Rész

1    5|    dühében, odakönyökölt a varga elébe, s félvállról intézve hozzá
2    5|   köszöntve a poharat.~ ~- Állok elébe.~ ~- Az én uram, a választó
3    8|         s kezét nyújtá az érkező elébe. De a hágcsón nem az ősz
4    9|       egy fényes alak szállt alá elébe, mintegy a sátor mennyezetén
5   12|        sovány ulema volt az, aki elébe lépett. Szolimán megölő
6   12| szőnyegen. "Nem alszom!" hangzék elébe.~ ~Már a hajnal látszott
7   12|   szultán.~ ~Holthalaványan jött elébe Ahidalla, hozta az Alkoránt,