Rész

  1    1|            inkább egymást keresnék fel; de ezek bölcs urak voltak,
  2    1|       kalandornép csavargott alá s fel, szemre-főre egymáshoz annyira
  3    1| megkegyelmez, csupán őtet akasztja fel, mint akire legjobban feni
  4    1|      fenyőszálakon ültek, hogy így fel ne érhessék fejeikkel az
  5    1|           földbe, visszafelé aztán fel lehet kapaszkodni a bodzafán
  6    1|           ne alugyék, hanem menjen fel a toronyba.~ ~Ő azon félálmosan
  7    1|        hogy rögtön tizenkét helyen fel kell gyújtani a várost.~ ~
  8    1|           a professzor nyakába ült fel, s nevetséges iszonyattal
  9    1|              Ka-ras-siay! - kiálta fel elszörnyűlködve a labanc; -
 10    2|          Hát még ha a trikhinek is fel lettek volna már fedezve,
 11    2|            a múlt években találtak fel a németek saját sertéssonkáikban,
 12    2| végigjárhatja a classisokat, egész fel a fizikáig. Hanem ott aztán "
 13    2|      harmincöt rőf csipkét varrott fel a debreceni masamód, s átrontott
 14    2|        ebéd utáni álmából rángatta fel azt nagy kegyetlenül, amiért
 15    2|        talentumot adott, használja fel azt az egyet, akinek pedig
 16    2|           álmosságból Kondor uram. Fel is ugrott a lócáról, s elkezdett
 17    2|        Micsoda címekkel? - pattant fel Daczosné asszonyom, ki valami
 18    2|       árokban egy süldőt fedeztünk fel, melyről nem tudni, hogy
 19    2|       seregestől? hogyan vágtatott fel torony irányában a branyiszkói
 20    2|      nélkül. Lajoska természetesen fel fogja vinni kapitányságig,
 21    2|             melyik gázlónál szedte fel még azt a sarat gazdájuk.
 22    2|        együttlétre, azt használjuk fel okosan. Márpedig okosabb
 23    2|            bízta meg, hogy kússzék fel a dombra, és távcsövével
 24    2|         harcban nekünk maradt.~ ~- Fel a dombra! - hangzott a parancsszó. -
 25    2|          miatt, a föld körös-körül fel van már szántva az ellenség
 26    2|           nagy örömriadal hangzott fel e sikerült lövésre. Maga
 27    2|   lelkesedés örömkiáltása hangzott fel: "előre! előre!", harsogott
 28    2|           lépésnyi távolban állítá fel ágyúit, s onnan nyitá meg
 29    2|     kardjával intve.~ ~- Hagyjatok fel a tüzeléssel, bajtárs! vissza
 30    2|         kamarakulcsot: hadd hordok fel az asztalra enni-innivalót;
 31    2|             uramistenem! - sóhajta fel e kínlódás közepett Kondor
 32    2|           mint honvédet. Vedd csak fel frissen a zöld pitykés mellényemet,
 33    2|          pitykés mellényemet, tedd fel a sipkámat, s állj be hirtelen
 34    2|       leülünk, velünk együtt mondd fel az asztali áldást, ha még
 35    2|           halál lábai alól szedtem fel, és ez a magyar érdemszalag.
 36    2|            férfit, aki, ha a világ fel nem fordul, most talán városbírája
 37    3|          hónapig egymásután nem jő fel a nap. Szibériában ez a
 38    3|    láthatáron egy magas alak tűnik fel, mintha fenyőszál vagy kútgém
 39    3|        ajándékozott neki, ködmenül fel nem ölti, azóta gfrorneszül
 40    4|          festett almáriomig együtt fel vannak jegyezve.~ ~Magam
 41    4|        nézz reám, cicuskám, ébredj fel egy kicsinyt", végre lehelyezé
 42    4|   dörömbölni! mily okos volt! hogy fel tudott ugrani az asztalra!
 43    4|            felénk. És a pitvarajtó fel volt nyitva.~ ~- Szent Borbála,
 44    4|          állj csak ide, hadd állok fel a válladra, majd én valahogy
 45    5|               Der Duivel! - kiálta fel János varga, lecsapva zöld
 46    6|            tehetném bár! - sóhajta fel a nyomorék. - De mi az én
 47    6|       hanem a becsületes halál. Te fel fogsz menni a toronyba.
