Kötet

1    9|    sas; oly nyugodtan nézett felénk, alig ötvenlépésnyire haladtunk
2    9|  lekapva karikását nyakából, felénk fordítá a lovat, s egyet
3    9|    pisztolydurranás, elkezde felénk nyargalni.~ ~Most még inkább
4    9|    jövevény kérdőleg tekinte felénk, ipa néhány szót súgott
5    9| magát. Egy csolnak közelgett felénk, egyetlen faderékból vájt
6    9| hozzánk, a csikós odafordult felénk súgva:~ ~- Nem kell neki
7    9|  bőszült csaholással rohanva felénk. Egy pillanat alatt körülfogtak