Kötet

 1    1| folyosón át, míg az éjvilágra ért ki vele az erdőbe, a két
 2    2|     végig a túlsó partra, aki ért hozzá, s a feje nem szédülős.~ ~
 3    2|    vakkantani, hogy „Lengyel”-ért küldtek. Az a Lengyel a
 4    2|       amint az elnöki székhez ért, amint az irományokat letette
 5    2|      mester e szoba ajtajához ért, hogy azt is beüsse pörölyével,
 6    2|     azonban a kémény tetejéig ért, nagy szomorúan tapasztalá,
 7    2|     Midőn a főterem ajtajához ért, kihúzta övéből török kését,
 8    3|        Midőn a gyaloghintóhoz ért, sietséges hangon mondá
 9    3|    várfalak adnak. Elfulladva ért a várkapuig; mutatá az őrnek
10    6|      Eközben az óvár udvarára ért a vendégcsoport.~ ~A kérdéses
11    9|  Midőn mintegy százlépésnyire ért hozzánk, térdének egy szorítására
12    9|    kiszikkadt pusztaság véget ért, hogy egy újabb irtatlan,
13    9|       szinte lovaink szügyéig ért, semmi jel nem mutatta az
14    9|      A mocsár nemsokára véget ért, a nádas ritkulni kezdett,
15    9|       evezővel.~ ~Amint közel ért hozzánk, a csikós odafordult
16   10|      az érzékeny ölelés véget ért, az öreg huszárezredes egy
17   10| fejével, de amint azon helyre ért, hol a vén huszár a philhungarok
18   11|    tovább!”~ ~ Másnap délfelé ért a had dereka T. elé.~ ~A