittem, hogy a tisztek mindjárt
368    7     |                magadat készakarva?~ ~Én azt hittem, hogy szokás szerint,
369    7     |         készültem, a hektikától félt, s azt hittem, hogy nagyon meg
370    7     |                 kis libának nevezett, s azt mondta, hogy nem is azért
371    7     |                sem hagyhatta szó nélkül azt a kis szeplőt ajkam alatt,
372    7     |              fekete epedő szemeiben, te azt nem képzeled, az több, mint
373    7     |              szóltam-e neki valamit, de azt igen, hogy úgy érzettem
374    7     |          felelni, hogy elébb elfelejtem azt, hogy a világon vagyok.
375    7     |                      Valami falusi liba azt felelte volna erre helyzetemben: „
376    7     |      konverzálnak202 egymással.~ ~Hanem azt mondják, hogy igen vitéz
377    7     |                volt, amit én beszéltem, azt ő nem hallotta, s amit ő
378    7     |             hallotta, s amit ő beszélt, azt én nem értettem.~ ~Odahozott
379    7     |             városunkban. Ő a mimikámból azt következtethette, hogy valaki
380    7     |                 kevesebbet, mint hogy ő azt tarkótul talpig ketté fogja
381    7     |                fogja hasítani -, hacsak azt nem hiszem, hogy ennek a
382    7     |            velünk volt civilisták ebből azt következtették, hogy a magyarok
383    7     |                 a csatában, s kénytelen azt térden felül amputáltatni.~ ~
384    8     |          visszahökkent. Ha a parancsnok azt mondta volna neki: „Ön egy
385    8     |               hogy mikor kézre kerülök, azt halljam, hogy nem kerestek.~ ~-
386    8     |               de csatadalomra ne mondja azt, hogy „ringy-rongy”!~ ~A
387    9     |             akart vele valamit kezdeni, azt is hamar letorkolta, „nem
388    9     |               jövevény napsütötte arcán azt a komoly, mosolytalan büszkeséget
389    9     |        oldalomba. Én meg sem mozdultam, azt hivék, hogy halott vagyok,
390    9     |       nehézlovastól, aki kénytelen volt azt elprédálni, mert a jámbor
391    9     |               egymást jól megdöngették, azt határozták, hogy holnap
392    9     |             legényeket, míg itt vannak, azt ne mondja azután, hogy valamelyik
393    9     |                 Bizony nem is hagyhatom azt szó nélkül - hetvenkedék
394    9     |              velem nem veszekedik kend, azt megmutatom!~ ~- Azt szeretném
395    9     |               kend, azt megmutatom!~ ~- Azt szeretném látni!~ ~- No,
396   10     |               pirongatóriumot megkapta, azt felelte rá, hogy igen jól
397   10     |               katona létére megcsókolta azt a csatákban barnult kezet.~ ~
398   10     |            magyarul nem tudott, bízvást azt hihette, hogy most magyarul
399   10     |              tábornoknak.~ ~Végigolvasá azt s elégülten bicegett hozzá
400   11     |               vette a lelkére, ha annak azt jövendölé, miszerint igen
401   11     |          errefelé. A segéd visszajött s azt a választ hozta, hogy éppen
402   11     |                a holt neve lehetett, de azt a tábornok nem láthatta.
403   11     |               poharát emelte, s ki neki azt mondá:~ ~...Heute roth,
404   11     |      Elhatározta magában, hogy le fogja azt küzdeni. Egyik segédét rögtön
405   12     |                földmívesek fiai közé, s azt mondták: csak puskát adjatok
406   12     |             tudományba. Hogy tanulhatná azt meg a jámbor magyar ember,
407   12     |              nagyon fel szokták keresni azt, aki zászlóval jár a kezében.~ ~
408   12     |              Sajóhoz érve a kis csapat, azt kérdezé: hogy megyünk itt
409   12     |         csatarendben nagy zavar támadt; azt hitték, a magyar hadsereg
410   12     |              Gózon Lajosnak.~ ~Ide írom azt egész terjedelmében; más
411   12     |               adhatunk hőseinknek, mint azt, hogy neveiket megkoszorúzzuk.~ ~„
412   13(221)|                 Aeneise - a célszerűség azt diktálja, hogy e három névvel-fogalommal
413   13     |         zárakkal nyíltak fel, s azokban azt a sok mindenféle csillogó
414   13     |           bolond a városban, aki mindig azt kiabálta, hogy „urak a papok!” (
415   13     |              évben meg kellett ismernem azt a mérhetetlen nagy fájdalmat,
416   13     |               hozta elém (ismét) a sors azt a férfiút, akinek befolyása
417   13     |              míveltséggel bírt. Nemcsak azt tanította, s nemcsak azokban
418   13     |             lennem az írószobájában; de azt meg is szoktam, úgy, hogy
419   13     |            tüdővészben vagyok. Jó anyám azt hitte, hogy a pápai éles
420   13     |           angolul, franciául. Megtettük azt, hogy lefordítottuk Lear
421   13     |           támasztott agyamban, mentheti azt a vakmerőséget, hogy én,
422   13     |                II. Lajos kincstárnoka s azt beküldtem a magyar tudós
423   13     |                 vettem: egy pöröm volt, azt meg is nyertem; azon időben
424   13     |               exequálni233 az alperest. Azt már nem követtem el.~ ~Ettől
425   13     |               elejtett szépasszonyokig: azt az egész társadalmat, melyben
426   13     |  változatosságukban kifogyhatatlanok.~ ~Azt mondják rólam, hogy mint
427   13     |          felmerül a napok történetében, azt nekem mindenünnen beküldi
428   13     |         amelyben a történet játszik; de azt megválasztani már az ítélőtehetség
429   13     |              kéz reszketése. Amit írok, azt mind érzem. De velem egyidejű