 48    6|            mutatott erővel ment az fel a meredek lépcsőkön, a lélek
 49    6|      fogtok menni, mindenki hordja fel vagyonai legbecsesebbjét
 50    6|  Kötelességgyakorlásban növekedett fel, megszokta a parancsszót
 51    6|           fehér kendőt, akkor tűzd fel lobogónak: úgy jöhetsz be
 52    7|            egyikünk sem akasztotta fel magát, s most igen szépen
 53    7|            mintha nekem előbb jőne fel a nap, s utóbb áldoznék
 54    7|        beszélni, de látszott, hogy fel sem vesz, meg sem mozdult.~ ~
 55    7|           percben azt hittem, hogy fel fog kelni az ember, s mellém
 56    7|           majd azt az ítéletnapkor fel kell tartani az örök bíró
 57    7|          ráadásul e büntetéshez.~ ~Fel hagyta az ember magát vinni
 58    7|        égtek, őrülten futottak alá fel, s imádkozának az emberekhez,
 59    7|   falaztatni azzal. Ájultan húzták fel őt onnét az érzékeny részvevők,
 60    7|        körül tűzpatakokkal forralá fel, s nagy égő köveket dobált
 61    7|            nagy égő köveket dobált fel az égre, mely egykor mennykövekkel
 62    7|     azoknak hamvait a szél ragadja fel, s mint nehéz sírbolti leheletet,
 63    8|   egymással összetenyészve, tűntek fel a tengerszín alatt, ismeretlen,
 64    8|           kiáltásai jajdulnak néha fel, mint haldokló segélykiáltása;
 65    8|        szolgai készséggel karolják fel a hölgyet, kiszöknek vele
 66    8|         véres vízhólyag buborékolt fel a víz színére.~ ~- Szegény
 67    8|            nem az ősz bajtárs jött fel, hanem egy szőkefürtű ifjú,
 68    8|          szokatlan nyögések verték fel a barlang lakóit álmaikból;
 69    8|    mélyéből egy haldokló sóhajtana fel.~ ~- Ez bizonyosan a vakondok -
 70    8|          csípte volna meg, szökött fel helyéből: "vedd ezt bátyám
 71    8|         véres vízhólyag buborékolt fel a víz színére...~ ~Amint
 72    8|          ajtaján, mogorván kelt az fel moh-ágyáról, fegyverét a
 73    9|         mintha a forgószél ragadná fel magával, egész fellege a
 74    9|        önérzéstelen őrjöngés váltá fel bennem. Leigézve állottam
 75    9|        fiaimat".~ ~"Ha templomomat fel fogják építeni, élni fognak.
 76    9|            meg nekünk, - kiáltának fel tisztjeink, tréfás kíváncsisággal. -
 77    9|       Saulnak.~ ~- Ah! - kiáltának fel társaim - ott semmi sincs. -
 78    9|          esni". S hevesen gombolta fel az öltönyt mellemen. Csak
 79    9|         magam láttam, mint szúrták fel levágott fejét egy dárda
 80    9|       torkából egy vízforrás buzog fel, több ölnyi magas oszlopban
 81    9|        legbujább növényzet díszlik fel, a legritkább, csodaszép
 82    9|        szólt, hangosabban böfögött fel a forrásvíz hangja is, s
 83   10|         tehettem? A honorárium már fel volt véve, el is volt költve.
