Kötet

1    1|      miatt.~ ~Künn az erdőben sírt ásott a halottnak, nagy
2    2|    megásták maguknak a hosszú sírt, nekünk csak bele kell őket
3    2|     aki már megássa magának a sírt előre.~ ~- Ha kiszáradt
4    3|      az agg férfi keblére, és sírt, mint egy gyermek.~ ~- Most
5    3|  Petneházy szégyenlette, hogy sírt; letörlé könnyeit.~ ~- Akarod-e
6    9| nyomorognom. Az ember csaknem sírt, úgy megszánt, maga bekötözte
7   10|  felkölték a rokonérzelmeket, sírt a kis szürke ember, érzékenyen,