Kötet

  1    1|               nekik, remélve, hogy még ott menedékre találnak. Eledelük
  2    1|                távol maguk előtt.~ ~Az ott valami város, gondolák magukban,
  3    1|         magukban, tartsunk arra; talán ott biztosságban leszünk, odáig
  4    1|                 hát akkor látták, hogy ott senki sem lakik, hanem farkasok
  5    1|              élet.~ ~Hanem azért mégis ott akartak maradni másnap éjszakáig,
  6    1|             hát a templomba, hogy majd ott valahol elrejtőznek vagy
  7    1|            volt most az egész templom, ott vágták le a nép színe-javát,
  8    1|                Isten most is közel van ott még, én majd addig őrt állok
  9    1|               befalaztatván utána. Azt ott felbontották rögtön, s nagy
 10    1|              templomból előjőni, hanem ott viaskodott egyre a mezei
 11    1|              keselyűk is csatlakoztak, ott víjjongtak egész nap a fejük
 12    1|          mindenféle nép volt már akkor ott az udvarában, akik elfutottak
 13    1|      elfogdossák az erdőkre futókat, s ott megsütik nyárson; engem
 14    1|      kardjaiknak sem vehették hasznát, ott a vitéz ifjak mind valamennyit
 15    1|            tudtak, ahhoz fogtak, sokan ott is vesztek.~ ~A két testvérnek
 16    1| kardmarkolatára.~ ~Haj, de a menekülők ott csak újabb veszedelem torkába
 17    1|           kedves vigasztalás volt. Míg ott panaszolnák kiállott szenvedéseiket
 18    1|           előremegy, megnézni, nincs-e ott emberi lak közel. Ők sokáig
 19    1|                közel. Ők sokáig vártak ott, végre a nő aggódva férje
 20    1|         Örüljetek, hogy nem ízleltetek ott semmit, jól fog esni most
 21    1|                az vezessen benneteket; ott jó oltalom van, azok ott
 22    1|               ott jó oltalom van, azok ott a „menedék kövei”, lapides
 23    1|      befogadják a mindenünnen futókat. Ott jó helyetek leszen. Találtok
 24    1|            azóta felépíthették, hogy ő ott járt.~ ~S azzal mentek a
 25    1|         forgóikban, kösöntyűiken; azok ott páronkint helyet foglaltak
 26    1|               mennék.~ ~Majd egy óráig ott imádkozott Simon vitéz az
 27    1|          bizonyosan beléd kötött volna ott is, s ha nem vigyázsz magadra,
 28    1|                És ez órában Mikhál van ott? Hol van ő?~ ~- Halkan beszélj!
 29    1|            Halkan beszélj! Ő már nincs ott. A mellékszoba alatt tátong
 30    1|            hogy nem zúzná agyon magát, ott a mélyben van Fulkónak két
 31    1|            Meryza az ajtóig jött vele, ott megcsókolá, s azután egy
 32    1|           megvilágítva azt maga körül. Ott feküdt már akkor Mikhál
 33    1|               őt istenesen, úgy hagyta ott.~ ~Az éjszakai csillag vezette
 34    1|               köznép szerint, építenek ott menedéket az ország minden
 35    1|            többé.~ ~Csak Meryza maradt ott dacosan. Miután apja elfutott,
 36    1|            belehalt a vízbe.~ ~Saksint ott nyomban négyfelé vágták,
 37    1|             Fulkó lovag várával, ki az ott talált tömérdek kincset
 38    2|           csárdáig, ahol megitattak, s ott újra föltette a kérdést
 39    2|      környékben senki sem akart tudni. Ott azután hallhatott is annyit,
 40    2|             meg az ágyában, s azóta is ott űzik mesterségüket a kastély
 41    2|          nyitható-csukható ajtaja, még ott áll a hevenyészett deszkaravatal,
 42    2|             hordtak, azontúl oly módon ott maradt, s nem látszott,
 43    2|   tanácsteremben a zöld asztal mellett ott ül már tizenegy tanácsos,
 44    2|                fele útjáig eléje ment; ott az úrias hátratartással
 45    2|                anno Domini 1606-ról,31 ott majd meg tetszik találni
 46    2|              nagy jó szerencséje, hogy ott nem kaphattuk, mert bizony
 47    2|            táborba visszakísértesse, s ott aztán katonai regula szerint,
 48    2|                az úr, s ítélt fölöttem ott, ahol hatalma volt; holnap
 49    2|                 holnap én fogok ítélni ott, ahol hatlépésnyi téren
 50    2|               nem bírták elfogni, azok ott kóvályogtak az egész munka
 51    2|         kivontatták a nyúzók mezejére, ott máglyát raktak, s azon a
 52    2|              egy nagy ménkű mocsárt, s ott horgásztak, mit? talán halat?
