Kötet

 1    1|       ottan egyebet, hanemha a sötét füstfelhőket, miket égő
 2    2|      óráig, egész délig, egész sötét éjszakáig; egyre mondva: „
 3    2|        szélmentében látott egy sötét erdőt; annak a közepében
 4    2|      egyedül felment a kastély sötét lépcsőin.~ ~Midőn a főterem
 5    2|          A nagy, éktelen terem sötét volt, benne egyes-egyedül
 6    2|      háta mögé a nyeregbe, s a sötét gesztenyésen keresztül a
 7    3|      szemei voltak, ezek még a sötét éjszakán át is tudnak ragyogni;
 8    3|       lehet ismerni, bármilyen sötét az éj; de amiről még a kriptában
 9    3|  percben a sírbolt, ahol olyan sötét van.~ ~- Olyan sokáig várattál
10    3|     Most jól megnézd, ki ez!~ ~Sötét volt, az alak palástba burkolva,
11    3|   senki; egyedül volt az egész sötét utcában. Azalatt, míg átöltözött,
12    5|       neki, mintha valami nagy sötét foltot látna lassan a város
13    5|     nagy embercsoport, melynek sötét tömegéből kaszák és kopják
14    6| templom fénye messze világít a sötét éjszakában.~ ~Udvard felől
15   11|    beléptek a kápolnába. Szűk, sötét kis üreg volt annak belseje.