Rész

1    6|    világtalanok, két naptalan hold az égen, régóta már csak
2    7|      halvány fényű égitest, a hold, rabszolgája a földnek,
3    9|       szakálluk volt fehér. A hold besütött a barlangba. Éppen
4    9| összehajtva, meghajtá magát a hold előtt, s annak foltos képére
5    9|       forrás fölött, a besütő hold ezüstfényt orzott csodás