Kötet

 1    2|    zsoltárt, másikkal emelve öreg beteg anyját, ki mankójára támaszkodva,
 2    2|         hang az övé, egy rebegő a beteg öregasszonyé; úgy jöttek
 3    2|         kérdezőnek:~ ~- Öreganyám beteg, atyám száműzött, köztük
 4    2|    folytonos émelygésben tartsa a beteg gyomrát.~ ~Ez átkozott tréfa
 5    3|      óriás most kórágyon fekszik: beteg embert csináltak belőle
 6    4|       egyedül jő? Kérdezősködék a beteg felől, fölvezették hozzá,
 7    4|        hozzá beteglátogatóba.~ ~A beteg ember azt rebegte rá, hogy
 8    4|        hogyan van, mi baja van. A beteg elpanaszlá sorba.~ ~- Ki
 9    4|         útján. Tudjuk azt, hogy a beteg ember nyughatatlan, s ilyenkor
10    4| személyesen gratulálni hozzájuk a beteg úrnak.~ ~A beteg úr pedig
11    4|       hozzájuk a beteg úrnak.~ ~A beteg úr pedig kezdte már magában
12    7|  leveléből)~ ~Kedves Eleonórám!~ ~Beteg vagyok, fekszem, kétségbe
13    7|      kvadrillt táncolni többet!~ ~Beteg vagyok, fekszem, kétségbe
14   13|          a lelkemet, hogy halálos beteg lettem utána. Csak áldott