Kötet

1    3|      ott elveszett, elhullott. Dicsőség legyen szomorú sírjaikon!
2    3|     nem mond rá egyebet, mint „dicsőség annak, aki soha nem változik”.~ ~
3    3|         Vissza! Vissza! Csak a dicsőség még a miénk, az élet nem
4    5|     nagy akadályára lehetett a dicsőség után törekvésnek, mert ha
5    6| parancsnok a maga emberét, az, dicsőség ide, dicsőség oda, de úgy
6    6|     emberét, az, dicsőség ide, dicsőség oda, de úgy leszaladt volna
7    6|     múlt napok, s velök a múlt dicsőség.~ ~Elmúlt a jókedv, a hír
8   11|         Azután eszébe jutott a dicsőség, küzdelmes csaták véres