 53    2|              azon a mocsáron keresztül ott ni, nagy csendességben kerülje
 54    2|              gyanútlan ellenségre, azt ott vagy olyan zavarba hozzák
 55    2|         kollégiumban. Hát kend kicsoda ott az asztal végén?~ ~A betódult
 56    2|     Megállhatta egész az utolsó házig, ott megállította valami nehéz
 57    2|                átléphetetlen nagy kő - ott a szívben: ne forduljon-e
 58    2|           lehajtotta egész Sztambulig; ott vette meg Szulali müderrisz.91~ ~
 59    2|               táncát odafenn Tokajnál, ott minden malmot letépett láncáról
 60    2|                páfránnyal volt benőve, ott jónak látta magát meghúzni,
 61    2|         ijedten fordult hátra. Hát bíz ott a nagy szél csapta be a
 62    2|                lehet jutni a levegőre. Ott ugyan mérges zivatar van,
 63    2|            hogy őneki vagy meg kellett ott fulladnia a füstben, vagy
 64    2|   felkapaszkodjék a kémény tetejéig, s ott azon a lyukon, melynek éppen
 65    2|        amelyről veszedelmére ide jött; ott befészkelte magát a mohába,
 66    2|          befészkelte magát a mohába, s ott elcsigázottan elaludt.~ ~
 67    2|     kötelességének ismerte volna, hogy ott az előtte levő vízben megfürödjék,
 68    2|               fel Debrecen városába, s ott beállított Igyártó Mihály
 69    2|        felfüstöltek.~ ~- S mit csinált ott az a harámbanda?~ ~- Tanácsot
 70    2|       feleségének.~ ~- S mit csináltak ott vele?~ ~- Feleskették, hogy
 71    2|                elmondták Vince úrfinak ott, én hallgattam.~ ~- S ki
 72    2|            vezették a városi kórházba, ott egy külön szobát rendeltek
 73    2|      meggyőződését nem változtatá:~ ~- Ott voltam, láttam! A szentekre,
 74    2|         Szatmárnémetiben letelepült, s ott tímármesterséget kezdett;
 75    2|             cimborák gyülekezésében, s ott mívelik az országfölháborítás
 76    2|              árkot mászik, agyonlövik. Ott tehát azt gondolta ki, hogy
 77    2|              pedig nincs otthon, akkor ott marad a szekér a bíró udvarán,
 78    2|             bekocogtatott.~ ~Vince ült ott, a bíró fia, egy nagy könyv
 79    2|         álomjáró a holdsugár hívására, ott látta anyját útjában. A
 80    2|            atyád házához Debrecenbe, s ott maradsz mint csendes özvegy,
 81    2|              mire Szatmárra visszatér, ott várja a pallos. És én esküszöm
 82    2|               őt magával az udvarra.~ ~Ott felültette őt háta mögé
 83    2|           Keresztszegi, nőd nálam van, ott keresd.~ ~A mesterfogás
 84    2|                Mihály, fiad nálam van, ott keresd.~ ~...Ez sem volt
 85    2|                itt a kulcsa; ami pénzt ott találtok, osszátok fel fejenkint:
 86    2|             sem látta meg, merre.~ ~Az ott maradtak pedig nagy búsan
 87    2|        engedték magukat elverni; három ott maradt közülük holtan, a
 88    2|          elfogták. A vallonok közül is ott vesztek négyen, és sokan
 89    2|              Vincével Debrecen felé.~ ~Ott egyenesen Igyártó házához
 90    3|         felkészült ellensége előtt; az ott elveszett, elhullott. Dicsőség
 91    3|                a gyűrűs holló; fölötte ott lengnek a basák lófarkas
 92    3|              valami veres felhő, marad ott libegve, s eközben mindenféle
