Kötet

1    1|           Mikhál vitéz felugrott örömmel, és mondá:~ ~- Itt van bizonyára
2    3| csalatkozott: a lotaringi herceg örömmel fogadta a hozzá menekülőket,
3    3|      küldjön is oda, mire a basa örömmel nyilatkozék, nem nehány
4    7|         meg engemet, s behízelgő örömmel adták tudtunkra, hogy ma
5    9|               Él-e? - kérdé nagy örömmel.~ ~- Élni csak él - mondá
6    9|         bánom én - szólt nyüzsgő örömmel a  -, csakhogy maga megvan,
7   10|    tulajdon nemzetét.~ ~S azután örömmel hagyta magának föltűzni
Best viewed with any browser at 800x600 or 768x1024 on Tablet PC
IntraText® (VA2) - Some rights reserved by EuloTech SRL - 1996-2010. Content in this page is licensed under a Creative Commons License