Rész

  1    1|          voltak azoknak viselői is; majd ügyetlen, majd kegyetlen,
  2    1|          viselői is; majd ügyetlen, majd kegyetlen, félig tréfás,
  3    1|            helyett hidrogént adott: majd meglőtte vele az egész klasszist.~ ~
  4    1|           szólalt meg magyarul:~ ~- Majd tudtára adandjuk a becsületes
  5    1|         vagy amúgy talál lenni, hát majd meglátjátok azt az egyet,
  6    1|            vitte magával, szemeivel majd felfalva annak martalékul
  7    2|             hozzávaló legyen, aztán majd időjártával a ház jó hírét
  8    2|           még hatalmasabb hírre kap majd.~ ~Daczosné asszonyomnak
  9    2|         nőnek a hajnali álom alatt. Majd meglássa nászasszonyom,
 10    2|          nem védelmezik a fiatalok, majd idejön az ellenség, s a
 11    2|              asszonynépek, menjenek majd férjhez a tülökorrú ellenséghez.~ ~-
 12    2|            holt meg? Hanem jó volt; majd talán kenyeret is eszünk
 13    2|        olyan messze a sulykot, mert majd észreveszik!"~ ~Az állt
 14    2|     Kápolnánál az ágyúit, miket már majd elvettek tőle? hogyan lőtt
 15    2|        Lajos az én fiam.~ ~- Hiszen majd lehet benne része! - nyögdécselé
 16    2|         nyögdécselé a jó asszony. - Majd estig, meg holnap meg holnapután.
 17    2|             nem beszéltük magunkat. Majd bizony, egy órára jönni
 18    2|       mondta, hogy nem messze megy, majd visszatér, csak készítse
 19    2|           kell neki enni és inni, s majd odábbmegy. A csatatéren
 20    2|           hazudta nekik, hogy Lajos majd nemsokára visszatér, s ha
 21    2|            látta a fel-feltünedező, majd előre-, majd hátrahaladó
 22    2|       fel-feltünedező, majd előre-, majd hátrahaladó porfellegeket.
 23    2|      cserélhetnék csak veled lovat, majd én fognálak el!"~ ~Az orosz
 24    2|                  Add meg magad!~ ~- Majd mindjárt - felelt neki vissza
 25    2|          csak úgy repkedett körüle; majd előrebukott, lovagját fején
 26    2|          jártas szülötte városában, majd eléjük kerül, mire a főtérre
 27    2|           kozáknak a dárdáját, hogy majd azt kicsavarja kezéből.
 28    2|           terve, hogy anyja házánál majd addig el fog rejtőzni, amíg
 29    2|          sereg továbbvonul, s akkor majd fölkeresi a magyar tábort
 30    2|        aztán, ha nem lesz mit enni, majd odábbmennek.~ ~- Hát a Lajos?
 31    2|           imádkozzék szép kegyesen; majd talán az Úristen, ha mást
 32    2|           elé; a szegény jó asszony majd elájult örömében, ijedtében,
 33    2|              A fehérnép persze hogy majd megette aztán a hazatért
 34    2|    tudományban, az anyád meg Sárika majd eszedbe juttatják. A két
 35    2|             konyhában. Én meg magam majd kiállok az utcaajtóba, s
 36    2|         flastrom kéne oda, vagy mi. Majd beheged.~ ~Lajos már javában
 37    2|       ismert rád a hentesi ruhában. Majd úgy intézem hát a dolgot,
 38    2|          Jól van. Tehát bemegyek, s majd a szemébe nézek.~ ~- De
 39    2|        végén.~ ~A kozáktiszt Lajost majd átszúrta szemeivel, az meg
 40    2|        németül, ő legjobban tud, az majd félrevonja a figyelmét Lajosról.