 93    3|             sárga körbe.~ ~- De a feje ott szakad, s maga visszazsugorodik.~ ~-
 94    3|       Ihánzádét:~ ~- Hát én hol vagyok ott, imám? Nézz utánam, ha megtalálsz.~ ~
 95    3|     odamutatott az üvegre.~ ~- Te vagy ott annak a vörös kígyónak a
 96    3|                az alatta levő pincébe, ott halomra hányták, s ha jöttek
 97    3|              lehetett volna; nappal is ott égett az Ihánzáde asztalán,
 98    3|                fog veszni!”~ ~Sok volt ott még megírva, mik új dolgok
 99    3|            elfogtak: akkor mindenkinek ott jobb, ahol a bőre nem ázik.”
100    3|             menni, mintha érezné, hogy ott legkönnyebben rátalál minden
101    3|            felé nem tanácsos, mert még ott tele van kóbor török hadakkal
102    3|               hiszen a szép Telli most ott várakozik rá; ő szokta kedvese
103    3|          gyaloghintót hordárok nélkül. Ott várj addig, míg én is megérkezem:
104    3|               nem tehet, ha te is mind ott jársz, ahol ő. De ne is
105    3|            piacot, ahol török nép van; ott menj be a kapu alá; a kém
106    3|           kapuhoz közelít. A piláfárus ott gyorsított léptekkel eléje
107    3|         szeretete kitünteté őket; akik ott már hosszú évek óta sorvadnak
108    3|                sietett a György térre; ott betért egy föld alatti lebujba,
109    3|          verjék, becipelte a csárdába, ott rábízta a csaplárosra, hogy
110    3|           jelent.~ ~A csigakút mellett ott állt már a gyaloghintó,
111    3|            jutna eszükbe üldözőinek őt ott keresgetni?~ ~A várakozás
112    3|             egyenesen a hintóhoz jött, ott megállt. A csillagfénynél
113    3|     függönyökkel bevonva, jeléül, hogy ott még ébren vannak.~ ~A gyaloghintó
114    3|              meg sem mozdult helyéből, ott állt a gyaloghintó rúdjai
115    3|          bátran lehaladtak az őrházig; ott az őrszem megállította őket: „
116    3|              imámnak semmit. Csak állt ott elmerevülten, eszméinek
117    3|               kötve férfiruha; gazdája ott feledte; azt vedd magadra,
118    3|             Hát eredj be a palankinba, ott senki sem lát meg.~ ~Telli
119    3|         Mehemed~ ~- De Petneházy nincs ott... - suttogá Abdi, megdöbbenve
120    3|                török átok utol nem éri ott, ahol vannak.~ ~A basa véráldozatokkal
121    3|               a török birodalom sorsa. Ott az erdők között kellett
122    3|           külhatalmasságok követeinek, ott töltötte az időt csillagjósaival,
123    3|          visszaverte őket, s két napig ott maradt a part előtt, gúnyolva
124    3|        férfilelkesítő emlékek viselői. Ott tölté Mardonius, Xerxes
125    3|            alvezére is egykor a telet, ott tanyázott Scipio a pharsalusi
126    3|                pharsalusi csata előtt; ott hajtá le Pompeius vesztett
127    3|               nem alázott nemes fejét; ott tört meg a perzsa uralom
128    3|               perzsa uralom hatalma, s ott érte végét a római szabad
129    3|               termett; hanem az utóbbi ott maradt a török kezei között;
130    3|                előre Komárom várába, s ott a mérnökkar főnökét, báró
131    3|              bizalmas beszélgetés után ott marasztá Petneházyt és Gabrielt
