Rész

  1    1|                 tarisznyát, az apja vett neki egypár fejelés csizmát,
  2    1|                ellenszenvét a derék úr a neki nem tetsző históriai személyek
  3    1|           verseket írt akármely témáról, neki mindegy volt: hexameter,
  4    1|             fejét e szóra, mert meg volt neki felelve. Ez még dühösebbé
  5    1|            holdvilágos éjbe, úgy tetszék neki, mintha valami nagy, sötét
  6    1|               leány karja, de erőt adott neki a vész, fehér kezeivel a
  7    1|          kiosztja katonái közt, hacsak ő neki azt az egyet ki nem adják,
  8    1|                  vadállati dühvel ugrott neki puszta kézzel az ifjúnak,
  9    1|             cipóvá dagadt: mintha nem is neki szólt volna az, megkapá
 10    2|               padjait, hiszen nem muszáj neki éppen megrontani a termetét
 11    2|                 ura.~ ~- De mi a gutának neki úgy erőltetni a derekát
 12    2|             leendő hentesnek? elég volna neki az is, ami ráragad, ha mindennap
 13    2|          ablakában. Ezt nem engedném meg neki. A gyermeknek lótás-futás
 14    2|               vágta vissza, hogy hagyjon neki békét, hisz anélkül is annyi
 15    2|                 volt, hogy mégse kellene neki olyan sokat tanulnia, mert
 16    2|               egy pihenőnapom, vasárnap; neki meg akkor kell izzadnia.
 17    2|             alszom el rajta édesdeden, s neki nem szabad engemet felkölteni.~ ~
 18    2|                  azt vette, hogy Lajoska neki egyetlenegy fia: ha azt
 19    2|                Hát azért csináltattam én neki huszonnégy fáin inget igazi
 20    2|                írja leveleit, az pedig a neki írt leveleket Sárika által
 21    2|              keresztül.~ ~Hanem meg volt neki mondva az apjától, hogy
 22    2|                torkát, mintha azt akarná neki mondani, hogy "te! ne igen
 23    2|          következett azután valami, ahol neki is elmaradt a mást megtréfáló
 24    2|                elé sietett, és nem szólt neki semmit, csak a nyakába borult,
 25    2|           egyszer és még harmadszor. Mit neki az a kis por! Hátha hat
 26    2|                  tanulószobájába; hozott neki friss mosdóvizet, tiszta
 27    2|               Lajos számára, teletöltött neki egy poharat, s unszolta,
 28    2|                beront utánunk, adni kell neki enni és inni, s majd odábbmegy.
 29    2|          csatatéren van, aki megfeleljen neki. Csak nem kell az embernek
 30    2|               figyelve több óra hosszat. Neki egy örökkévalóságnak tetszett
 31    2|             ütegparancsnokhoz, s elmondá neki, mit látott.~ ~- A huszárok
 32    2|             Lajos látott hozzá. Jólesett neki, ebéd ideje volt, délután
 33    2|                koponyáját zúzta össze, s neki magának a mellét zsurolta
 34    2|                   Majd mindjárt - felelt neki vissza Lajos, s azzal kivonva
 35    2|                szerencsés utat" kívánjon neki.~ ~A kozák lovak elől könnyű
 36    2|                  a szeméből. Csak tessék neki ide teríteni az asztalhoz,
 37    2|        elfoglalta a Kondor uram intésére neki szánt helyet az asztal végén.~ ~
 38    2|                  se nemzetével; nem kell neki se szabadság, se dicsőség,
 39    2|               szónál is jobban elmondják neki: "ó, ne halld meg ezeket,
 40    3|                 Pétervárott ajándékozott neki, ködmenül fel nem ölti,
 41    3|                felfonva à la cosaque, mi neki csaknem oly jól illett,
 42    3|           eloltja, ha akarja; ha mondták neki, hogy jő a muszka, dehogy
 43    3|                 arra tör, a ki ellentáll neki; szaladjunk a kukoriczába,
 44    3|                szívük vérit adták egykor neki, de lelkük felvilágosodását
 45    4|          kimocskolták s odakünn tálaltak neki a cselédekkel a malomköves
 46    4|             kedvesen, oly módosan illett neki minden mozdulata, minden
 47    4|           agyonhajított.~ ~- Úgy kellett neki, mit jár szomszédolni! Jól
 48    4|             Cicuskám, cicuskám!" - szólt neki, szemeit fel-felnyitogatta. - "
 49    4|                volna mulattatni; mondtam neki, hogy ugyan szép idő van
