Kötet

1    9|         a napvilágban.~ ~Azután vezetőnk megindult, nekifordítván
2    9|      jel nem mutatta az utat.~ ~Vezetőnk itt beszédesebb kezdett
3    9|     vezet sem itt, sem amott.~ ~Vezetőnk hirtelen megállt, és figyelni
4    9|  Beljebb nyomultunk a nád közé. Vezetőnk lova nyakára lehúzta magát,
5    9|       tova, part mentében, öreg vezetőnk után.~ ~ Éjfél lehetett,
6    9|         szeretik ám ezt - mondá vezetőnk kuttogva. - Az ilyen nagy
7    9| tisztelni - instruált bennünket vezetőnk. - Nem szereti, ha hallja
8    9|      miként ő az úr a háznál.~ ~Vezetőnk néhány szót dörmögött hozzá,