 84   10|            őt agyon, vagy akasszák fel, neki úgyis jobb meghalni,
 85   10|         meg engem, hogy akasztanák fel a neve napján.~ ~- Kivánum
 86   10|     meggondolnom.~ ~- Mit - kiálta fel büszkén a kupec. - Engem
 87   10|        Birbuc diák későbben aligha fel nem világosítá e körülmény
 88   10|                Ne úgy te! - ordíta fel Gerguc. - Berugod az ájtut.~ ~
 89   10|         vágyolsz. Tedd le, ne tedd fel. Ha meglátnának benne az
 90   10|            nem tetszett; az rögtön fel akarta tenni, s az utcára
 91   10|   felvarratni.~ ~- Mincucka! varrd fel az orfit arra a gombra! -
 92   10|            téve, egész nap járkált fel s alá, és egy szót sem szólt.~ ~
 93   10| kisvárosban, ahol még nem találták fel az utcai lámpásokat, s Gerguc
 94   10|           arányus leányumat ismeré fel.~ ~A kalmár sóbálvánnyá
 95   10|          Jaj de sok pénz! - kiálta fel Minerva a láda mellé guggolva. -
 96   10|          Arányus leányum! - kiálta fel Gerguc. - Jer, had üleljelek
 97   10|       talpai, s íme, alig lebbenté fel a viszályok zefirje álerényt
 98   10|          se láttál olyat! - kiálta fel az úrfi, egészen kihozva
 99   10|               Hahhahahha! - kiálta fel homlokára ütve az ifju. -
100   10|         elő enyészet vihara, szídd fel orrodba a tengereket, s
101   10|         egymás üstökébe, s írjátok fel egymás vérével a pusztaságos
102   10|             atyjuk ölelését váltva fel az övével.~ ~Mindenki azt
103   11|      nyakára hágott előbb, úgy ült fel nyergébe.~ ~Valeriant megölte
104   11|        várost fölépíté!~ ~ ~ ~2.~ ~Fel, fel, ti szabad lakói az
105   11|          fölépíté!~ ~ ~ ~2.~ ~Fel, fel, ti szabad lakói az ősi
106   11|         szele hajt a láthatárra, - fel!~ ~Im fényes ellenség közelg
107   11|             sűrű, gazdag hajfürtei fel vannak szorítva arany-sisakja
108   11|             mintha két nap támadna fel egyszerre az égre. A hölgy
109   11|            dühös ordítással ugrott fel helyéről s sátora hátuljába
110   11|      sátoráig lopózva, mint oldják fel láncra fűzött rabszolgáit,
111   11|     fojtanám meg, örömestebb ülnék fel a szarvorrú hátára, minthogy
112   11|          Ha csak azért nem hordtál fel ennyi vadat, hogy mire társaid
113   11|       fölriadva, bőszülten szökött fel a fenevad, s ijedt ordítással
114   11|      földre hullott vad nem ugrott fel többet, ott maradt végig
115   11|        eresztve kezében.~ ~- Emeld fel ezt az orgyilkot! - kiáltá
116   11|      Egyiptom népeit Firmus lázítá fel a közellenség ellen, fanatizálva
117   11|           tömegek közt s hajigálva fel maga körül jobbra-balra
118   11|           iszonyú agyaraival fogva fel.~ ~Semmi sem volt képes
119   11|            s az széthasadozva dűlt fel a bennlevőkkel együtt, másikat
120   11|           még egy új nemét találta fel számukra a harcnak. Összefogatott
121   11|          többé.~ ~- Kapaszkodjatok fel hozzám, - kiálta Zenóbia
122   11|      megalázva.~ ~- Miért támadtál fel Róma ellen? - kérdé a büszke
123   12|           leterítve, mely úgy tűnt fel arcaikon, mintha félig átlátszó
124   12|            nagy márványlapot emelt fel egy rejtett mélység nyílásáról
125   12|        előtt, ki szomorúan sóhajta fel s szemeit a földre szegzé.~ ~-
126   12|           e rostélyzathoz és nyisd fel azt.~ ~Az agák szöktek Ibrahimot
127   12|           órában, leány?! - kiálta fel Szolimán elszörnyedő arccal.~ ~-
128   12|           a nép, s a port csókolta fel a földről. Végre jött két
129   12|         szultán felordítva szökött fel fekhelyéről, szemei vérben
130   12|          halavány nőt tartóztattak fel, ki oda akart hozzá rohanni. - "
131   13|  legidősebb fia, Tsong-Nu szállana fel a megürült trónra.~ ~Ennek
132   13|            mellyel a kínai földjét fel szokta turkálni; ekkor ezt
133   13|           a példával elő! - kiálta fel Tsong-Nu, s maga elé hozatva