132    3|         jóslatokban. „Ne búsulj, én is ott leszek!” - biztatá őt Gábor
133    3|       visszafordult, megdöbbenve látja ott állani megholtnak vélt vetélytársát,
134    3|             víárkaira, s leöldösték az ott alvókat, beszegezék ágyúikat,
135    3|             nélkül, elszórva tanyáztak ott, hirtelen zavarba jöttek,
136    3|         akartak verni a Sváb-hegyen, s ott helyet foglalni.~ ~Tizenhetedikéig
137    3|        rohantak a tábort védő gátokig, ott leugráltak lovaikról, gyalog,
138    3|             török a hosszú külvárost), ott Heiszler vasas lovasai jöttek
139    3|        felettük levő ostromlóknak mind ott kellett fulladni. Azonban
140    3|                omladékain levőket, kik ott el nem sáncolhatván magukat,
141    3|          főhadiszállásáig tört utat, s ott hagyta magát lekaszabolni
142    3|         várkastélyba, s már halva volt ott a vezér Piccolomini, itt
143    3|              az volt Petneházy, s akik ott harcoltak mellette, azok
144    3|       kézíjakat, annak az egy embernek ott nem lehet elesni, nem lehet
145    3|           Annak a zászlónak nem szabad ott lobogni; annak, aki azt
146    3|          pillanatban lerántva lábáról, ott függ a fa ágán: legdicsőbb
147    3|       visszalovagoltak a Bécsi kapuig; ott, ahogy a keresztény vértesek
148    3|           leugráltak lovaikról, azokat ott leszúrták s meztelen karddal
149    3|                a tusa a várkastélyban; ott kétezer férfi, asszony és
150    3|                 már Hatvanig értek, és ott elsáncolják magukat; onnan
151    3|          menjen a főherceghez, s várja ott további rendeletét.~ ~Gábot
152    3|           holdja villogott.~ ~Heiszler ott azt az utasítást adta Petneházynak,
153    3|            főhadiszálláson megjelenni. Ott sok mosolygó arc fogadta,
154    3|          érdemed, hogy ahol te jártál, ott kevesebb volt a fal és a
155    3|                egész a török fürdőkig, ott búcsút vevének tőle, s engedék
156    3|             Vízikapunál akart bemenni, ott elfogták. Tagadta, hogy
157    4|             fölvezették hozzá, bement, ott találta az ágyon fekve,
158    4|            kocsival jöjjenek.~ ~Másnap ott volt Rédey fia és az orvos.~ ~
159    4|            csatlósai közül, azt mindig ott fogták az illető helyen,
160    4|         tulajdon négylovas hintaján.~ ~Ott aztán azzal csúfolta minden
161    5|              hely különrekesztve, ahol ott faragott fenyőszálakon ültek,
162    5|               kiválasztottjainak, hogy ott működjenek nagy szorgalommal,
163    5|            jeles ifjú már korán reggel ott van a múzeumban, s csak
164    5|                mit művelnek az ifjaink ott a fizikum múzeumban! Ennek
165    5|             kimentek a Maros partjára, ott jó friss fűzfákat találván,
166    5|              értek, akkor látták, hogy ott nem lehet átmenni, mert
167    6|         férfiak, s ha kellett áldozni, ott nem voltak ők fukarok, egy
168    6|           fölülkerült volna az égen, s ott csatázna az angyalokkal
169    6|               talál a jövő idegen, kik ott állnak egy tömegben, s nézik
170    6|              véve parancsnoka előtt -, ott oly sűrűen röpködnek a bombák,
171    6|   életkockáztatás lenne.~ ~- Katonának ott a helye, ahol a golyók hullanak!