 50    4|                 ablaka elé eltemessem, s neki a gyilkos kiléte felől minél
 51    4|             hevenyében akkorát füllenték neki könyv nélkül, hogy majd
 52    4|                  s a magaméit megküldeni neki, s ha élőszóval ki nem beszélhettük
 53    4|              drága lélek, hogy fordítsak neki a bent megírt szent fohászkodások
 54    4|            Odaültem az ágyához, s kezdék neki mesélni.~ ~- Tudva van az
 55    4|                kaptam a széles földet, s neki a harasztosnak!~ ~- Megállj,
 56    4|                  már urambátyám - mondám neki -, hiszen biz az megtörtént,
 57    4|                 verem tőle. Ha fütyültem neki, akkor elhallgatott; hanem
 58    4|               beléptem, nagyot köszöntem neki, sarkantyúmat összeütve,
 59    4|                  egész még titok", súgám neki, s azzal elválva tőle, siettem
 60    4|           keblemhez szorítva, mondhatnám neki: "édes, édes Esztikém!"~ ~
 61    5|               jól álmodta kend, - felelt neki az egyik inas - mert az
 62    6|               tántorogva, ingó léptekkel neki indult az úttalan avarnak,
 63    6|                 rejté. Oly rosszul esett neki hallani, hogy a legutolsó
 64    6|                hogy mikor a fiág kihalt, neki kell a fenmaradottak vezérének
 65    6|                keresztben egy sírt ásunk neki, s ezzel a sírral be lesz
 66    6|               bemenjen, mint ez meg volt neki hagyva.~ ~- Vedd le kopjádnak
 67    6|              cserkesz arra gondolt, hogy neki is van otthon édesanyja,
 68    7|              Egész tisztelettel kívántam neki jó napot, de nem fogadta
 69    7|                 nem fogadta el. Elmondám neki, hogy minek tulajdonítsa
 70    7|            menedéket szépen megköszöntem neki, megfogtam keblére tett
 71    7|         leszakasztanod? s tán ez nem fáj neki? Hiszen minden letört virág
 72    7|                életét a tengertől, mondá neki: hogy honn síró családja,
 73    7|                  elvezesse és megmutassa neki leendő lakhelyét, azon helyet,
 74    8|      gyümölcsöket és vadakat hordott ide neki, miket a szép hölgy kezei
 75    8|                 hogy mindazon fiait, kik neki szeretetet és szívük vérét
 76    8|              esetére örököse, mire nézve neki rokoni kötelessége volt
 77    8|            érzett a hölgy iránt; elmondá neki, hogy szerencsétlensége
 78    8|        grófságban, nevét nem tudom, volt neki vagy húsz: minden városban
 79    8|              mozdult odvából; én szoktam neki mahinot-gyökeret lehajigálni,
 80    8|                Adjon az ég hosszú életet neki! - kiáltá a távolból Géza
 81    9|             titáni ősei, kik helyt adtak neki.~ ~E helyen túl a beközelgő
 82    9|                ember ellen fordítani, ki neki nem vétett, sőt szerette,
 83    9|                ekkor Asaisel maga hozott neki építőket - az alvilágból.~ ~
 84    9|                előjött.~ ~Megmagyarázták neki a helyet, hol a csillagnak
 85    9|             volna, mint az öné, magam is neki mernék indulni; az ősz hajak
 86   10|               kereskedő világ hitelezett neki, s íme egyszer kiüt a mameluklázadás,
 87   10|                  akik pénzt kölcsönöztek neki.~ ~Innen is elpusztulva,
 88   10|          marhavész és földindulás ártott neki; el-elment rakott szekerekkel
 89   10|                agyon, vagy akasszák fel, neki úgyis jobb meghalni, mint
 90   10|              agyon nem verték, sőt adtak neki enni, inni, kihalászták
 91   10|                 cselédbér, a boltárenda! Neki magának semmi sem marad,
 92   10|                 neve napján.~ ~- Kivánum neki tiszta szivbul! Engem is
 93   10|          bankucédului. Hogy nyeljenek el neki a krukodélusok, ott, ahol
 94   10|                két lábamra, magam mennék neki, s elhoznám a bőrit, ha
 95   10|               tett, azt csak megbocsátom neki, mert én neki is testvére
 96   10|                megbocsátom neki, mert én neki is testvére voltam, meg
 97   10|                  a tíz forintot (s odaád neki öt garast), hozz a legdrágább
 98   10|           történt a kapukon belől, azért neki kellett meglakolni, és ha
 99   10|                 semmi rossz nem történt, neki azért is meg kellett lakolni.