 41    2|             semmit. Azt hiszi, hogy majd elvégzi azt, amit ő nem
 42    3|          felelte, hogy jó az isten, majd eloltja, ha akarja; ha mondták
 43    3|             hadd lássuk, mit tudsz? majd mi nézünk. A spiszburgeráj
 44    3|          előadás alatt a baromállás majd megőrült röhögtében, a muszka
 45    4|       dörgésekből gyaníthatám, hogy majd le is üt: nem vettem tréfára
 46    4|          hölgyeknek, kik ünnepnapon majd elrepülnek, oly cifrák és
 47    4|           ott, gondolám magamban, s majd felfaltam szemeimmel azt
 48    4|         belőle.~ ~Egész éjszakán át majd megettem a csillagos eget;
 49    4|          emlékezhetik rá édesatyja, majd csak kérdezze meg tőle.~ ~(
 50    4|         után is áldani fogom.~ ~(De majd csak jobb lesz az, ha én
 51    4|        melegebb kendőt? - feddém, - majd meghűti magát, és meghal.~ ~-
 52    4|        kegyed meghal, akkor - akkor majd én is tudom, hogy merre
 53    4|             neki könyv nélkül, hogy majd eldűlt bele.~ ~Hanem ez
 54    4|               De hát minek?~ ~- Hát majd csak annak, hogy estére
 55    4|               bizony meg sem tudjuk majd szolgálni.~ ~- Óh, szót
 56    4|       kedvem szerint, hogy a szívem majd kiugrott örömében. ~ ~-
 57    4|          hadd állok fel a válladra, majd én valahogy kikapaszkodom,
 58    4|   csillapítám - éjszaka az idő; még majd farkasokat talál a nyakunkra
 59    4|            üljön le szép csendesen, majd én mesélek.~ ~Leszállt,
 60    4|       valamit aprítsak; hanem iszen majd megjön az időjártával, az
 61    4|  időjártával, az Isten elég gazdag, majd megsegít.~ ~- De fiam -
 62    4|                No de ami nincs még, majd lehet még; kezdetben sem
 63    4|             mint a biblia mondja; - majd felmegyek Pestre jurátusnak,
 64    4|             szemekkel és halványan, majd a szívem repedt meg olyankor
 65    4|             dörzsölé arcát.~ ~- Már majd csak magam megyek hát be
 66    4|             az unokáinkat ő tanítja majd beszélni. Adja Isten! De
 67    6|     látszott sietni a város felé.~ ~Majd, hogy észrevette a temető
 68    6|             Lassankint begyöpösödik majd az út s az utasok nem fognak
 69    7|         vezeklesz értök, úgy fognak majd teérted fiaid lakolni. Az
 70    7|             Ott lesz az rajt, mikor majd azt az ítéletnapkor fel
 71    7|        káromolták az Istent. Hát ha majd az egész világ fog égni,
 72    7|             s a temetőárkot, melybe majd ledobnak, mindent, ami él
 73    7|             halál bús angyalát, aki majd elvezesse azon sötétlő ország
 74    7|        naplementig életben marad.~ ~Majd mintha repülnék. Rohanok
 75    8|       hangon kiabál és szitkozódik, majd a szelekre, majd az evezőkre;
 76    8|       szitkozódik, majd a szelekre, majd az evezőkre; ez a kormányos.~ ~
 77    8|          nincs ideje a meghalásnak, majd ha lesz, azt is meg fogja
 78    8|             nem akar eszembe jutni, majd talán valakinek eszébe jő, -
 79    8|             tőle megmenekülni, hogy majd a sydneyi főkormányzószéknél
 80    9|             s kiköpve Smith. - Hogy majd ha egyet-egyet elfogunk
 81    9|             akarják tenni hitünket. Majd megkérdezzük sir Browdingot,
 82    9|         minden apró mécset az égen, majd ő meg fogja mondani, hogy
 83    9|        lassanként gyérülni kezdett. Majd hófedett halmokhoz értünk,
 84   10|           sem süpürted ki a butyát! Majd aduk én tigodnek a hátadat.~ ~
 85   10|          hullámosan maradtak, mi őt majd kétségbe ejté. Ha tudta
 86   10|             a gomba? Ne üss többet, majd én ütlek.~ ~E szavakkal
 87   10|          kinyitá Gerguc az ajtót, s majd elesett ijedtében, midőn
 88   10|        megállj, most nem bántum, de majd bántum máskor. Majd vigyázok
 89   10|              de majd bántum máskor. Majd vigyázok rá. Megtürüm a
 90   10|           volna én hálni ingyen is. Majd én neked hálok meg pinzért.~ ~
 91   10|        szerencsénk tisztelhetni, de majd lesz. Előbb csak messzire
 92   10| kétségbeesve fogsz e sírhoz rohanni majd, hogy e virágot letépd halotti
 93   10|           gyenge likőrt fog inni, s majd megfúlt tőle.~ ~- Mit gondolsz
 94   10|           fizeted a perköltségeket, majd magad jutsz crida alá.~ ~-
 95   10|          Csak egzekúció.~ ~Borbálát majd megütötte a guta azonnyomban.~ ~-
 96   10|            másikat, akinek pénzével majd én szököm meg.~ ~- Ez is
 97   11|            patres conscripti, kiket majd pallossal, majd ostornyéllel,
 98   11|   conscripti, kiket majd pallossal, majd ostornyéllel, legutoljára
 99   11|       farkával az ágakba fogózva.~ ~Majd könnyű szellő lebben el
100   11|        Aurelián gyors fordulataival majd jobbra, majd balra rántá
101   11|          fordulataival majd jobbra, majd balra rántá őt ki erős állásából,
102   12|        bogláros övek, görbe kardok; majd cirkasz lovasság pikkely-páncélokban,
103   12|              hosszú kék cafranggal; majd a testőr szpáhik, selyemmel
104   12|        János verte szét hajóhadait, majd itt, majd amott lettek vezérei
105   12|          szét hajóhadait, majd itt, majd amott lettek vezérei árulókká,
106   13|          fejéről pávatollak lógnak, majd elbukik hosszú köntösében,