172    6|            tábornok maga, ki mindenütt ott volt, hol a veszély legfélelmesebbnek
173    6|       legfélelmesebbnek mutatta magát. Ott járt a süvöltő ágyúgolyók
174    6|              kötélnyi földsáncolat. Mi ott kényünkre poharazhatnánk,
175    6|                tán máskor is tartottak ott már táncvigalmakat?~ ~-
176    6|            hallani?~ ~- Úgy? Helyesen. Ott fogunk ebédelni.~ ~- Hehe,
177    6|           bástyatetőre! Látja ön, hogy ott van számunkra terítve.~ ~
178    6|              lenne abból!~ ~- Az igaz. Ott kellene szegényeknek hagyni
179    6|               jött zenehangok által az ott mulatókra vonatván a figyelem,
180    6|             némelyik a Dunába esett, s ott pattant szét a víz fenekén,
181    7|            beszélni. Én nem bánnám, ha ott volna, ahol sohasem látnák.~ ~
182    7|             magányos rózsabimbót, mely ott nyílt ki félig, s anélkül,
183    7|             alá leült, és nem táncolt. Ott egészen elmélázott magában.~ ~
184    7|              magamnak azáltal, hogy az ott levő zászlóalj parancsnokával,
185    9|              szomj s azon remény, hogy ott valakivel tán találkozhatunk,
186    9|                visszajövők, hogy téged ott láttak halva.~ ~- Igazuk
187    9|               a hely, ahol ő elmaradt, ott is fogságban van - beszélt
188    9|               még folyvást tartott. Én ott feküdtem a csatatér közepén,
189    9|           elárulta volna, úgy feküdtem ott, mint egy kő. Végre otthagyott
190    9|               vágni magát, nagyrészint ott veszett, zászlóját négy
191    9|            csatatéren maradt.«~ ~Én is ott maradtam az elveszett csatatéren.~ ~
192    9|               rajta vagy két forintot. Ott alkudtak a fülem hallatára
193    9|              egy fakó vízimalmot, mely ott őrölt tombászaira kikötve,
194    9|        bennünket egy kisded benyílóba, ott lefektetett tornyos nyoszolyákba,
195    9|             egy üveg jó bort állított, ott mesélt, tréfálózott, komázott
196   10|               túlnan maradt ágyúk mind ott vesztek miatta.~ ~Elöl ellenség,
197   10|      országában.~ ~Egy városba értünk, ott körülfogtak bennünket. Éjfél
198   11|            egy-egy síremlék hirdeté az ott porladozó nevét, mindenféle
199   11|           szívvel. - A csata kezdődik, ott megmenekszünk a kísértetektől.
200   11|                  Tehát azok az emberek ott fából vannak?~ ~A kérdezett
201   11|           jegén találkozott egymással. Ott ütköztek meg utoljára dühös,
202   12|               Együtt jártunk iskolába. Ott is mindenki úgy ismerte,
203   12|                íróasztalhoz. A vezérek ott maraszták, tiszti rangra
204   12|               tiszti rangra emelték; s ott azután ahány csatában megjelent,
205   12|        mindenik lehetne egy sírfejfája ott elhullott magyar és osztrák
206   12|          sikerdús kivitelért a fővezér ott a helyszínén alezredessé
207   13|             házunknál! Sohasem hallott ott egy haragos szó. Testvéreim
208   13|              János; lecke után sokszor ott tartott és mesélt nekem
209   13|     télen-nyáron öt órakor reggel, már ott kellett lennem az írószobájában;
210   13|            versenytérre kényszerített. Ott voltak Kerkápoly, Petőfi,
211   13|          amiknek betűi ma is fényesek. Ott volt a „Képző-társasága”
212   13|               Petőfi pedig színész egy ott letelepült vándortársulatnál.
213   13|       mocsarakon, pusztákon keresztül. Ott voltam Bécs város és Buda