100   10|               Gerguc éppen akkor fordult neki az ajtóból, nagy vastag
101   10|                pinzen? (sohasem fizetett neki semmit). Miért neveltelek
102   10|                 Szegény, mennyit kellett neki ezért mindennap hallani.~ ~-
103   10|           csomagot nagy titokban átadván neki, az mintegy előre történt
104   10|           fonalat. Eredj te ászuny, hozz neki meszelyt.~ ~Gerguc tehát
105   10|                 kis meglepetést akartunk neki szerezni.~ ~- Csoéto meglepátus?
106   10|            kereste föl, attól izente meg neki.~ ~Gerguc el nem tudta vélni,
107   10|               ígérve, hogy valamit mutat neki, csak jöjjön.~ ~- De mit
108   10|             tökéletes lábnyomot mutatott neki az ablak hídján, amely azon
109   10|               elfogadod, hogy nem szólsz neki egy szót sem róla, sem másnak
110   10|                 voltál. Mennyit fizettél neki? Elig lett volna tíz garas.
111   10|                 garas. Tudom, hogy attál neki tizenkettőt.~ ~A borbély
112   10|                 sziveknek.~ ~- Megmondom neki, hogy menjen innen.~ ~-
113   10|                       Dehogy azt. Mondja neki, hogy jöjjön ide, hadd adok
114   10|               hogy jöjjön ide, hadd adok neki egy gyertyát.~ ~Már ez olyan
115   10|            akiért most könnyei hullanak, neki egy fillért sem hagyott,
116   10|        gomblyukában díszlett. Ez köszönt neki, amaz nem fogadta el. Egyenesen
117   10|             kiváltani pénzeddel, - monda neki Borbála - a holdba. Azért
118   11|            Palmírából, egy levelet hozva neki, melynek tiszteletteljes,
119   11|            irgalomból övé. Mondjátok meg neki, hogy ha kegyelmet akar
120   11|            berkeid felé; jer, mutasd meg neki, hogy itt minden porszem
121   11|             ütött és megmenekült.~ ~Hogy neki kellett örülnie a megmenekvésen,
122   11|                  mostohája törődik, csak neki jut eszébe a lélekbeteg
123   11|             örömeiről gondoskodni, ő hoz neki tigrisvadászatról zengő
124   11|               erős karokat adott a sors, neki gyönge szivet. Eredj oda,
125   11|             akkor én a magamét nyujtanám neki, orozva jöhetne rá valami
126   11|                  E nyilat Zenóbia küldte neki.~ ~ ~ ~8.~ ~A tárogatószó
127   11|                 lakni, fegyvert is adott neki, mellyel magát védelmezze.
128   11|        megtanultam bánni a karddal, s ha neki illik a szoknya és főkötő,
129   11|               város falain, megmutogatta neki a felállított hajító és
130   11| fegyvergyakorlatot tartott, megmutogatta neki a roppant földalatti raktárakat,
131   11|                 harcolni, útat nyitottak neki, eltakarva arcaikat a gyilkoló
132   11|            fordulva, mintha nem az fájna neki, hogy meghal, hanem az,
133   11|                    Aurelián megbocsátott neki.~ ~De alig távozott el Palmíra
134   12|            ültetve, hízelgő hangon monda neki: "kérj tőlem, amit tudsz,
135   12|                homlokát s jó éjt kívánva neki, elbocsátá őt férjéhez.~ ~
136   12|               nagy úr aluszik", mondának neki.~ ~S a szultán újra álmodott.~ ~
137   12|                ha igaz volt, megbocsátom neki, eredj haza, és légy nyugodt.~ ~
138   12|               nagy úr aluszik", mondának neki. ~ ~- Allah nagy! Én megmentettem
139   13|            amelyből való volt s jaj volt neki, ha elő nem teremté a szökevényt, -
140   13|             torlódott össze, ott kellett neki magát védeni, vagy elveszni.~ ~
141   13|                 vezették, senki sem állt neki ellent, s midőn már azt