Kötet

 1    2|          ne volna!~ ~Humanissime Ormándy az ellenvetést nem hagyhatta
 2    2|       ólommal beöntött bunkóval; Ormándy humanissiménél volt a hírhedett
 3    2|         megérkezett, humanissime Ormándy vezérlete alatt, ki az elfoglalt
 4    2|      kiáltozá végig a vásártéren Ormándy, a nehéz „első botot” forgatva
 5    2|          egyébkor.~ ~Humanissime Ormándy volt a legelső, aki berohant
 6    2|      kend ezen helyre?~ ~- Nevem Ormándy Gábor - felelt a diák kegyetlen
 7    2| dolgainak pedig hagyjon békét.~ ~Ormándy nem hagyott neki többet
 8    2|       szakadni.~ ~De humanissime Ormándy, amint ezt meglátta, hosszú
 9    2|            Silentium!86 - kiáltá Ormándy, végigvágva bunkójával a
10    2|      leültek helyeikre szépen.~ ~Ormándy e tusakodás közben kezébe
11    2|        diák is volt köztük, mint Ormándy; azoknak tanácsolá, hogy
12    2|       Csunyául jártunk - dörmögé Ormándy -, kijöttünk farkasoknak
13    2|         az, akinek fölcsaptam.~ ~Ormándy megszorítá az ifjú kezét.~ ~-
14    2|   vivátot kiáltottak e szóra, de Ormándy fejet csóvált, s az öregek